A Kúria is döntött a maláj lélegeztetőgépek ügyében

1. Az alapügy

A magyar állam a Covid-járvány kitörését követően döntött úgy, hogy ha kell, a négy égtáj felé kiküldött fürkészek és portyázók segítségével több ezer lélegeztetőgépet vásárol össze, minden- és bármi áron. Ekkor került képbe a Datuk Vinod Sekhar maláj üzletember tulajdonolta GR Technologies nevű cég, amely a becslések alapján nem kevesebb, mint az uniós átlagárhoz képest hatszoros áron szállította le azt a több mint hatezer lélegeztetőkészüléket a megrendelő magyar államnak, melyekért ellenértékként a Szijjártó Péter vezette tárca összesen 176 milliárd forint közpénzt fizetett. Csakhogy, mint kiderült, a szerződésben szereplő vételárat nem a maláj üzletember cégének, hanem rejtélyes szingapúri és hongkongi számlákra utalták át. 

A Külügyminisztériumtól egyebek mellett arra vonatkozóan igényelt adatot a Transparency, hogy milyen hivatalos eljárás keretében választották ki a GR Technologies nevű céget, illetve ha nem volt ilyen eljárás, ki döntött a céggel való szerződéskötésről; milyen módon győzött meg a minisztérium arról, hogy a vállalat megfelel-e az Alaptörvényben foglalt átláthatósági követelményeknek; valamint hogy milyen indokok mentén és ki döntött arról, hogy a végső vételárat  ne a lélegeztetőgépeket leszállító GR Technologiesnak, hanem egy-egy, Szingapúrban és Hongkongban bejegyzett cég számláira utalják.

A külügyi tárca előbb a közérdekűadat-igénylés elutasításakor, majd mind az első-, mind a másodfokú eljárásban arra hivatkozott, hogy nem ő kezeli a Transparency által kért adatokat, illetve azt is állították, hogy ilyen adatok nem is léteznek. A Külügyminisztérium érvelésének az volt a lényege, hogy ha születtek is döntések azokban a témákban, amikre az adatigénylés vonatkozott, ezekről a döntésekről nem készült semmilyen írásba foglalt feljegyzés. A bíróság mind első, mind másodfokon nekünk adott igazat, vagyis nem fogadták el a Külügyminisztérium szóbeliségre alapított védekezését.

2. A bírósági eljárás

A Transparency a keresetben a Külügyminisztérium alperest a 2020 márciusában, kórházi intenzív ellátásra alkalmas lélegeztetőgépek és arcmaszkok adásvételére irányuló szerződésekkel kapcsolatos közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni. A kiadni kért közérdekű adatok arra vonatkoztak, hogy ki és milyen eljárás során döntött a szerződő félről, az átláthatóságot az alperes miként ellenőrizte, milyen indokok vezettek a szerződő féltől eltérő, harmadik személy részére történő teljesítéshez.

Emellett kérte a szerződések alapján befogadott számlák és a megfizetésüket tanúsító dokumentumok kiadását. A Külügyminisztérium az adásvételi szerződéseket, továbbá a szerződések alapján teljesített kifizetéseket tartalmazó összefoglaló táblázatot a Transparencynek kiadta, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a kiadni kért közérdekű adatok egy része az alperesnél nem keletkezett; az átláthatósági vizsgálatot elvégezte, de az ezzel összefüggő adatok kezelésének jogalapja megszűnt; a további közérdekű dokumentáció kiadásával a Transparency számlaszintű ellenőrzést kíván végrehajtani.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítéletében a közérdekű adatok kiadására kötelezte a külügyet. Az Külügyminisztérium fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a szerződések kiadásával teljesített keresetet elutasította, egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

A jogerős ítélet felülvizsgálatát a pervesztes a Külügyminisztérium kezdeményezte, így az ügy a Kúria elé került. A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét e körben megváltoztatta és az alperes által nem kezelt közérdekű adatok kiadására irányuló keresetet elutasította. ű

A Kúria döntésének lényege szerint a közérdekű adat kiadása iránti igény megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. A felek közötti vita esetén azonban a Transparencynek ezt megelőzően azt kell igazolnia, hogy a kiadni kért adatot a Külügyminisztérium kezeli. Az adatkezelőt csak létező és az általa ténylegesen kezelt adat kiadására lehet kötelezni. Mivel a Transparency által hivatkozott jogszabályokból a külügy adatkezelői kötelezettsége a kereset egyes pontjaiban felsorolt adatokra (a szerződő fél kiválasztása, a harmadik személy részére történő teljesítés indoka) nem következik, a nem kezelt adatok kiadására az alperes nem kötelezhető.

Ezt meghaladóan a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az átláthatóság ellenőrzése és a szerződés teljesítésével összefüggő közérdekű adatok kiadására a másodfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően kötelezte a Külügyminisztériumot.

(kuria-birosag.hu)

(transparency.hu)