Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megszűnik a munkaviszony, ha a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadótól az átvevőre átszáll, s az átvevő nem az Mt. hatálya alá tartozik.
Az alapügy
A felperes 1996. február 1-jétől 2014. augusztus 31-éig állt munkaviszonyban az alperessel, melynek fenntartója egy nonprofit kft. volt. 2014. szeptember 1-jei hatállyal az alperesi intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartása alá került. A munkáltató 2014. október 30-án kelt intézkedésével 2014. augusztus 31-i hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy fenntartóváltás következtében munkaviszonya 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) értelmében közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést azonban nem fizetett a felperesnek.
A kereseti kérelem
A felperes keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató és közötte munkaviszony állt fenn, ami 2014. augusztus 31-ével az megszűnt és másnaptól közalkalmazotti jogviszonyra szóló kinevezést kapott.
Az alperes ellenkérelme
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes jogviszonya közalkalmazotti jogviszonyként folytatódott tovább.
Az elsőfokú bíróság a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kötelezte az alperest, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A Kúria megállapításai
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a peres felek között nem volt vitatott az a tény, hogy a felperes munkaviszonyban állt az alperessel, s jogviszonyára az Mt. szabályait kellett alkalmazni. Az alperes fenntartója a KLIK lett és az Nkt. alapján az intézménynél a foglalkoztatottakat közalkalmazotti jogviszonyban kellett foglalkoztatni. Az Mt. szerint megszűnik a munkaviszony, ha a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadótól az átvevőre átszáll, s az átvevő nem az Mt. hatálya alá tartozik. A hatályos Mt. ezt a munkaviszony megszűnésének tényállásaként rögzíti, így az adott esetre a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai nem alkalmazhatóak. Jogszabályi rendelkezés hiányában nincs az átvevő munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége és nincs a munkavállalónak lehetősége arra, hogy nyilatkozzon a vonatkozásban, kíván-e a továbbiakban közalkalmazottként az új munkáltatónál alkalmazásban állni vagy sem, azonban az átvevő munkáltatónak lehetősége van arra, hogy ajánlatot tegyen a volt munkavállalónak egy új jogviszony létesítésére és annak elfogadása esetén az érintett személlyel közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen.
A perbeli esetben a munkáltató az Mt., míg az új munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozik, ezért a felperes munkaviszonya az átadás-átvétel időpontjában a felek akaratától függetlenül az Mt. alapján megszűnt. Bár az átadó munkáltató tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, ez nem eredményezte azt, hogy a felperes munkaviszonya a jogviszonyváltást követően is fennmaradt volna e munkáltatónál, hanem az a törvény erejénél fogva 2014. augusztus 31-ével megszűnt. Erre figyelemmel a munkáltatónak az Mt. alapján a munkavállaló részére meg kellett volna fizetnie a felmentési időre járó munkabért és a végkielégítést.
(lb.hu)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
