Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Lényegi változásokat hozott a büntetőeljárási törvény módosítása idén március elsejétől..
Idén márciustól számos változást iktatott be a 2023. évi XCVII. törvény a hatályos büntetőeljárási törvénykönyvbe (Be.). E lényegi változásokat az alábbiak cikkünkben összegezi a szerző.
Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét az ügyvédek számára is
2024. március 1-jétől a büntetőeljárási törvény már az ügyvédek számára is lehetővé teszi, hogy az eljárási cselekményeken egyszerűsített telekommunikációs jelenlét segítségével vehessenek részt. Az említett dátummal beiktatott jogszabály szerint, ha a védő székhelye az eljárási cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának technikai feltételei fennállnak, a bíróság csak kivételes esetben tagadhatja meg a védő ilyen irányú kérelmét. Az egyszerűsített telekommunikációs jelenlét pedig nem csupán az ügyfélkapu-alapú wiki-rendszeren keresztül történhet, mint korábban, hanem bármilyen olyan alkalmazás révén, amely kép- és hangfelvétel egyidejű továbbítására alkalmas. Ez jelentős könnyítést jelent az eljárásban résztvevő személyeknek, hiszen ezzel rengeteg idő és pénz spórolható meg. Az más kérdés, hogy sok bírósági tárgyaló nem rendelkezik a lebonyolításhoz szükséges technikai feltételekkel, így egyelőre csak a jogszabályi háttér biztosított.
Zár alá vétel fizetésre használt elektronikus adat esetén
A jogalkalmazók jelzése szerint korábban gyakran előfordult, hogy bűncselekménnyel összefüggő vagyont virtuális fizetőeszközben tároltak, például virtuálispénztárca-szolgáltatónál (pl. kriptovaluta).
Ilyen esetekben a kényszerintézkedés tárgya nem közvetlenül a virtuális fizetőeszköz, hanem a virtuális fizetőeszköz értékében elszámolt követelés a szolgáltató és az érintett között. Zár alá vétel esetén azonban nehézséget okoz, hogy a másik szereplő, jellemzően a pénztárca-szolgáltató nem kellően együttműködő. A jogszabályváltozás ezt orvosolva – a lefoglaláshoz hasonlóan – lehetővé teszi, hogy zár alá vétel esetén is el lehessen végezni olyan műveletet, amely megakadályozza a virtuális érték fölötti rendelkezést, ezzel biztosítva a döntés végrehajthatóságát.
Jegyzőkönyvezés szabályai
A Be.-módosítás után az alábbiak szerint foglalhatók össze a különböző jegyzőkönyvvezetési formák.
Ha az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül, már nem kötelező a jegyzőkönyvvezető jelenléte az eljárási cselekményen.
A törvény miniszteri indoklása szerint a jegyzőkönyv felvételének módjait érintő szabályozás módosítása a bíróságok hatékony, képességalapú munkaerő- és erőforrás-felhasználását segíti elő, nyilvánvalóan az ügyben eljáró bíró döntésére bízva, hogy az adott ügyben szükséges-e az egyidejű jegyzőkönyvezés, illetve a jegyzőkönyvvezető jelenléte, vagy sem. A módosítás tehát lehetővé teszi a bírósági dolgozók tehermentesítését, kiegyensúlyozottabb feladatmegosztását.
A szakvélemény ismertetése, a szakértő megidézése
A jogszabály újabb módosítása összhangban van a büntetőeljárási törvény alapvető céljával, mely az eljárások gyorsítását célozza többek között azáltal, hogy a bizonyítási indítványok megtétele időhöz, illetve feltételekhez kötött. A szakértők meghallgatására vonatkozó szabályok az előbbieket szem előtt tartva akképp módosultak, hogy a szakértő tárgyaláson történő meghallgatására főszabály szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szakvélemény valamilyen hibát tartalmaz, melyet a szakértő, vagy a szakértők az erre irányuló indítvány ellenére nem, vagy nem megfelelően oldottak fel. A miniszteri indoklás lényege szerint tehát a szakvélemény fogyatékosságai kiküszöbölésének módja elsődlegesen az, hogy a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozóhatóság a szakértőt írásban felhívja a szakvélemény kiegészítésére, vagy megfelelő felvilágosítás adására. A személyes meghallgatást célzó indítványban meg kell jelölni a szakvélemény ama részeit, megállapításait, amelyek az indítványozó álláspontja szerint vitathatók, nem fogadhatók el bizonyítékként. Ezek után kerülhet a bíróság abba a helyzetbe, hogy az indítvány szükségességéről dönthessen.
Nem minden esetben kötelező a szakértőt megidézni a tárgyalásra abban az esetben sem, ha hozzá az ügyész, a védő, a vádlott vagy a sértett kérdést akar intézni. Ennek oka ugyanis, hogy a törvénymódosítással a jogalkotó csökkenteni szeretné a szakértők indokolatlan meghallgatására okot adó eseteket, ha az nem szolgálja közvetlenül a szakvélemény fogyatékosságainak orvoslását. Ilyen irányú kérelem esetén a bíróságnak tehát már lehetősége van az indítványt elutasítani, ha a feltenni szándékozott kérdések nem a szakértői vélemény fogyatékosságainak feloldásához, hanem az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezetnek. A bíróságoknak 2024. március 1-je előtt ilyen mérlegelési lehetőségük nem volt.
A vádon való túlterjeszkedés következményei, annak orvoslása
A jogszabály módosítása a rendes jogorvoslat körében, a Be. 607. § (1) bekezdésének kiegészítésével teremti meg annak lehetőségét, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezze és az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszüntesse abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekményre tekintettel döntött a vádlott büntetőjogi felelősségéről, vagy szüntette meg az eljárást.
Az első- vagy másodfokú bírósági döntésben szereplő vádon való túlterjeszkedés formai értelemben törvényes ügydöntő határozatnak tűnhet, ezért a jogerő után is szükséges biztosítani a korrekciós lehetőséget. A javaslat erre tekintettel a Be. 649. § (2) bekezdését is kiegészíti a vádon való túlterjeszkedés esetével, így a Kúria, ha a határozat ellen egyébként is van helye felülvizsgálatnak, akkor – a Be. 663. § (2) bekezdés alkalmazásával – a felülvizsgálati eljárásban is orvosolni tudja ezt az eljárási szabálysértést.
A cikk szerzője dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!