Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási eljárásban a haszonbérlőnek kártalanítás közvetlenül nem állapítható meg.
A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az indítványozó, a Kúria elnökének álláspontja szerint a Kúria gyakorlata nem volt egységes abban a tekintetben, hogy a kisajátítási kártalanítás az érintett ingatlan haszonbérlőjét közvetlenül megilleti-e.
A jogegységi tanács rögzítette, hogy az ingatlan kisajátítása miatt kárt nem csak a tulajdonos és az ingatlanon fennálló jog jogosultja szenvedhet el, kára lehet a haszonbérlőnek is. Az ő kára azonban a kisajátításhoz áttételesen, a tulajdonoson keresztül kapcsolódik. A haszonbérlő a tulajdonossal kötelmi jellegű jogviszonyban áll, s személyében nem a törvény által is elismert önállósult tulajdonosi részjogosítvány jogosultja.
Mindezek alapján a jogegységi tanács arra a következtetésre jutott, hogy a haszonbérlőt az ingatlan kisajátítása esetén, a kisajátítási eljárásban a jogviszony kötelmi jellege, relatív szerkezete miatt közvetlen kártalanítás nem illeti meg, az őt ért kár esetén a kötelmi jog szabályai szerint a tulajdonossal való elszámolásnak van helye.
Az Alaptörvény 25. cikke rögzíti, a Kúria a biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
A Kúria jogegységi döntését itt olvashatják.
