A jogegységi panaszeljárás szabályozásának eddigi tanulsága

Polgári Jog 2022/5-6. – Fórum

1. Bevezető

[1] A jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében a jogalkotó 2020. április 1-jével bevezette az ún. korlátozott precedensrendszert. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel életre hívott rezsim keretében új jogorvoslati eszközként jelent meg a jogegységi panasz. A jogegységi panaszeljárás értelmében a 2020. július 1. napján vagy azt követően hozott kúriai határozattal szemben jogegységi panasz terjeszthető elő arra hivatkozva, hogy jogkérdésben a kúriai döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntésétől. [2] A jogegységi panaszeljárás bevezetésétől kezdve több mint másfél év telt el, amely időtartam nem tekinthető elegendő időnek ahhoz, hogy valamennyi, a jogegységi panaszeljárással, illetve annak szabályozásával kapcsolatosan esetlegesen felmerülő probléma a felszínre kerüljön, és hogy ezekre a problémákra a joggyakorlat megfelelő válaszokat kidolgozzon. Az eltelt másfél év azonban arra megfelelő volt, hogy azonosítható legyen néhány olyan tényező, amelyet a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a benyújtott panaszok kapcsán jellemző problémaként ismert fel; továbbá arra, hogy felmerüljön néhány jogértelmezési kérdés a jogalkalmazók részéről. Jelen cikkemben e tényezőkre és kérdésekre térek ki, némely esetben tovább gondolva a jogintézmény lehetséges fejlődési irányait.

2. Statisztika

[3] Mielőtt a felmerülő tényezőkre és kérdésekre kitérnék, röviden összefoglalom, hogy jelen állás szerint a Kúria jogegységi panaszeljárását milyen statisztika jellemzi, amely segíthet némileg körvonalazni azokat a főbb témaköröket, amelyek kérdéseket vethetnek fel a jogegységi panasz intézményével kapcsolatban. [4] A nyilvánosan elérhető információk szerint ez idáig – 2022. május 5-ig – összesen harminchárom határozat született, amelyből a Kúria huszonnégy visszautasító határozatot hozott és kilenc esetben az ügy érdemében döntött. [5] A visszautasított 24 ügy esetében a visszautasítások okai – elsődlegesen^[1] – a következők voltak:

– tizenegy ügyben^[2] a panaszos az eljárási illetéket nem, vagy hiányosan fizette meg, vagy nem nyújtott be e…