A pénzforgalmi szabályozás alapvető szabályai – Pft.-nagykommentár – 4. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről átfogó képet nyújtó nagykommentár egyes részleteibe.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, a pénzforgalmi szabályozás alapvető szabályait bemutató nagykommentár szerzői – támaszkodva egyrészt a jogalkotásban való közreműködés tapasztalataira, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatra – egy eddig fel nem dolgozott terület, a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről nyújtanak átfogó, részletes képet. A szerzők egyike, dr. Pellényi Katalin gyakorló bankjogász, másikuk, dr. Bokodi Melinda egyetemi oktatást végző jegybanki jogász, így munkájuk, szakmai tapasztalatuk lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szabályozás alapvető előírásai mellett a gyakorlatot is bemutathassák e hiánypótló kötetben. Főként a pénzügyi szolgáltatások közül a pénzforgalmi szolgáltatás iránt érdeklődő jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen pénzügyi joggal foglalkozó ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak, ügyészeknek, bíráknak, egyetemi oktatóknak, sokrétűsége okán gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt ajánlott ez a kommentár.

Az alábbiakban a számlavezető jogáról és értesítési kötelezettségéről szóló 39/A. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Bokodi Melinda. A sorozat első része itt, a második itt, a harmadik pedig itt olvasható el.

Pft. 39/A. §-ához:

1. A számlavezető joga a fizetéskezdeményezési szolgáltató, illetve a számlainformációs szolgáltató fizetési számlához való hozzáférésének megtagadásáról

Tekintettel arra, hogy a PSD2 66. cikk (1) bekezdése, valamint 67. cikk (1) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő joga az arról való döntés, hogy igénybe veszi-e ezt a szolgáltatást, így a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a Pft. 39/A. § (1)bekezdésében meghatározott indokok alapján tagadhatja meg a harmadikfél-szolgáltatóknak az általa vezetett fizetési számlákhoz való hozzáférését, vagyis kizárólag abban az esetben, ha

a) a harmadikfél-szolgáltató általi hozzáférés során

– jóvá nem hagyott fizetési művelet kezdeményezése vagy

– csalárd módon történő hozzáférés történik,

b) a hozzáférés megtagadása objektíven indokolható, és

c) kellően bizonyított okon alapul.

Mivel a Pft. eme oklistája kimerítő jellegű, annak köre a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató által nem bővíthető abban az esetben sem, ha a számlavezető a fizetéskezdeményezési szolgáltató, illetve a számlainformációs szolgáltató általi hozzáféréssel kapcsolatos hibát akár maga észleli, vagy arról más útján értesül. Amellett, hogy a Pft. kimerítő felsorolást ad a hozzáférés megtagadásának pénzforgalmi szempontú indokairól, a számlavezető jogosult további, nem pénzforgalmi tárgyú jogszabálynak (például GDPR vagy a Pmt.) való megfelelés érdekében megtagadni a harmadikfél-szolgáltató fizetési számlához való hozzáférését. Akár a Pft. alapján, akár egyéb jogszabályi előírás alapján tagadja meg számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a harmadikfél-szolgáltató általi hozzáférést, csak akkor teheti, ha a megtagadás oka objektíven indokolható és kellően bizonyított.

2. A számlavezető értesítési kötelezettsége az ügyfél felé a fizetéskezdeményezési szolgáltató, illetve a számlainformációs szolgáltató fizetési számlához való hozzáférésének megtagadásáról, és annak feloldása

A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató köteles az ügyfelét a keretszerződésben meghatározott módon értesíteni a hozzáférés megtagadásáról és annak objektív módon igazolható okáról a megtagadást megelőzően, de legkésőbb azt követően haladéktalanul.

A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell értesítenie az ügyfelét, ha az a pénzforgalmi szolgáltató biztonságát objektíven indokolhatóan veszélyeztetné, vagy azt jogszabály zárja ki.

Amennyiben a hozzáférés megtagadásának objektív, kellően bizonyított oka már nem áll fenn, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató köteles biztosítani a fizetéskezdeményezési szolgáltató, illetve a számlainformációs szolgáltató fizetési számlához való hozzáférését.

3. A számlavezető értesítési kötelezettsége az MNB felé a fizetéskezdeményezési szolgáltató, illetve a számlainformációs szolgáltató fizetési számlához való hozzáférésének megtagadásáról

A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak értesítenie kell a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete jogkörében eljáró MNB-t a hozzáférés megtagadásáról a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB-rendelet szerinti, a P66 MNB-azonosító kódú adatszolgáltatás formájában.

Egyébként ha egy harmadikfél-szolgáltatónál súlyosabb működési vagy biztonsági esemény következik be, úgy azt a fizetéskezdeményezési szolgáltatónak, illetve a számlainformációs szolgáltatónak a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB-rendelet szerinti, P64 MNB-azonosító kódú adatszolgáltatás keretében jelentenie kell a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete jogkörében eljáró MNB felé, majd a prudens működést dokumentáltan és utólag nyomon követhetően mihamarabb helyre kell állítania.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete jogkörében eljáró MNB-nek a fizetés-kezdeményezési, számlainformációs és kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve az elektronikuspénzt – kibocsátási szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes kérdésekről szóló 10/2021. (VII. 1.) MNB-ajánlásában foglalt elvárása, hogy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató a harmadikfél-szolgáltató olyan tartalmú tájékoztatását követően, amely szerint a hozzáférés megtagadásának indoka már nem áll fenn, amint technikailag lehetséges, haladéktalanul, de legkésőbb a tájékoztatást követő munkanap végétől ismételten biztosítsa a harmadikfél-szolgáltató fizetési számlához való hozzáférését.

Amennyiben a harmadikfél-szolgáltató tájékoztatása ellenére a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató általi felfüggesztés oka mégsem került megszüntetésre, vagy az nem megfelelő, akkor a harmadikfél-szolgáltató hozzáférése ismételten korlátozható.

---