Bejegyzések régi Ptk. címkével


Magyarázat a szomszédjogokról – 2.
2021. május 12. Szakma

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a zavarás és a szükségtelenség fogalmaival foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.

A nem fogyasztói devizaszerződés érvénytelensége
2021. február 4. Cégvilág

A nem fogyasztói devizaszerződés érvénytelensége

A devizahiteles pereknek komoly bírói gyakorlata alakult ki az elmúlt évek során. Az egyes ügyekben az 6/2013. PJE határozatot szokás meghivatkozni, hiszen ez volt az a jogegységi határozat, amiben a Kúria Polgári Kollégiuma elsőként vizsgálta a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdéseket. A PJE megállapításai alapvetően a fogyasztókkal kötött devizaalapú hitelszerződések egyes rendelkezéseinek megítéléséhez adnak iránymutatást.

Költségvetési szerv által kötött megbízás is minősíthető munkaviszonynak
2020. október 21. Napi

Költségvetési szerv által kötött megbízás is minősíthető munkaviszonynak

Amennyiben a megbízási jogviszony alapján a munkát végző személynek a tevékenységét alá- fölérendeltségi viszonyban, utasítások szerint, kötelezően megállapított 4 órás rendelkezésre állás és személyes közreműködés mellett kellett elvégeznie, foglalkoztatása ténylegesen munkaviszony keretében valósult meg.

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság
2020. szeptember 9. Szakma

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

A bemutatott döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy a szerződés színlelt jellege, s ebből következően annak semmis volta nem állapítható meg, ha több szerződő fél közül akár csak az egyik fél akarata irányul is az adott szerződés megkötésére. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a hitelezők kielégítési alapjának elvonása mint szerződéses célzat esetén, ha a szerződést kötő gazdálkodó szervezet felszámolás alatt áll, a jogvesztő határidőn belül a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított megtámadás érvényesítésére van lehetőség, a jóerkölcsbe ütközésre történő hivatkozás kapcsán a csődtörvényi tényálláshoz képest többlettényállási elem előadása, bizonyítása szükséges. Ugyancsak fontos megállapítása a döntésnek, hogy az 1959-es Ptk. 201. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenértékűség elve önálló jogcímként nem értelmezhető, annak megsértése esetén az 1959-es Ptk. a 201. § (2) bekezdése szerinti megtámadást biztosítja a sérelmet szenvedő fél részére. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető érvénytelenségi kérdéseket, amelyek bár az 1959-es Ptk. alapján kerültek megválaszolásra, ám az e tekintetben változatlan jogszabályi környezet miatt a Ptk. alkalmazása során is irányadónak tekintendők.

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik
2020. augusztus 27. Szakma

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik

Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezést. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt fogalmaztak meg.

Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria
2020. március 2. Napi

Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése
2020. február 11. Szakma

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Döb-68 Zrt. 2013-ban tíz éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötött az Eximbankkal, amely alapján az Eximbank bérbe vette a cég tulajdonában álló Lánchíd Palota épületét, amelyet a bank új székhelyének szántak. A szerződéskötést követően az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik.