régi Ptk. -

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.

Szerző: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Dátum: 2021. május 12.
Címkék: „szükséges” zavarás, jelentéktelen mértékű zavarás, Magyarázat a szomszédjogokról c. könyv, Peter Bydlinski, Ptk., régi Ptk., szomszédjogok, Wolters Kluwer Hungary Kft., zavarás, zavarás észszerű tűrési határa, zavarás szükségtelen mértéke, zavarás tűrésének mértéke
Rovat: Szakma

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a zavarás és a szükségtelenség fogalmaival foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.

Ingatlanjog II. – Az ingatlan árverésen kívüli eladása

Szerző: Aszalós Dániel, Bányai Krisztina, Fónyiné Kazareczki Andrea, Vitál-Eigner Beáta
Dátum: 2021. február 10.
Címkék: árverés, Cstv., ingatlan, ingatlan-végrehajtás, ingatlanárverés, ingatlanjog, Ingatlanjog II. című könyv, régi Ptk., tulajdonszerzés, Vht.
Rovat: Szakma

Milyen esetekben lehet eladni az egyébként lefoglalt ingatlant árverésen kívül, és mi ennek a hatálya? A jogszabályi szövegen túl cikkünk bemutatja a bírói gyakorlatot is az Ingatlanjog II. c. könyv vonatkozó részéből.

A nem fogyasztói devizaszerződés érvénytelensége

A devizahiteles pereknek komoly bírói gyakorlata alakult ki az elmúlt évek során. Az egyes ügyekben az 6/2013. PJE határozatot szokás meghivatkozni, hiszen ez volt az a jogegységi határozat, amiben a Kúria Polgári Kollégiuma elsőként vizsgálta a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdéseket. A PJE megállapításai alapvetően a fogyasztókkal kötött devizaalapú hitelszerződések egyes rendelkezéseinek megítéléséhez adnak iránymutatást.

Költségvetési szerv által kötött megbízás is minősíthető munkaviszonynak

Amennyiben a megbízási jogviszony alapján a munkát végző személynek a tevékenységét alá- fölérendeltségi viszonyban, utasítások szerint, kötelezően megállapított 4 órás rendelkezésre állás és személyes közreműködés mellett kellett elvégeznie, foglalkoztatása ténylegesen munkaviszony keretében valósult meg.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2020. október 20.
Címkék: együttműködési kötelesség, értékpapír, kárelhárítás, kárenyhítési kötelezettség, kármegelőzési kötelezettség, kártérítés, kártérítési felelősség korlátozása, készpénz, Kommentár az új Ptk.-hoz, letéti szerződés, nyilvánosság számára nyitvaálló intézmények, régi Ptk., szálloda kártérítési felelőssége, szerződésszegés, új Ptk.
Rovat: Szakma

A belföldi kikapcsolódásaink során érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, sportlétesítmények és hasonló intézmények hogyan felelnek az általunk elszenvedett kárért.

Színleltség, jóerkölcsbe ütközés és feltűnő értékaránytalanság

A bemutatott jogeset azért érdemel figyelmet, mert annak keretén belül három érvénytelenségi ok is tárgyalásra kerül.

AB: a bíróságok uniós jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzhetik

Az AB hangsúlyozta, hogy érvényes és hatályos magyar jogszabály alkalmazhatóságát, illetve alkalmazandóságát, mindenkire kiterjedő hatállyal, a jogalkotó aktusán kívül csak az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése szüntetheti meg, a bíróság ilyen tartalmú döntését az Alaptörvény kizárja.

Újabb devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. február 11.
Címkék: ajánlat, Alaptörvény, állami tulajdon, bankhitel, bérleti díj, bérleti szerződés, bizonyítás, eljárási szabálysértés, ellenkérelem, elővásárlási jog, engedményezés, érvénytelenség, érvénytelenségi ok, érvénytelenségi per, Eximbank, feltűnő értékaránytalanság, felülvizsgálati ellenkérelem, felülvizsgálati kérelem, Fővárosi Ítélőtábla, hitelszerződés, ingatlan adásvétel, jóerkölcsbe ütközés, jóerkölcsbe ütköző megállapodás, jogalap nélküli gazdagodás, jóhiszeműség és tisztességes magatartás, kaució, késedelmi kamat, közbenső ítélet, közpénzzel való gazdálkodás, Kúria, lehetetlen szolgáltatás, megtámadhatóság, MNV Zrt., nyilvánvaló jóerkölcsbe ütközés, opciós megállapodás, piackutatás, polgári jog, projekttársaság, régi Pp., régi Ptk., rendeltetésszerű használat, semmisségi ok, szakértői vélemény, székház, szerződésszegés, tanúvallomás, viszontkereset, zálogjog
Rovat: Szakma

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

A hozzátartozói igény megítélésének aktuális kérdései az orvosi jog tükrében

Szerző: dr. Pethő András
Dátum: 2020. január 9.
Címkék: abszolút jog, abszolút védelem, alkotmánybírósági határozat, anyakönyvi kivonat, bontóper, deliktuális felelősség, dr. Pethő András, egészségügyi kártérítési jog, élettárs, házastársi életközösség, hozzátartozó, ítélt dolog, Joggyakorlat, jogutód, jóhírnév védelme, kártérítés, keresethez kötöttség elve, közeli hozzátartozó, közhiteles nyilvántartás, Kúria, maradandó egészségkárosodás, megdönthető vélelem, öröklés, orvos, orvosi jog, orvosi kárfelelősség, orvosi műhiba, perbeli legitimáció, polgári elvi határozat, polgári jog, Polgári Jog folyóirat, polgári per, régi Ptk., relatív jogvédelem, sérelemdíj, személyiségi jog, teljes kártérítés elve, új Ptk
Rovat: Szakma

A hatályos magyar jog nem a károkozás, hanem a károsodás momentumát helyezi a jogvita középpontjába, így a hozzátartozó is érvényesítheti igényét.