Az anyagi jogi egyezség szabályozása a Ptk.-ban és a bírói gyakorlatban


A – már nem is annyira új – Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget.


Az anyagi jogi egyezség egy tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.

A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi jogi, hanem bármilyen más – például dologi jogi, öröklési jogi, kártérítési – viszonyaikat rendezhetik (EBH2005. 1304., EBH2011. 2410.). Sőt, egyezséggel a felek deliktuális kártérítési jogviszonyukat is rendezhetik (BH2006. 47.), és a felek az elszámolás során egyezséget köthetnek akkor is, ha a jogszabály (pl. a társaságba be nem lépett szövetkezeti tagokkal) elszámolási kötelezettséget ír elő (BH2002. 351.).

Az egyezség hatálya általában az egyezséget kötő felekre terjed ki, lehetnek azonban olyan helyzetek, amelyekben az egyezség hatálya harmadik személyekre is vonatkozik.

Elvi határozatban mondta ki például a Legfelsőbb Bíróság, hogy a biztosító és a károsult egyezsége kihat a károkozóra, mert ugyanazon káresemény miatt újabb kárköveteléssel vele szemben a károsult nem léphet fel (EBH2004. 1125.).

A szabályozáson a jelenlegi Ptk. érdemben annyit változtat, hogy az egyezségkötés fogalmi elemeként szolgáló kölcsönös engedés feltételén enyhít, így egyezségnek minősül az is, amikor a megegyezés úgy jön létre, hogy csak az egyik fél enged eredeti követeléséből (Ptk. 6:27. §. (1) bekezdés).

Ezzel az anyagi jogi egyezség közelebb került a perbeli (eljárásjogi) egyezséghez. Az új Ptk. előtt ugyanis ez volt az anyagi jogi és a perbeli egyezség közötti különbség: a polgári jog által szabályozott egyezségtől eltérően a perbeli egyezségnek a Pp. szerint nem feltétele az, hogy a felek kölcsönösen engedjenek egymásnak (EBH2011. 2410.).

Továbbra is fogalmi eleme viszont az anyagi jogi egyezségnek, hogy a felek között vitás (bizonytalan) követelés rendezésére kerül sor a követelések módosításával. Az új szabályozás alapján az egyezség nehezebben lesz megkülönböztethető a szerződés felek általi értelmezésétől vagy módosításától. Az elhatárolási problémákat az egyezségi megállapodás pontos megfogalmazásával lehet elkerülni.

Az anyagi jogi egyezség legfontosabb joghatása a Ptk. szerint az, hogy annak érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak (Ptk. 6:27. §. (2) bekezdés).

A Legfelsőbb Bíróság korábban elvi határozatban mondta ki, hogy a felek közötti peren kívüli jogvitát lezáró egyezség a vitatott tények tekintetében utóbb tévedés címén sem támadható meg (EBH2006. 1403.). A vitatott tényekre vonatkozóan a bíróság bizonyítást nem folytathat le, és a bizonyítékok mérlegelésével a jogvitát nem döntheti el.

Az egyezséget tehát nem lehet megtámadni, és nem dől meg, ha utóbb rendelkezésre álló bizonyítékokkal a vita eldönthető, illetve a bizonytalanság eloszlatható volna. A bírói gyakorlat szerint nem támadható meg az egyezség feltűnő értékaránytalanság jogcímén sem (EBH2011. 2410.).

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Garadnai Tibor Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Hibrid munkavégzés: mikor kell szerződést módosítani?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

2021. november 25.

Niveus: véglegesítik a home office szabályozást

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.