Mulasztott a gyámhatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben egy elhúzódó hatósági eljárás – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa.

Az alapvető jogok biztosához forduló panaszos a kiskorú gyermeke ideiglenes hatályú elhelyezésével összefüggő gyámhatósági eljárást sérelmezte. Beadványában előadta, hogy a gyámhatóság kiemelte a gyermekét a családból, mivel a gyámhatósághoz jelzés érkezett a gyermeket érintő szexuális abúzus gyanújáról. Sérelmezte a hatósági eljárás elhúzódását, amelynek következtében a gyermeke több mint tizenhat hónapig volt ideiglenes hatályú elhelyezésben.

Dr. Kozma Ákos az AJB-1394/2020. számú ügyben készült jelentésében a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésével kapcsolatos eljárása tekintetében rámutatott, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatalának Gyámügyi és Igazságügyi Osztálya (a továbbiakban: szolnoki gyámhatóság) két szempontból is mulasztott. Először akkor, amikor az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntésekor nem értesítette haladéktalanul az illetékes ügyészséget, emellett nem tájékozódott arról sem megfelelően a döntése idején, hogy van-e a panaszos gyermeke számára az ő átmeneti nevelésére alkalmas, azt vállaló hozzátartozója. Ezek a mulasztások hozzájárultak az eljárás elhúzódásához, nehezítették a gyermek helyzetét.

A törökszentmiklósi gyámhatóságnak az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatával kapcsolatos döntése tekintetében az alapvető jogok biztosa kiemelte, hogy a gyámhatóság a törvény által megállapított 60 napos határidőn túl intézkedett, valamint további közel két hónap telt el a harmadik személynél történő elhelyezés iránti per megindításáig.

Az ombudsman jelentésében feltárta, hogy a tizenhat hónap alatt a négyéves gyermeket összesen négy alkalommal hallgatták meg: egyszer a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság pszichológusa, a többi alkalommal kirendelt igazságügyi pszichológus szakértők által.

Dr. Kozma Ákos megállapította, hogy a vizsgált helyzet a jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az igazságügyi minisztert, hogy fontolja meg a jogszabály módosítását annak érdekében, hogy az igazságügyi pszichológusi szakértő eljárásakor a kiskorú személy többszöri meghallgatása elkerülhető legyen. Az ombudsman kezdeményezte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjénél, hogy a panaszügy gyámhatósági eljárásokkal kapcsolatos tanulságainak áttekintése, utánkövetése érdekében hívjon össze szakmai értekezletet. Felkérte továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi és Szolnoki Járási Hivatalának vezetőit, hogy hívják fel a Hatósági és Gyámügyi Osztály, valamint a Hatósági Főosztály munkatársainak figyelmét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek teljes körű betartására.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.