A büntetőeljárási törvény márciustól hatályos változásai

Lényegi változásokat hozott a büntetőeljárási törvény módosítása idén március elsejétől..

Idén márciustól számos változást iktatott be a 2023. évi XCVII. törvény a hatályos büntetőeljárási törvénykönyvbe (Be.). E lényegi változásokat az alábbiak cikkünkben összegezi a szerző.

Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét az ügyvédek számára is

2024. március 1-jétől a büntetőeljárási törvény már az ügyvédek számára is lehetővé teszi, hogy az eljárási cselekményeken egyszerűsített telekommunikációs jelenlét segítségével vehessenek részt. Az említett dátummal beiktatott jogszabály szerint, ha a védő székhelye az eljárási cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának technikai feltételei fennállnak, a bíróság csak kivételes esetben tagadhatja meg a védő ilyen irányú kérelmét. Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét pedig nem csupán az ügyfélkapu-alapú wiki-rendszeren keresztül történhet, mint korábban, hanem bármilyen olyan alkalmazás révén, amely kép- és hangfelvétel egyidejű továbbítására alkalmas. Ez jelentős könnyítést jelent az eljárásban résztvevő személyeknek, hiszen ezzel rengeteg idő és pénz spórolható meg. Az más kérdés, hogy sok bírósági tárgyaló nem rendelkezik a lebonyolításhoz szükséges technikai feltételekkel, így egyelőre csak a jogszabályi háttér biztosított.

Zár alá vétel fizetésre használt elektronikus adat esetén

A jogalkalmazók jelzése szerint korábban gyakran előfordult, hogy bűncselekménnyel összefüggő vagyont virtuális fizetőeszközben tároltak, például virtuálispénztárca-szolgáltatónál (pl. kriptovaluta).

Ilyen esetekben a kényszerintézkedés tárgya nem közvetlenül a virtuális fizetőeszköz, hanem a virtuális fizetőeszköz értékében elszámolt követelés a szolgáltató és az érintett között. Zár alá vétel esetén azonban nehézséget okoz, hogy a másik szereplő, jellemzően a pénztárca-szolgáltató nem kellően együttműködő. A jogszabályváltozás ezt orvosolva – a lefoglaláshoz hasonlóan – lehetővé teszi, hogy zár alá vétel esetén is el lehessen végezni olyan műveletet, amely megakadályozza a virtuális érték fölötti rendelkezést, ezzel biztosítva a döntés végrehajthatóságát.

Jegyzőkönyvezés szabályai

A Be.-módosítás után az alábbiak szerint foglalhatók össze a különböző jegyzőkönyvvezetési formák.

• Jegyzőkönyvvezető jelenléte melletti egyidejű írásbeli jegyzőkönyv készítése.
• Jegyzőkönyvvezető jelenléte melletti egyidejű írásbeli jegyzőkönyv készítése, amely mellett készülhet jegyzőkönyvnek nem minősülő hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel.
• Utólag írásba foglalt jegyzőkönyv, amely esetben mindig szükséges hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítése, azonban az eljárási cselekményre sor kerülhet a jegyzőkönyvvezető jelenléte mellett és távollétében is.
• Jegyzőkönyvnek minősülő kép- és hangfelvétel, amikor tehát nem írásbeli jegyzőkönyv készül, hanem csupán kivonat. Ennek kapcsán lényeges, hogy kizárólag hangfelvétel esetén ez
• nem alkalmazható, továbbá a szabályozás e téren is lehetővé teszi, hogy eme eljárási cselekményre sor kerüljön a jegyzőkönyvvezető jelenléte mellett és távollétében is.

Ha az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül, már nem kötelező a jegyzőkönyvvezető jelenléte az eljárási cselekményen.

A törvény miniszteri indoklása szerint a jegyzőkönyv felvételének módjait érintő szabályozás módosítása a bíróságok hatékony, képességalapú munkaerő- és erőforrás-felhasználását segíti elő, nyilvánvalóan az ügyben eljáró bíró döntésére bízva, hogy az adott ügyben szükséges-e az egyidejű jegyzőkönyvezés, illetve a jegyzőkönyvvezető jelenléte, vagy sem. A módosítás tehát lehetővé teszi a bírósági dolgozók tehermentesítését, kiegyensúlyozottabb feladatmegosztását.

A szakvélemény ismertetése, a szakértő megidézése

A jogszabály újabb módosítása összhangban van a büntetőeljárási törvény alapvető céljával, mely az eljárások gyorsítását célozza többek között azáltal, hogy a bizonyítási indítványok megtétele időhöz, illetve feltételekhez kötött. A szakértők meghallgatására vonatkozó szabályok az előbbieket szem előtt tartva akképp módosultak, hogy a szakértő tárgyaláson történő meghallgatására főszabály szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szakvélemény valamilyen hibát tartalmaz, melyet a szakértő, vagy a  szakértők az erre irányuló indítvány ellenére nem, vagy nem megfelelően oldottak fel. A miniszteri indoklás lényege szerint tehát a szakvélemény fogyatékosságai kiküszöbölésének módja elsődlegesen az, hogy a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozóhatóság a szakértőt írásban felhívja a szakvélemény kiegészítésére, vagy megfelelő felvilágosítás adására. A személyes meghallgatást célzó indítványban meg kell jelölni a szakvélemény ama részeit, megállapításait, amelyek az indítványozó álláspontja szerint vitathatók, nem fogadhatók el bizonyítékként. Ezek után kerülhet a bíróság abba a helyzetbe, hogy az indítvány szükségességéről dönthessen.

Nem minden esetben kötelező a szakértőt megidézni a tárgyalásra abban az esetben sem, ha hozzá az ügyész, a védő, a vádlott vagy a sértett kérdést akar intézni. Ennek oka ugyanis, hogy a törvénymódosítással a jogalkotó csökkenteni szeretné a szakértők indokolatlan meghallgatására okot adó eseteket, ha az nem szolgálja közvetlenül a szakvélemény fogyatékosságainak orvoslását. Ilyen irányú kérelem esetén a bíróságnak tehát már lehetősége van az indítványt elutasítani, ha a feltenni szándékozott kérdések nem a szakértői vélemény fogyatékosságainak feloldásához, hanem az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezetnek. A bíróságoknak 2024. március 1-je előtt ilyen mérlegelési lehetőségük nem volt.

A vádon való túlterjeszkedés következményei, annak orvoslása

A jogszabály módosítása a rendes jogorvoslat körében, a Be. 607. § (1) bekezdésének kiegészítésével teremti meg annak lehetőségét, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezze és az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszüntesse abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekményre tekintettel döntött a vádlott büntetőjogi felelősségéről, vagy szüntette meg az eljárást.

Az első- vagy másodfokú bírósági döntésben szereplő vádon való túlterjeszkedés formai értelemben törvényes ügydöntő határozatnak tűnhet, ezért a jogerő után is szükséges biztosítani a korrekciós lehetőséget. A javaslat erre tekintettel a Be. 649. § (2) bekezdését is kiegészíti a vádon való túlterjeszkedés esetével, így a Kúria, ha a határozat ellen egyébként is van helye felülvizsgálatnak, akkor – a Be. 663. § (2) bekezdés alkalmazásával – a felülvizsgálati eljárásban is orvosolni tudja ezt az eljárási szabálysértést.

A cikk szerzője dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd.

---