A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokkal foglalkozó fejezet 15. §-ának magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Karsai Krisztina.

Részlet a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című műből

Btk. 15. §-ához:

1. A büntethetőségi akadályok rendszere

A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak (büntethetőségi akadályok) rendszerét a törvényi szabályozásban megjelenő csoportosítás (Btk. 15. § és 25. §) csak részben tükrözi vissza. Az ún. elsődleges büntethetőséget kizáró okok a jogellenesség és/vagy a bűnösség hiányát jelentik, míg a másodlagos büntethetőségi akadályok között vannak büntethetőséget kizáró és megszüntető okok is (Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984, 66–71., 244–245. o.). A Btk. szerinti büntethetőséget kizáró okok dogmatikai sajátosságaikra (és így eltérőségeikre) tekintet nélkül kerültek felsorolásra, így a 15. § szerinti lista egyaránt tartalmaz elsődleges és másodlagos büntethetőségi akadályokat is. Ezen túlmenően pedig a fejezet elnevezésébe bekerült annak jelzése is, hogy a felsorolt akadályok között vannak olyanok, amelyek a büntethetőséget csupán korlátozzák (büntethetőséget korlátozó okok). Megítélésünk szerint a büntethetőség nem fokozható, azaz a büntethetőség, a büntetőjogi felelősség vagy adott, vagy nem, nincs köztes állapot, így nincs értelme annak korlátozását és így egyben egyfajta részlegességét tételezni. A jogalkotó feltehetően azt a sajátosságot kívánta megfogalmazni az elnevezésben is, hogy a büntethetőséget kizáró okok között vannak olyanok, amelyek részleges megvalósulás esetén (kizáró hatás nélkül) jelentőséggel bírhatnak a büntetéskiszabás körében (korlátlan enyhítés). Hangsúlyozandó mindazonáltal, hogy ez nem felelősségi kérdés.

A felsorolt büntethetőségi akadályokon belül – dogmatikai jellemzőik alapján – csoportosítást kell alkalmazni, így a jogellenességet (jogos védelem, végszükség, jogszabály engedélye) és a bűnösséget [gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, tévedés, Btk. 22. § (3) bekezdés (jogos védelemhez kapcsolódóan), és Btk. 23. § (2) bekezdés (végszükséghez kapcsolódóan)] kizáró okokat kell megkülönböztetni egymástól, amelyek fennállása esetén az elkövető tényállásszerű magatartása nem tekinthető bűncselekménynek (és nem is büntetendő), így azokhoz (büntethető) járulékos részesi magatartás vagy akár utólagos bűnkapcsolat nem fűződhet.

A Btk. 15. § h) pontba foglalt egyéb okokat a szabályozás törvényi szintű jellege foglalja egy csoportba, de dogmatikailag heterogén természetűek lehetnek. Idetartozhat az elvárhatóság hiánya (bűnösséget kizáró ok, Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984, 294. o.), a katonákra vonatkozó büntethetőségi akadály (Btk. 130. §), a diplomáciai mentesség, valamint azon másodlagos büntethetőséget kizáró okok, amelyeket a Btk. vagy más törvény definiál. Ez utóbbiak közös jellemzője az, hogy itt a büntethetőséghez szükséges aktus hiányzik (Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG–ORAC, Budapest, 2010, 176. o.), emiatt elismert a másodlagos büntethetőségi feltétel elnevezés is (Kis Norbert – Hollán Miklós: Büntetőjog I. Dialóg Campus, Budapest, 2011, 130. o.). Ilyen a Btk. 3. § (3) bekezdés, 270. § (1) bekezdés, 274. §. A Btk. 30–32. §¬ai szerinti egyéb akadályok a másodlagos akadályok körébe tartoznak.

A valóság bizonyítása jogellenességet kizáró oknak tekintendő, lásd a Btk. 229. §¬ához fűzött magyarázatot.

2. Diplomáciai mentesség

Az 1978-as Btk. 5. §¬a külön rendelkezett a diplomáciai mentességről, e szabályozás nem jelenik meg a Btk. normaszövegében. Ennek ellenére a Btk. 15. § h) pontja alkalmazható erre az esetkörre is. A mentesség a büntethetőségi akadályrendszerben a büntethetőséget kizáró (másodlagos) okok között található, amennyiben kizárja a felelősségre vonás lehetőségét. A mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonása a mentességet megalapozó nemzetközi szerződés vagy a nemzetközi gyakorlat alapján történik. A diplomáciai mentességet élvező személy (az 1965. évi 22. tvr. 31. §-a alapján) sérthetetlen, azaz mentes a fogadó állam büntető (polgári és államigazgatási) joghatósága alól, így a Magyarországon tartózkodó ilyen személyek a magyar büntető joghatóság alól, de a küldő állam joghatósága alól nem. A szerződés kimondja továbbá, hogy a diplomáciai képviselő családjának a háztartásában élő tagjai, a képviselet igazgatási és műszaki személyzetének tagjai a háztartásukban élő családtagokkal együtt (amennyiben nem állampolgárai a fogadó államnak) ugyanúgy részesülnek e mentességben. E mentesség nem korlátozódik a hivatali kötelességek teljesítésére. A nemzetközi szerződések ennél korlátozottabb mértékben biztosítanak mentességet az érintett személyeknek: így például az ENSZ-államok képviselői (például az ENSZ-közgyűlésre küldött tagállami képviselő) ugyanakkor csak képviselői minőségükben végzett (mind szóbeli, mind írásbeli) ténykedésükkel kapcsolatban mentesek mindennemű joghatóság alól (lásd Egyezmény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről IV. cikk 11. bekezdés, kihirdette: az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 15. törvényerejű rendeletet).

