Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Vezető tisztségviselő megbízatása
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a tisztség elfogadásával keletkezik.
Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezését visszautasította, miután a civil szervezetek névjegyzékének adataiból megállapította, hogy a felperes nevében fellebbezést benyújtó vezető tisztségviselő megbízatása, ezáltal a felperes feletti törvényes képviseleti jogosultsága megszűnt.
A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, miszerint a nevében fellebbezést benyújtót korábban újra vezető tisztségviselőjévé választotta.
A Kúria rámutatott: a jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a tisztség elfogadásával keletkezik. A vezető tisztségviselő személyére vonatkozó adat nyilvántartásba történő bejegyzése tehát nem konstitutív hatályú. Az elsőfokú bíróság önmagában a névjegyzék adataira nem alapíthatta volna a fellebbezést visszautasító döntését, hanem tisztáznia kellett volna, hogy a fellebbezés benyújtásának időpontjában annak benyújtója ténylegesen a felperesi egyesület megválasztott vezető tisztségviselője volt-e, illetve, hogy e tisztségét elfogadta-e.
Kapcsolódó cikkek
2024. október 30.
Parlament előtt a 2025-ös adócsomag
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
2024. október 30.
NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.