AB: nincs jogorvoslat a mentelmi jog felfüggesztése esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.251/2018/3. számú végzése megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez nyolcan – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István, Sulyok Tamás, Szalay Péter és Varga Zs. András – csatoltak párhuzamos indokolást.

1. Az alapügy

A legfőbb ügyész az NVB elnökéhez fordult az Országgyűlési törvény (Ogytv.) 79. § (2) bekezdése alapján egy független országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogának a felfüggesztése iránt. A legfőbb ügyész kiemelte, hogy az indítványozóval szemben bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt büntetőeljárás van folyamatban, amelynek akadályát képezi az indítványozó mentelmi joga. A képviselőjelölt korábban már előzetes letartóztatásban volt, de az a képviselőjelölteket megillető mentelmi jog miatt megszüntetésre került.

[multibox]

Az NVB a 2018. március 2-án meghozott határozatával az indítványozó mentelmi jogát felfüggesztette. A határozat rendelkező része rögzítette, hogy e határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az NVB a határozatában utalt rá, hogy az eljárását az Ogytv. VII. Fejezetében foglalt törvényi rendelkezések megfelelő alkalmazásával, továbbá Ügyrendjének a 14. §-a alapján folytatta le. A jogorvoslat vonatkozásában megállapította, hogy az Ogytv. 79. § (2) bekezdése alapján az országgyűlési képviselőjelöltet az országgyűlési képviselővel megegyező mentelmi jog illeti meg. Az országgyűlési képviselő vonatkozásában az Országgyűlés mentelmi ügyben hozott döntésével szemben a törvény nem biztosít jogorvoslatot, és erre tekintettel a jogorvoslat lehetősége a képviselőjelölt vonatkozásában is kizárt.

A Kúria az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet visszautasította. A Kúria kiemelte, hogy az Ogytv. 79. § (2) bekezdése a mentelmi jog kérdésében való döntéshozatalt a jelöltként igazolt személy esetén az NVB-hez telepíti. Ezáltal az NVB az e személyi kört érintő döntések vonatkozásában az Országgyűlés „helyébe lép”. A Kúria ehhez kapcsolódóan kiemelte azt is, hogy az NVB mentelmi jogot felfüggesztő hatásköre az Ogytv. és nem a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) szabályain alapul. Ennek megfelelően a Ve. sem utal arra, hogy az NVB-nek a mentelmi jog felfüggesztése esetén a Ve. szerinti jogorvoslati fórumrendszert kell alkalmazni. Az indítványozó ezt követően a Kúria döntését az Alkotmánybíróság előtt támadta meg.

2. A döntés indokai

Az alkotmányjogi panaszban foglaltak alapján az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű és egyben a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességére kiható kérdésnek azt tekintette, hogy a Kúriának jogértelmezése – amelynek következtében az NVB-nek a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntése ellen a bírósági felülvizsgálat lehetősége kizárt – sérti-e a választójogot, illetve a jogorvoslathoz való alapjogot.

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a demokrácia elvén alapuló politikai rendszer elengedhetetlen feltétele a stabil, jogszerűen és kiszámítható módon működő választási rendszer. A választói akarat kifejezése az országgyűlési választások során Magyarország legfelsőbb államhatalmi szervét „konstituálja, legalizálja és legitimizálja”. A választói akarat zavartalan kinyilvánítása a legfelsőbb államhatalmi szerv szabad akaraton alapuló létrehozását, illetve azon keresztül a Magyarország demokratikus jogállamiságát garantálja.

Az Alaptörvény alapján mind az aktív, mind a passzív választójog Alaptörvényben biztosított alapvető állampolgári jog. Olyan alapvető jog, amely az állampolgároknak az állami hatalom gyakorlásában való részvételét hivatott biztosítani, és amelynek érvényesülése azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy biztosítsa gyakorlásának feltételeit és jogszabály határozza meg gyakorlásának módját, rendjét, valamint garanciáit. A testület értelmezése szerint az országgyűlési választáson a képviselőjelöltet megillető mentelmi jog a passzív választójog gyakorlásának garanciái körébe tartozik.

Az AB megállapította, hogy az Európai Unió országainak túlnyomó többségében az immunitás a képviselőt parlamenti munkájának a megkezdésétől vagy a választási eredmények kihirdetésétől, illetve a mandátum elfogadásától kezdve illeti meg. A magyar szabályozás egyedinek tekinthető, mivel a Ogytv. a mentelmi jog szempontjából a megválasztott képviselőkkel azonos jogokat biztosít a képviselőjelölteknek, így őket a felelősségmentesség (a kampányban gyakorolt szólásszabadság) és a sérthetetlenség (a jelölti tevékenységben gátló büntetőeljárás elleni védelem joga) egyaránt megilleti.

[htmlbox valasztojogi_komm]

Az Alkotmánybíróság a 65/1992. (XII. 17.) AB határozatban elvi éllel állapította meg, hogy a mentelmi jog nem alapjog, a képviselőt nem állampolgári, hanem képviselői minőségében illeti meg. Bár a mentelmi jog a képviselő jogosultságaként nyert megfogalmazást, alapvető funkciója az Országgyűlés védelme más hatalmi ágakkal szemben. Az pedig, hogy a mentelmi jog funkcióhoz kötött, a képviselőjelöltek vonatkozásában úgy értelmezhető, hogy a mentelmi jog lényegében az országgyűlési választások keretében a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja. A képviselőjelöltek mentelmi jogán keresztül tehát a szabályozás a választások folytán megalakuló Országgyűlést védi az azt megválasztó választói akarat zavartalan, befolyásmentes kinyilvánításának biztosításával. A képviselőjelöltek vonatkozásában azért nem az Országgyűlés, hanem az NVB dönt a mentelmi jog kérdéséről, mivel nem célszerű a működését befejező – a korábbi politikai struktúrát tükröző – Országgyűlést felhatalmazni a képviselőjelöltek mentelmi ügyeinek elbírálására. Ettől még a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában meghozott döntés az Ogytv. VII. Fejezetének hatálya alá tartozó döntésnek minősül, és az Ogytv. szabályait  az NVB eljárására is alkalmazni kell.

Az AB megítélése szerint a Kúria döntésében a megfelelő alkotmányossági szempontokat mérlegelte, jogértelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatán alapul, és nem eredményezte az indítványozó passzív választójogának a sérelmét.

Az Alkotmánybíróság másodsorban az indítványozó azon kifogásának az érdemi vizsgálatát végezte el, amely a jogorvoslathoz való jog sérelmére vonatkozott. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog ugyanis mindenkinek jogot biztosít ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti.

Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy az Országgyűlés fegyelmi döntései nem minősülnek sem bírósági, sem hatósági, sem közigazgatási döntésnek, az ilyen döntésekkel szembeni jogorvoslat hiánya önmagában nem eredményez alaptörvény-ellenes helyzetet. A mentelmi jog felfüggesztéséről történő döntéshozatal során az NVB az Országgyűlés helyébe lépve, lényegét tekintve átruházott országgyűlési hatáskört gyakorolva jár el. A mentelmi jog célja a képviselőjelöltek esetében a választójog gyakorlásának, a választások zavartalan lebonyolításának a garantálása. E jogintézmény tehát funkcióhoz kötődő garancia és nem az érintett saját jogát vagy jogos érdekét érdemben befolyásoló kérdés, ezért a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat nem tekinthető olyan bírósági, hatósági vagy közigazgatási döntésnek, amely vonatkozásában a jogorvoslat hiánya önmagában az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének a sérelmét eredményezné.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.

[htmlbox BDT]

---