AB: nem igazolható a hasonló tevékenységekre vonatkozó kétszázszoros díjfizetési különbség

Szakma

2019. április 8. Jogászvilág

Alaptörvény, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, diszkrimináció, közterület-használat, mozgóbolt, önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenessége

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Makád Község Önkormányzata 11/2003. (X. 7.) számú rendelete mellékletének 6. pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Salamon László.

1. Az alapügy

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. Az előtte fekvő ügy tényállása szerint Makád Önkormányzata kérelmére közterület-használati díj megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárás indult egy országos hálózattal rendelkező, mozgóbolti tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ellen, amely perré alakult. A jogvitát a keresettel érintett évek (2012–2017) tekintetében a közterület-használati díjfizetési kötelezettség jogalapja és összegszerűsége képezte.

A közterületek használatáról és rendjéről Makád Község Önkormányzata 11/2003. (X. 7.) számú rendelete (Ör.) szól. A képviselő-testület rendeletmódosítással az Ör. melléklete 6. pontjaként 2015. július 9-től a mozgóbolti árusításra 5 000 Ft/jármű/nap díjtételt vezetett be. A gazdálkodó szervezet közterület-használati engedély kibocsátása iránti kérelmet 2017-re nyújtott be, jóllehet tevékenységét 2012–2017 között folyamatosan gyakorolta az önkormányzat illetékességi területén. A polgármester engedélyező határozata azt tartalmazta, hogy a gazdálkodó szervezet heti egy alkalommal, a 2017-es évben 50 héten át Makád község teljes közúthálózatát használhatja 250 000 Ft közterület-használati díj megfizetésével. Végül a közterület-használat tényleges adatai alapján az önkormányzat azt követelte a gazdálkodó szervezettől, hogy 2015. július 9-től 5000 Ft/jármű/nap tétellel számolva, ezt megelőzően pedig 1000 Ft/3,5 nm/nap tétellel számolva fizesse meg a díjat és annak kamatait. Mindvégig hatályos volt ugyanis – egyebek mellett – az alkalmi- és mozgóárusítás díja, ami 1000 Ft/nm/nap.

A gazdálkodó szervezet álláspontja szerint ugyanakkor a mozgóárusításra nem vonatkozott díj 2015. július 8-ig, ezt követően pedig a díj összege magasabb szintű jogszabályba és az Alaptörvénybe ütközik, ezért nem alkalmazható. Jogi érvelését alkotmánybírósági és bírósági határozatokkal támasztotta alá. Ennek megfelelően a Ráckevei Járásbíróság az önkormányzat keresetét abban a részben találta alaposnak, amely a 2015. július 9-től hatályos mozgóbolti árusításra vonatkozó díj megfizetésének a kötelezettségén alapult, a megelőző időszakra szóló igényt pedig megalapozatlannak tekintette, mert jogszabály-értelmezése szerint a gazdálkodó szervezet tevékenységére a mozgóbolti árusítás vonatkozott, nem pedig a mozgóárusítás. Előbbihez pedig az Ör. nem kapcsolt díjfizetési kötelezettséget 2015. július 9-ig az elsőfokú bíróság értelmezése szerint. Ezt követően a gazdálkodó szervezet fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy az elsőfokú ítélet szerinte azért jogellenes, mert a mozgóbolti árusítás díja túlzott aránytalanságot eredményez a közterület-használati díjhoz képest. A másodfokú bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult.

2. A döntés indokai

Döntése meghozatala előtt az Alkotmánybíróság megkereste Makád Község polgármesterét, és röviden áttekintette a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó gyakorlatát abból a szempontból, hogy a korábbi és az Alaptörvény hatálya alatt hozott döntések között mennyiben vannak kapcsolódási pontok, és hogy melyek a már kidolgozott tesztek alkalmazási feltételei.

Ennek során a testület megállapította, hogy az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát képezi az, hogy diszkrimináció összehasonlítható – azonos csoportba tartozó – személyi körön belül állapítható meg. A hátrányos megkülönböztetésnek tehát homogén csoporton belül kell fennállnia fogalmilag. Vagyis nem lehet hátrányos megkülönböztetésről beszélni, ha a jogi szabályozás eltérő alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság ezen kívül áttekintette a mozgóbolti árusításra vonatkozó, a diszkrimináció tilalmához kapcsolódó korábbi döntéseit, és megállapította, hogy a csoportképzés tekintetében több ügyben rögzítette, hogy a közterületi engedély alapján kiskereskedelmi tevékenységet végzők alkotnak az adott szabályozás tekintetében homogén csoportot. Az Alkotmánybíróság a mozgóboltot egyaránt hasonlította a mozgóboltnak nem minősülő mobil árusító helyekhez, és a fizikailag rögzített árusító helyekhez is, mint amilyen például az üzlet, a pavilon és a fülke. A döntés mindkét esetben attól függött, hogy a mozgóboltra vonatkozó (kirívóan magas) díjfizetési kötelezettség észszerűen igazolt-e olyan szempontokkal, amelyek a közterület-használat ellenértékéhez igazodnak. Ezért az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy a mozgóbolti árusításra vonatkozó díjat az önkormányzat hátrányosan állapította-e meg az árusító- és egyéb fülke elhelyezésére (Ör. melléklet 2. pontja) vonatkozó díjhoz képest. E két összehasonlításának a feltétele egy váltószám alkalmazása, és az Alkotmánybíróság a jelen ügyben irányadónak tekintette azt, hogy a mozgóárusításra használt jármű mérete 3,5 nm, hiszen ezt az alapper felei sem vitatták egymás között és a bírói indítvány sem vonta azt kétségbe. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a mozgóbolti árusítás díja egyértelműen hátrányosabb, mint az egy napra kalkulált árusító- és egyéb fülke elhelyezése díja: több mint kétszázszoros az eltérés a napokra kalkulált fizetési kötelezettségek összege között. A jelentős különbség úgy is érzékeltethető, hogy a mozgóbolti árusítás két napra vonatkozó díja több, mint egy 3,5 négyzetméteres árusítófülke elhelyezésének egész éves díja.

Az AB vizsgálata szerint e különbségtétel észszerű indokkal nem igazolható, ezért az Ör. támadott pontját megsemmisítette. A megsemmisített jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárására okot adó perben, illetve a többi folyamatban lévő ügyekben sem alkalmazható.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt.

Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 31.

A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.

2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]