A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban a műnek „Az ügykezelés” című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Völcsey Balázs.

A bírósági eljárásokat elsődlegesen a nagy eljárásjogi törvények szabályozzák. Az eljárási törvények rendelkezései mellett ugyanakkor szükségszerűen számos technikai szabály megalkotása szükséges. Többek között ilyen részletszabályok rendezik az ügyvitel szervezetét, a másolatok készítését, mellékletek kiadását, a beadványok átvételét és az átvétel elismerését, a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást és az elektronikus bírósági iratkezelést. Ezen normák összessége alkotja a bírósági ügyvitelről szóló jogszabály tartalmát.

Tekintettel arra, hogy 2018-ban valamennyi eljárási kódex megújítása megtörtént, ami egyben a bírósági ügyvitel szabályainak módosítását eredményezte, indokolt volt egy olyan kézikönyv megírása, amely a normaszöveg elemzésével egyidejűleg mutatja be a bírósági ügyvitel folyamatát.

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Völcsey Balázs által szerkesztett A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései című kötet a bírósági ügyvitel általános, valamennyi ügyszakra vonatkozó rendelkezéseit, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait elemzi, minden esetben a gyakorlat által felvetett kérdések mentén haladva. Ennek érdekében a szükséges mértékben az ügyviteli rendelkezések mellett az iratkezelési szabályokat is vizsgálja. A szerzők, dr. Palotás Gergely, dr. Virág Csaba és dr. Völcsey Balázs célja kettős: egyrészt segíteni a bírósági eljárásban részt vevőket, akár a jogalkalmazói, akár a jogkeresői oldalt képviselik, másrészt a kézikönyv tananyagként is funkcionálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzés során.

5. Keresetlevél

Az 1952. évi Pp. 94. § (1) bekezdése szerint a keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely járásbíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni, és az esetleges hiányok pótlására [1952. évi Pp. 95. §] nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Mindebből következik, hogy az 1952. évi Pp. hatálya alatt a felek bármelyik járásbíróságon (Budapesten kerületi bíróságon), illetve az illetékes törvényszéken is jegyzőkönyvbe mondhatták a keresetet.

A Pp. 246. § (2) bekezdése ehhez képest alapjaiban eltérő szabályozást vezet be, amely szerint a felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, amelyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt – a kereset előadása időpontjának feltüntetésével – az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi. A keresetlevél beadása időpontjának a kereset szóbeli előadásának időpontját kell tekinteni.

Vizsgálva az egyes okokat, az alábbi következtetések vonhatóak le:

  1. A „lakóhely” fogalom kapcsán az Nytv. 5. § (2) bekezdése releváns, amely szerint a polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál. Ezzel szemben a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik [Nytv. 5. § (3) bekezdés].

Ide kapcsolódóan a polgár lakcímadata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe [Nytv. 5. § (4) bekezdés].

Abból következően azonban, hogy a Pp. 246. § (2) bekezdése kifejezetten csak a „lakóhely” fogalmát használja, következik, hogy a Pp. 246. § (2) bekezdése kapcsán nem bír relevanciával a tartózkodási hely. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, ha a felperes lakcímkártyáján szereplő tartózkodási hely szerinti bíróságon jelenik meg, önmagában a tartózkodási helye nem alapozhatja meg az ügyfélsegítő által nyújtott segítségnyújtást.

Véleményünk szerint, ha a törvény egyértelműen biztosítani akarta volna a tartózkodási hellyel rendelkező felperesek számára is a Pp. 246. § (2) bekezdésének alkalmazhatóságát, ezt egyértelműen rendezte volna. Így például az illetékesség körében a perjogi kódex – tudatosan – a lakóhely mellett a tartózkodási helyet mint kisegítő illetékességet szabályozza [Pp. 25. § (2) bekezdés]. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Pp. 246. §-a nem minősül illetékességi szabálynak.

