A házassági vagyonjogi szerződés és annak jóerkölcsbe ütközése a hazai bírói gyakorlatban – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünk első részében a szerző a családi vagyonjog magyar szabályozásának történetét, a házassági vagyonjogi szerződés fogalmát, illetve az érvényességének korlátait elemzi a bírói gyakorlat alapján.
Polgári Jog 2021/1‒2. ‒ Fórum
1. A házassági vagyonjogi szerződés intézményének kialakulásáról (in nuce)
[1] A magyar házassági vagyonjog a 20. század közepéig megőrizte tradicionális jellemzőit.
[1] A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) hatálybalépése előtt a házastársak vagyoni viszonyait rendező tételes jogi szabályok nem voltak.
A házasságról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk nem foglalkozott a házassági vagyonjog témakörével, annak szabályait a bírói jog alakította ki, amelynek alapját a törvényi elfogadást nem nyert
Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (Mtj.)
[2] házassági vagyonjogi koncepciója adta.
A volt rendi megkülönböztetésekből eredő egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi szabályok hatályának megszüntetéséről szóló 1946. évi XII. törvény a szerződéses vagyonjogról nem szólt, tehát – a törvény hallgatásával – megmaradt a jegyesek és a házasok lehetősége arra, hogy vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezzék.
[3] Ahogyan azt az Alkotmánybíróság is megállapította, a
Csjt. előtti magyar házassági vagyonjog egyfelől elismerte a házassági szerződés intézményét, amely szerződésben a házastársak vagyoni viszonyaikat az életközösség fennállása idejére – harmadik személyek már fennálló követelésének sérelme nélkül – megállapodással szabadon rendezhették, másfelől az ún. szerzeményi közösséget kötelmi jogi alapon szabályozta, és ennek keretében feljogosította a házastársakat, hogy az életközösség megszakadását követően a közszerzeményi vagyon fele részét egymással szemben kötelmi jogcímen követeljék [22/1998. (VI. 9.) AB határozat Indokolás II. rész 1. pont].
[2] A pártállami korszakban a családjog a polgári jogtól elkülönült, ami abban is testet öltött, hogy a családjogi kodifikáció nem kapott helyet a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1959-es Ptk.), hanem annak szabályait a
Csjt.-ben találjuk. A
Csjt. 1953. január 1-jén történt hatálybalépésével a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség elve érvényesült, mégpedig olyan súllyal, hogy a házasságkötés előtt házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehetett kizárni (
Csjt. 27. §). Ezt egészítette ki
a házasságról, …
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.