Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közigazgatási perben hozott ítélet alapján kiállított végrehajtási lap visszavonása tárgyában a törvényszék által hozott elsőfokú végzés elleni fellebbezés elbírálására is az ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a Fővárosi Törvényszék az adós keresetét elutasította, majd a felülvizsgálati kérelmet a Kúria hatályában fenntartotta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az adós önkéntes teljesítése hiányában a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási lap kiállításával bírósági végrehajtás rendelt el. Az adós a végrehajtási lap visszavonására irányuló kérelmet terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasított, megállapítva, hogy a végrehajtási lap kiállításának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglalt jogszabályi feltételei fennálltak. Az adós fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az adós ismét kérte a végrehajtási lap visszavonását, mert álláspontja szerint nincsen jogerős végrehajtható okirat, a bírósági eljárás a Kúria döntésének hiányában még nem fejeződött be. Az elsőfokú bíróság az adós végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmét a fellebbezéssel támadott végzésével elutasította. Indokolása szerint nem állnak fenn a végrehajtási lap visszavonásának a feltételei. Az adós a végzés ellen fellebbezéssel élt. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés elbírálása érdekében az iratokat felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblához, amely azokat a Kúriára való felterjesztés érdekében az elsőfokú bíróságnak visszaküldte.
A Kúria megállapításai
A Kúria megállapította, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet elutasító elsőfokú bírósági végzés elleni fellebbezés elbírálására. A közigazgatási bírói út a közigazgatási perrendtartás (Kp.) értelmében az alábbi jogvitákban biztosított:
– közigazgatási jogvita,
– azon közjogi jogvita, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja,
– az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás;
– közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita,
– közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita.
A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának jogszerűsége. Közigazgatási cselekmény az egyedi döntés, az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés és a közigazgatási szerződés. A Kp. hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyekre törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendeli.
A fellebbezéssel támadott végzésében az elsőfokú bíróság a bírósági végrehajtási lap visszavonása tárgyában, sajátos nemperes eljárásban a bírósági végrehajtási törvény (Vht.) szabályai alapján döntött. A Vht. értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Vht. eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartás (Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezért a végrehajtást elrendelő bíróság Vht. szerinti eljárása, így a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntése a Pp., és nem a Kp. hatálya alá tartozik. Ezt nem érinti, hogy a végrehajtható okirat alapjául szolgáló jogerős bírósági ítélet tárgya közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata volt.
A Vht. külön rendelkezik arról, hogy a végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Mivel a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem nem minősül közigazgatási jogvitának, vagy egyéb olyan eljárásnak, amely tekintetében a Kp. értelmében a közigazgatási bírói út biztosított, és a Vht. vagy egyéb törvény annak elbírálását a közigazgatási ügyben hozott bírósági határozat alapján indult bírósági végrehajtási eljárásokat nem utalja a Kp. hatálya alá, a Vht. pedig nem utal a Kp. alkalmazhatóságára, a végrehajtást elrendelő bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság megállapításakor a Pp. szabályai – és nem a Kúria másodfokú hatáskörét rögzítő Kp. rendelkezése – alkalmazandók. A fellebbezéssel támadott végzést törvényszék hozta, a döntés elleni fellebbezés elbírálására ezért a Pp. alapján az ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel. Mindezért a Kúria hatásköre hiányának megállapításáról és az iratoknak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másodfokú bírósághoz történő áttételéről rendelkezett.
Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.I.40.233/2021.) a Kúriai Döntések 2021/9. számában 270. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 7. § (2) bekezdés, 47. §, 81. § (2) bekezdés, 2016. évi CXXX. törvény 8. § (2) bekezdés b) pont, 1994. évi LIII. törvény 9. §, 224. § (1) bekezdés.