  1. A „székhely” fordulat kapcsán releváns egyrészt, hogy ebből következően az ügyfélsegítő intézménye nemcsak a természetes személyekre, hanem a nem természetes személyekre is [Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pont] vonatkozhat. A székhely kapcsán – hasonlóan a lakóhelyhez – a cégjegyzékben vagy az adott nem természetes személyre jellemző nyilvántartásban szereplő székhely bír döntő jelentőséggel.
  2. A „munkahely” terminológia vonatkozásában – véleményünk szerint – kerülendő azon gyakorlat kialakulása, hogy a felperes „bemondása” alapozza meg az ügyfélsegítő eljárási jogosultságát. A felperesnek tehát valamilyen módon mindenképpen igazolnia kell, hogy a bíróság illetékességi területén rendelkezik munkahellyel (pl. munkaszerződés által).
  3. Az „illetékesség” körében kiemelendő, hogy bármely, a megindító perre alkalmazandó illetékességi ok alapul szolgálhat a Pp. 246. § (2) bekezdésének alkalmazására. Ebből következik azonban, hogy az illetékesség teljes szabályrendszerének és dogmatikájának érvényesülnie kell e körben, azaz ha a felperes egy olyan pert kíván indítani, amelyre kizárólagos illetékesség vonatkozik [pl. Pp. 26. §], úgy az általános illetékesség alapján nem járhat el az ügyfélsegítő.

A Büsz. 7. § (2) bekezdés első mondata szerint ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján szóban előadott, jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon vagy jegyzőkönyvben rögzítendő keresetének, keresetet tartalmazó iratának, viszontkeresetének, beszámításának és ellenkérelmének elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a bíróság a Büsz. 7. § (1) bekezdésben foglalt nyomtatványt vagy jegyzőkönyvet – lajstromozását követően nyomban – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Ezzel összhangban a Pp. 246. § (2) bekezdése rögzíti, ha a keresetet nem a perre illetékes bíróság rögzítette, azt – a kereset előadása időpontjának feltüntetésével – az illetékes bírósághoz haladéktalanul megküldi.

Ez nem minősül áttételnek, ugyanakkor azáltal, hogy a törvény előírja a kereset előadása időpontjának a feltüntetését, az következik, hogy a keresetindítási határidő megtartott, ha a felperes az ügyfélsegítőn határidőn belül megjelenik, és a keresetét szóban is előadja, és azt a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíti. Annak kiemelése pedig, hogy ez nem minősül áttételnek, azért fontos, mert – többek között – így nem alkalmazható a Pp. 174. § (4) bekezdése.

A keresetlevéllel kapcsolatban gyakorlati kérdés, miként kell eljárni, ha a bíróság a felperest hiánypótlásra hívta fel [Pp. 248. § (1) bekezdés]. Elsőként rögzítendő, hogy a felperes csak a Pp. 246. § (5) bekezdése értelmében perbíróságnak minősülő bíróságon veheti igénybe az ügyfélsegítő szolgáltatását, azaz ekkor már nem alkalmazható a Pp. 246. § (2) bekezdésében írt szélesebb körű eljárási jogosultság. Hiszen a felperes szempontjából a hiányos keresetlevél benyújtása útján is elkezdődik az eljárás, a felperes az adott bírósággal kerül közjogi jogviszonyba.

Az Új nyomtatványrendelet 2. §-a szerint a polgári perben a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint jogi képviselő nélkül eljáró fél a bíróságnak a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat, valamint az írásbeli ellenkérelem hiányainak pótlására felhívó végzésében foglaltaknak megfelelő hiánypótlást a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat, az írásbeli ellenkérelem nyomtatvány benyújtásával vagy a 13. mellékletben meghatározott hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával is teljesítheti.

Azaz a fél – választása szerint – a bíróság által megjelölt hiányokat vagy a keresetlevél benyújtásával, vagy az Új nyomtatványrendelet 13. mellékletében meghatározott hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával is teljesítheti.

A hiánypótlás körében kiemelendő továbbá, hogy nem kizárt olyan értelmezés, amely szerint a Pp. 246. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívás ugyanolyan hiánypótlásnak minősül, mintha azt a perbíróság adta volna ki, annak elmulasztása jogkövetkezményeire a felperest figyelmeztetni kell.

Nem osztjuk ezt a megközelítést, ez a hiánypótlás ugyanis nem egyezik meg az eljáró bíró által kiadott hiánypótlási felhívással. A jogkövetkezményekkel járó hiánypótlási felhívást kibocsátani ugyanis csak az ügyelosztás szerint kijelölt bíró vagy bírósági titkár (törvényes bíróhoz való jog) jogosult. Az ügyfélsegítőn azonban számtalanszor bírósági fogalmazó jár el [vö. Büsz. 7. § (1) bekezdés], aki nem minősülhet az adott ügy törvényes bírájának.

Mindezek alapján az ügyfélsegítői hiánypótlás elmulasztása [Pp. 246. § (4) bekezdés] esetén sem lehet alkalmazni a keresetlevél visszautasításának jogkövetkezményét.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.