Több eljárást kezdeményezett a rendőrség a bejelentés nélkül tartott gyűlések miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendőrség több eljárást kezdeményezett a hétfőn bejelentés nélkül tartott budapesti gyűlések kapcsán – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata csütörtökön a police.hu-n.

A közleményben azt írták, hogy a Belügyminisztérium épülete előtt hétfő reggel be nem jelentett gyűlést tartottak, amelynek a szervezőjével szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt indított eljárást.

Hétfő délután egy bejelentett, jogszerű gyűlés volt a minisztérium előtt, amelynek befejezése után többen a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol újabb, be nem jelentett gyűlést tartottak. A szervezővel szemben ebben az esetben is gyülekezési joggal visszaélés miatt indult szabálysértési eljárás – ismertette az ORFK.

Hozzátették: a Karmelita kolostornál összegyűlt demonstrálók közül többen erővágóval, más eszközökkel és testi erővel szándékosan megrongáltak több kerítéselemet. Az eset kapcsán a BRFK rongálás vétség elkövetése miatt indított büntetőeljárást.

Kitértek arra, hogy „amikor a be nem jelentett gyűlés agresszíven fellépő résztvevői a kordon feldöntésével már a rendőrök testi épségét veszélyeztették, az egyenruhások könnygázt alkalmaztak”. A rendőrség – a rendelkezésre álló adatokat értékelve – hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen – közölték.

„Ahogyan minden esetben, így a fent említett rendőri intézkedéseket követően is a parancsnoki vizsgálat tárgyát képezte a kényszerítő eszköz alkalmazása, amely jog-, és szakszerű volt” – fogalmaztak. Egyúttal jelezték, hogy a rendőrség vizsgálja a kényszerítő eszköz alkalmazását kiváltó okokat, továbbá azt is, hogy amiatt kell-e szabálysértési vagy büntető feljelentést tennie.

Az ORKF arra hívta fel a figyelmet, hogy „a gyülekezési jog gyakorlása senkit nem mentesít más (szabálysértési, büntető) törvények hatálya alól. A tényállás ismeretében a lehetséges jogkövetkezmény mindenkire egyformán vonatkozik, függetlenül a személy – vagy jogsértés esetén az elkövető – jogállásától”.

Gyülekezés esetén egyes bűncselekmények vonatkozásában akár a csoportos elkövetés is megvalósulhat – sorolták. A közleményben leszögezték: „a rendőrség soha nem alkalmazott kényszerítő eszközt megfélemlítés céljából”. Kizárólag a rendőrségről szóló törvényben előírt esetekben, az arányosság elvét figyelembe véve alkalmaznak kényszerítő eszközt – fűzték hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.