A szerző cikke a Polgári Jog Folyóirat 2020/9‒10. számában jelent meg.
A témakörök megközelítése alapvetően a vadászatra jogosultak, azaz a kárfelelősséget viselők szemszögéből történik.
A tanulmány nem tér ki a vadászható állat (vad) és gépjármű ütközése témakörére, annak kifejtése, német, osztrák kitekintéssel, egy másik publikációba kívánkozik.
1. Fogalmi alapvetések
1.1. A vadászható állat és a vad fogalma
[1]
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény különbözteti meg a
vadon élő állatfajok körében a nem vadászhatóakat és a vadászhatóakat. A 11. § (4) bekezdés nevezi egységesen a vadászható állatfajokat
„vad”-nak, a vad védelméről,
a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése ezt követve, szintén a
„vad” kifejezést használja.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vtv. vhr.) 1. § (1) bekezdésének
a) pontja sorolja fel a vadászható
nagyvadfajokat (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, szikaszarvas különböző fajai) és a
b) pont a vadászható
apróvadfajokat (pl. mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, házi görény, nyest, borz, róka, aranysakál stb.).
[2]
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által használt
vadászható állat kifejezés bár eltér a szakági törvények terminológiájától, az szakmailag kifogásolható, tartalmilag ugyanazt jelenti.
1.2. A vadászatra jogosult fogalma
[3] Ha egy vadászterület kizárólag egy személy tulajdonában van, a vadászati jog önállóan illeti, ő ún. önálló vadászati jogosult lesz.
[1] Ha az adott vadászterület több személy tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen illeti, ekkor szólunk
társult vadászati jogról,[2] amely esetén a vadászati jogot – a Vtv. 13. § (2) bekezdése alapján –
kizárólag hasznosítani lehet,
haszonbérlet útján. Ekkor
vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.
[3]
[4] A vadászatra jogosultat
a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, e nyilvántartásban lehet megkeresni, hogy az esetleges károkozáshoz, mely vadászatra jogosult kapcsolható.
[4]
1.3. Vadászterület
[5] A Vtv. 8. § (1) bekezdése alapján, a vadászterület nagysága minimum háro…