Az ENSZ-en kívül további nemzetközi szervezetek is biztosítanak egyezményes úton tisztségviselőiknek valamilyen fokú mentességet, így a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Duna Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, az Európai Unió (és különböző ügynökségei, például Europol), a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete, a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács, valamint a Délkelet-európai Rendészeti Központ.

3. Konzuli sérthetetlenség

A konzuli tisztviselők személyes sérthetetlensége is korlátozott, egyfelől a konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményeik tekintetében nem tartoznak a fogadó állam bírói és államigazgatási joghatósága alá, de súlyos bűncselekmény elkövetése esetén a konzuli tisztviselőket őrizetbe lehet venni vagy előzetes letartóztatásba lehet helyezni (illetékes igazságügyi hatóság határozata alapján) az 1987. évi 13. tvr. 2. § 41. cikkének rendelkezése szerint. A tiszteletbeli konzulokra ez a rendelkezés nem vonatkozik.

A mentességek tartalma eltérő lehet, mindig az alapul szolgáló szerződés az irányadó, ennek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlat. Ez utóbbi vonatkozásában az igazságügyért felelős (bármilyen elnevezése legyen is a minisztériumnak) miniszter nyilatkozatát kell kikérni (konkrét esetben a nyomozó hatóságnak) és alapul venni. Ilyen esetben a Btk. 15. § h) pontjának alkalmazása zárja ki a büntethetőséget. A mentesség felfüggesztésére van lehetőség a büntetőeljárás lefolytatása céljából a Be. 553–554. §-ai alapján, amelyek értelmében a diplomáciai mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján a legfőbb ügyész közvetlenül terjeszti elő a külpolitikáért felelős miniszternek. A mentességet nem élvező társtettes és részes felelősségre vonható.

4. Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség

Az előbb tárgyalt mentesség (ún. felelőtlenség és sérthetetlenség) nem tévesztendő össze a belső jog által szabályozott mentelmi joggal. A közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség felfüggesztésének hiánya is mint másodlagos büntethetőségi akadály, a Btk. rendszerében h) pontos kizáró oknak minősül. A Be. 719. §¬a értelmében külön törvények szerint a közjogi tisztségekhez (a sérthetetlenségi komponenshez) mentelmi jog fűződik, amely törvények a mentelmi jog tartalmát is meghatározzák. Így például a mentelmi jog az országgyűlési képviselőt korlátozott védelemben részesíti; a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása, büntető eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazása kizárt, a tettenérés esetén foganatosítandó őrizetbe vétel kivételével, de minden más, a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló, nem a büntetőeljárásról, hanem a rendőrségről szóló törvényben szabályozott intézkedés jogszerű, és az országgyűlési képviselő mentelmi joga által nem korlátozott (BH2003. 447.). A képviselői jogállást és a mentelmi jogot az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 73. §¬a tartalmazza, amely azonban bizonyos bűncselekményeket kivesz a mentelmi jog hatálya alól, így azok esetében a mentesség nem érvényesül (tehát a képviselői megbízatással összefüggésben elkövetve is felelnie kell a képviselőnek). Ezek a következők: a 2013. június 30-áig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978-as Btk. szerinti közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal, valamint a Btk. szerinti közösség elleni uszítás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, minősített adattal visszaélés.

A mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó eljárási szabályokat a Be. 719. §¬a tartalmazza. Ha az országgyűlési képviselő ellen a képviselői megbízatásának tartama alatt – de nem a képviselői minőségével összefüggésben – elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek lefolytatása közben a képviselői megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével megszűnt: a büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya (BH1999. 51.). Az Ogytv. 77. §¬ának (4) bekezdése szerint a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették, ami azt jelenti, hogy az indítvánnyal nem érintett ügyek vonatkozásában a mentelmi jog továbbra is akadályát képezi a felelősségre vonásnak (Kúria Jogegységi Tanácsának 2012.El.II.JE/B.2/2. végzése).

5. Szokásjogilag kialakult büntethetőségi akadályok

A Btk. rendelkezése nem ejt szót több olyan büntethetőségi akadályról, amely a jogirodalomban és a joggyakorlatban is relevanciával bír. Ilyennek lehet tekinteni az indokolt kockázatot, a sértetti beleegyezést (Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984, 245. o.), a kötelesség-összeütközést (Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG–ORAC, Budapest, 2010, 156–159. o.). Ezek Btk. szerinti értékelésére lásd a Btk. 4. §¬ával és a társadalomra veszélyességgel kapcsolatosan kifejtett magyarázatot.

Kapcsolódó joggyakorlat

Kúria Jogegységi Tanácsa 2012.El.II.JE/B.2/2. A Szegedi Ítélőtábla elnöke által indítványozott jogegységi határozat meghozatalának mellőzéséről.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Kapcsolódó jogi szabályozás

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról 553–554. §, 719. §

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 73. §, 77. §

2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről

Kapcsolódó európai uniós jogi szabályozás

Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 7. sz. jegyzőkönyve az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről

Kapcsolódó nemzetközi jogi szabályozás

Bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról 41. cikk (kihirdette: 1987. évi 13. törvényerejű rendelet a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről)

Bécsi Szerződés a Diplomáciai Kapcsolatokról 31. cikk (kihirdette: 1965. évi 22. törvényerejű rendelet a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről)

Egyezmény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről IV. cikk 11. bekezdés (kihirdette: 1957. évi 15. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről)


Kapcsolódó cikkek