Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlata miatt
Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkből megtudhatja, hogy a MÜK és az ÁSZ között folytatott egyeztetés alapján a kamaráknak mikor kötelességük együttműködni az ÁSZ-szal.
Az Állami Számvevőszék 2020. február 11-én kezdeményezte a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi ügyvédi kamarák gazdálkodásának „monitoring típusú ellenőrzését”.
A Magyar Ügyvédi Kamara vitatta az ÁSZ ellenőrzési jogosultságát – MÜK álláspontja a mellékletből megállapítható – melyet az ÁSZ nem fogadott el és az ellenőrzések végrehajtása érdekében a kamaráktól adatokat igényelt, melyeknek azok kénytelenek voltak eleget tenni (Btk. 363.§), jogi álláspontjuk változatlan fenntartása mellett.
Az Állami Számvevőszék élén történt vezetőváltást követően dr. Bánáti János, a MÜK elnöke kezdeményezésére személyes találkozó jött létre dr. Windisch Lászlóval, az ÁSZ elnökével, melynek eredményeképpen a felek egyetértettek abban, hogy közpénz felhasználásának hiányában nincs jogalapja az ÁSZ ellenőrzésének.
A MÜK és az ÁSZ egyeztetését követően kiadott közös közleményben a felek egyértelművé tették, hogy az ÁSZ-nak a köztestületként működő szakmai kamarák felett kizárólag akkor van ellenőrzési jogosultsága, ha a szakmai kamarák közpénzt használnak fel.
(MÜK 31. számú hírlevele)
Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.
Időszerűség, szakmaiság és kiegyensúlyozott ítélkezési tevékenység jellemezte a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla tavalyi munkáját – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal elnöke csütörtökön.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!