Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye, ha a fél állítja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, de nem jelöl meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes keresetében 1 000 000 forint foglaló visszafizetésére és a késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amit az elsőfokú bíróság megítélt, és e döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a felülvizsgálat engedélyezését arra hivatkozva kérte, hogy a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér [Pp. 409. § (3) bekezdés].
A Kúria megállapításai
A Kúria a kérelmet érdemben el nem bírálhatónak találta. Kiemelte, hogy a felperes által foglaló visszafizetése iránt indított per – minthogy az a felek vagyoni jogain alapul és értéke pénzösszegben kifejezhető – vagyonjogi pernek minősül. A Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. Illetve nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Kúria ugyanakkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha annak a 408. § alapján nem lenne helye – és törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – és az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén meg kell jelölni a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának alapvető feltétele a jogerős ítélet által felvetett jogkérdés megjelölése. A jogkérdés fél általi megjelölése elengedhetetlen, hiszen a Kúria a fél kérelméhez kötve van, nem engedélyezheti a felülvizsgálatot olyan okból, amelyre a fél nem hivatkozott, és csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálhatja.
A Kúria, megállapította, hogy az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében ugyan megjelölte a Kúria egyik határozatát és idézte annak azt a részét, amelytől szerinte a felülvizsgálattal támadott határozat jogkérdésben eltér, de a kérelméből nem állapítható meg, hogy mi az a jogkérdés, amely kapcsán az eltérés kimutatható. A kérelmében azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság egyrészről nem tett eleget indokolási kötelezettségének, másrészről pedig jogszabálysértő módon járt el, amikor annak ellenére nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy az sem tett eleget a törvény szerint őt terhelő indokolási kötelezettségének.
A Kúria szerint a másodfokú bíróság nem tett olyan elvi megállapítást, amely szerint az alperes által hivatkozott kúriai határozatban megfogalmazott, a bírósági határozatok indokolásával szemben támasztott követelményektől ellentétes álláspontra helyezkedett, csupán úgy ítélte, meg, hogy az alperes által hivatkozott körben a fellebbezés alaptalan. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés kizárólag olyan ítéleti rendelkezés vonatkozásában állapítható meg, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet önmagában nem alapozza meg a támadott jogerős határozat jogszabálysértő volta, a döntés jogszerűségének érdemi vizsgálata a felülvizsgálati eljárásnak lehet a tárgya, arra viszont csak akkor van lehetőség, ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem elbíráslásra alkalmas és a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek helyt ad.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.II.20.967/2022/2.) a Kúriai Döntések 2022/12. számában 327. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 18. pont, 408. § (1)-(2) bekezdés, 409. § (1) és (3) bekezdés, 410. § (2) bekezdés cd) alpont.
