Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság tájékoztatást kért a magyar kormánytól, mert diszkriminatívnak tartja, hogy bizonyos tagállamok állampolgárai beléphetnek Magyarországra, míg mások nem.
Levélben figyelmeztetik a magyar kormányt a schengeni övezet integritásának fontosságára – közölte Didier Reynders a Twitteren. Az igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy a határokon bevezetett intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak az EU állampolgáraival, illetve lakosaival szemben.
A Ylva Johansson belügyekért felelős biztossal közösen fellépő belga politikus bejegyzésének második részében azt írta, hogy bármilyen intézkedést, ami nem eleget ezeknek az uniós jog ezen alapelveinek, azonnal vissza kell vonni. Hozzátette, hogy további információkat kérnek a magyar féltől.
A kedden életbe lépett határzárról a magyar kormány nem tájékoztatta időben az Európai Bizottságot, derült ki a brüsszeli testület hétfői sajtótájékoztatóján.
Vivian Loonela a koronavírussal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szóvivő, kiemelte, hogy az minden tagállam nemzeti hatáskörébe tartozik, hogy kik léphetnek be a területére, de kötelesek tájékoztatni egymást az intézkedésekről. Hangsúlyozta, hogy a bizottság júliusi iránymutatása az, hogy célzottabb intézkedésekkel helyettesítsék a határzárat, és a tagállamok ügyeljenek arra, ne legyen diszkriminatív a szabályozás.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt pénteken jelentette be, hogy szeptember elsejétől Magyarország újra lezárja határait a külföldiek előtt, és a külföldről visszatérő magyarokra 14 nap karantén vár. Ezt két, 48 óra különbséggel elvégzett magyar koronavírus-teszttel ki lehet váltani, saját költségen.
Cseh, lengyel és szlovák turisták jöhetnek
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfő délután jelentette be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök cseh kollégája, Andrej Babis kérésére lazít a magyar határzáron, és beléphetnek Magyarországra azok a cseh turisták, akiknek már megvan a foglalása szeptemberre, és van 5 napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszteredményük. Este közölte a külügyminiszter, hogy az engedményt kiterjesztették a lengyelekre és a szlovákokra. Hozzátette, hogy a Csehországból, Lengyelországból, illetve Szlovákiából hazatérő magyar turistáknak is tettek engedményt: nekik elég egy negatív teszteredmény a karantén kiváltásához.
Nem lehet állampolgárság alapján kivételt tenni EU-s állampolgárok közt, mondta Christian Wigand bizottsági szóvivő a testület keddi sajtótájékoztatóján, kiemelve, hogy három országból beengednek turistákat bizonyos feltételekkel Magyarország területére. Újságírói kérdésre az igazságügyi és jogállamisági kérdésekkel foglalkozó biztos megerősítette, hogy a bizottságnak a három ország állampolgáraival való kivételezéssel van problémája.
Nem biztos, hogy hatékony a határzár
Több magyar szakértő nyilatkozata alapján a fertőzés Magyarországon belül terjed. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa szombaton azt nyilatkozta a HírTV-nek, hogy „az új regisztrált fertőzöttek többsége buliban, esküvőn vagy valamilyen zárt térben tartott rendezvényen kapta el a koronavírust”. Szlávik arra kérte a fiatalokat, hogy zárt térben ügyeljenek a távolságtartásra és a maszkviselésre.
„Augusztus első négy hetében az 1853 új esetből csupán 163 megbetegedés volt köthető külföldi fertőzéshez. Mostanra ez az arány a 10 százalékot sem éri el, ezért nem biztos, hogy a határok lezárása hatékony eszköz” – idézi a Népszava Oroszi Beatrixot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusát egy hétfői előadásról.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!