Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok


A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

A luxembourgi székhelyű testület emlékeztetett: a tagállamokban a jogállamiság fenntartására szolgáló uniós eszközök egyikét, az éves jogállamisági jelentést 2020-ban vezették be, és azért hozták létre, hogy az Európai Unió nyomon kövesse az ezzel kapcsolatos fejleményeket, és elősegítse a problémák időszerű megoldását.

A számvevőszék szerint egyes ajánlások végrehajtásához több évnyi összehangolt erőfeszítésre lehet szükség, és ebben a tagállamok kulcsszerepet játszanak. A jelentés éves rendszerességgel jelenik meg, és csak az előző év fejleményeiről számol be, azonban a számvevők szerint az idei jogállamisági jelentésekben rá kellene mutatni a jogállamiság területének szélesebb körű, többéves tendenciáira is.

A testület azt is megjegyezte, hogy jobban kellene dokumentálni, hogy az Európai Bizottság milyen módon dönt a megvizsgálandó területekről, hogyan minősíti az esetleges problémák súlyossági szintjét. „A jogállamisági problémák osztályozására a jelentésben használt nyelvezet eltér az egyéb uniós jogállamisági eszközök által használt kifejezésektől. A jogállamisági jelentésben szereplő +súlyos aggály+ például nem egyezik meg azzal, amit az uniós szerződések 7. cikke szerinti eljárás az értékek súlyos és tartós megsértésének nevez, sem azzal, ami a feltételrendszerről szóló rendelet szerint +a jogállamiság elveinek megsértése+” – hívta fel a figyelmet a számvevőszék.

A testület szerint lehetőség lenne arra, hogy az Európai Bizottság által a jelentés elkészítéséhez használt módszertant átláthatóbbá tegyék. Noha a módszertan egy része nyilvánosan hozzáférhető, annak továbbfejlesztésével és közzétételével az érdekelt felek jobb rálátást nyerhetnének arra, hogy milyen megközelítéssel készül az értékelés – olvasható a számvevőszéki jelentésben.

A jelentésben az Európai Bizottság saját értékelését és véleményét fogalmazza meg az uniós országok jelentősebb jogállamisági fejleményeiről. A jelentés az igazságszolgáltatási rendszereket, korrupcióellenes fellépést, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a fékeket és ellensúlyokat vizsgálja minden tagországban a jogállamiság szempontjából. Jogilag nem kötelező erejű, de 2022 óta a tagállamoknak szóló ajánlásokat is tartalmaz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. július 5.

Jogállamisági jelentést hozott a posta

Átfogó reformokra van szükség a lobbizás és a vagyonnyilatkozatok terén, átláthatóvá kell tenni az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszereit. Górcső alá kell venni az állami hirdetéseket, meg kell erősíteni a média függetlenségét, fel kell hagyni a civil szervezetek akadályoztatásával, és a mostaninál lényegesen szigorúbb vizsgálatokon keresztül vissza kell szorítani a korrupciót. Többek között ezeket az intézkedéseket javasolja Magyarországnak az Európai Bizottság frissen megjelent jogállamisági jelentésében.
2020. október 1.

Súlyos kritikák a Bizottság jogállamisági jelentésében

A magyar ügyészség nem túl aktív a korrupciógyanús politikusok ügyeiben, és nem vizsgálták meg a hatóságok a magyar média sokszínűségét fenyegető kormányközeli médiaalapítványt – többek közt ezek az ügyek szerepelnek a magyar jogállamiságról szóló jelentésben, melyet szerdán hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.