A házassági vagyonjogi szerződés és annak jóerkölcsbe ütközése a hazai bírói gyakorlatban – 1. rész

Polgári Jog 2021/1‒2. ‒ Fórum

1. A házassági vagyonjogi szerződés intézményének kialakulásáról (in nuce)

[1] A magyar házassági vagyonjog a 20. század közepéig megőrizte tradicionális jellemzőit.^[1] A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) hatálybalépése előtt a házastársak vagyoni viszonyait rendező tételes jogi szabályok nem voltak. A házasságról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk nem foglalkozott a házassági vagyonjog témakörével, annak szabályait a bírói jog alakította ki, amelynek alapját a törvényi elfogadást nem nyert Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (Mtj.)^[2] házassági vagyonjogi koncepciója adta. A volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi szabályok hatályának megszüntetéséről szóló 1946. évi XII. törvény a szerződéses vagyonjogról nem szólt, tehát – a törvény hallgatásával – megmaradt a jegyesek és a házasok lehetősége arra, hogy vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék.^[3] Ahogyan azt az Alkotmánybíróság is megállapította, a Csjt. előtti magyar házassági vagyonjog egyfelől elismerte a házassági szerződés intézményét, amely szerződésben a házastársak vagyoni viszonyaikat az életközösség fennállása idejére – harmadik személyek már fennálló követelésének sérelme nélkül – megállapodással szabadon rendezhették, másfelől az ún. szerzeményi közösséget kötelmi jogi alapon szabályozta, és ennek keretében feljogosította a házastársakat, hogy az életközösség megszakadását követően a közszerzeményi vagyon fele részét egymással szemben kötelmi jogcímen követeljék [22/1998. (VI. 9.) AB határozat Indokolás II. rész 1. pont]. [2] A pártállami korszakban a családjog a polgári jogtól elkülönült, ami abban is testet öltött, hogy a családjogi kodifikáció nem kapott helyet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), hanem annak szabályait a Csjt.-ben találjuk. A Csjt. 1953. január 1-jén történt hatálybalépésével a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség elve érvényesült, mégpedig olyan súllyal, hogy a házasságkötés előtt házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehetett kizárni (Csjt. 27. §). Ezt egészítette ki a házasságról, …