Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerdán egyenként 10 millió líra (mintegy 366 millió forint) figyelmeztető pénzbírsággal sújtották a Facebookot, az Instagramot, a Twittert, a YouTube-ot és a TikTokot.
Amennyiben az előírások megsértése a későbbiekben is fennáll, a török hatóságok négy lépcsőben további büntetéseket szabnak ki az érintett közösségi portálokkal szemben, amiért a törvény ellenére nem jelöltek ki törökországi kapcsolattartót – közölte a török közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter-helyettes Ömer Fatih Sayan a Twitteren.
Szerinte ha az üzemeltetők újabb 30 napig nem tesznek eleget a felszólításoknak, a mostani összeg háromszorosát, 30 millió lírás (mintegy 1098 millió forint) pénzbüntetést rónak ki rájuk. Még további 30 nap elteltével betiltják törökországi reklámtevékenységüket, az azt követő 3. hónap végén pedig először 50 százalékkal, majd további 30 nap után 90 százalékkal korlátozzák a sávszélességüket.
Erdogant unokája születésekor sértegették
Azok a médiafelületek, amelyek képviseleti irodát nyitnak Törökországban és teljesítik a kötelezettségeiket, a pénzbüntetés negyedét visszakapják, valamint az esetleges egyéb korlátozások alól is mentesülnek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök július elején jelentette be, hogy kezdeményezi a közösségi média széleskörű hatósági kontrollját, miután egyesek sértő megjegyzéseket fűztek az unokája megszületését bejelentő Twitter-üzenethez. A török államfő azt hangoztatta: elengedhetetlen, hogy keretek közé szorítsák a közösségi oldalakat, amelyeken elburjánzottak a hazugságok, a rágalmak, a személyiségi jogok elleni támadások, illetve a jó hírnév elleni „merényletek”. Erdogan azt is nehezményezte, hogy az alkalmazásokat ellenőrző globális cégek a nyugati országoktól eltérően Törökországban vonakodnak képviseletet nyitni. Hangsúlyozta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a szóban forgó vállalatok jogi és anyagi kérdések rendezése érdekében kapcsolattartói irodát nyissanak az országban.
A török parlament július végén fogadta el a vonatkozó törvényjavaslatot. A jogszabály szerint azoknak a közösségi felületeknek, amelyekre naponta több mint egymillió törökországi felhasználó látogat el, török állampolgárságú képviselőt kell kinevezniük az országban. A törvény azt is előírja, hogy az oldalaknak törökországi szervereken kell tárolniuk a török felhasználóik adatait. Emellett a jogszabály bírósági döntés birtokában 24 órát ad az oldal üzemeltetőjének a jogsértő tartalmak eltávolítására.
A törvény október 1-jén lépett hatályba, november 2-áig adva időt a törökországi kapcsolattartó kijelöléséhez.
Bűntet és blokkol
Törökországban gyakran előfordul, hogy bűnügyi eljárás alá vonják azokat, akik bírálják a kormányt valamelyik közösségi médiafelületen. A hatóságok számos pert indítottak már az elnök megsértése vagy terrorista propaganda terjesztése címén, és alaposan ellenőrzik a Twittert és a Facebookot az ilyen tartalmak kiszűrése érdekében.
Az ankarai vezetés a korábbi években néhány alkalommal több oldal működését ideiglenesen blokkoltatta is. A Wikipédiához való hozzáférést januárban tették ismét lehetővé, csaknem háromévi tilalom után.
(MTI)
