A munkahelyen kialakult és eltűrt gyakorlat nem eshet a munkavállaló terhére
Azonnali hatályú felmondást nem alapoz meg a munkáltatónál hosszabb ideig eltűrt, nem kifogásolt rossz gyakorlat – a Kúria eseti döntése.
Amíg nincs keresetlevél, nincs per sem
Amíg nem került sor a keresetlevél benyújtására, nem indulhat meg a közigazgatási per, az azonnali jogvédelem iránt előterjesztett kérelem nem keresetlevél, hanem egyéb intézkedést igénylő kezdőirat – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 37. §, 39. §, 41. §, 48. §, 50. §, 81. §.
Ami a tényállást illeti, a felperes köznevelési feladatot ellátó, alapfokú művészetoktatást folytató intézményeket tart fenn. Az elsőfokú hatóság a felperes fenntartásában lévő egyes köznevelési intézményeknél 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra ellenőrizte a központi költségvetési támogatás elszámolását és felhasználását, melynek során finanszírozási különbözetet állapított meg. Az alperes helybenhagyta az elsőfokú döntést.
A felperes közvetlenül az elsőfokú bírósághoz nyújtotta be az azonnali jogvédelem iránti kérelmét 2022. március 31-én, a keresetlevelet pedig április 21-én a Magyar Államkincstárnál terjesztette elő.
Az elsőfokú eljárás
Az bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatára kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új határozat meghozatalára kötelezte.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes álláspontja szerint érdemi és súlyos eljárási hiba az, ha a közigazgatási hatóság az eljárás felfüggesztésének ideje alatt hozza meg érdemi határozatát, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.
A Kúria megállapításai
A Kp. 37. § (1) és 39. § (5) bekezdései következtében a közigazgatási per nem indulhat meg addig, nem állhat be a perfüggőség, amíg nem kerül sor a keresetlevél benyújtására. A felperes jogi képviselője a keresetlevelet a Magyar Államkincstárhoz nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság előtt keresetlevél hiányában keletkeztek az ezt megelőző peres iratok.
Az elsőfokú bíróság a közigazgatási pert megindító iratként lajstromozta a felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelmet, pedig ebben a felperes kifejezetten közölte, hogy a beadvány nem keresetlevél, a keresetlevelet majd csak később fogja előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság ezt a beadványt a közigazgatási pert megindító keresetlevélként kezelte, de nem küldte meg az első fokon eljárt közigazgatási szervhez. A beadvány nem keresetlevél, hanem egyéb intézkedést igénylő kezdőirat, ezért azzal kapcsolatban az elsőfokú bíróság a Kp.-ban ismeretlen jogi megoldást alkalmazott.
A Kúria kiemelte, hogy a Kp. szabályai alapján a felperes vagy a közigazgatási szervhez benyújtott keresetlevelében kéri az azonnali jogvédelmet, és arról a keresetlevélnek a bírósághoz történő beterjesztéskor az alperes már nyilatkozik is Kp. 42. § (3) bekezdése szerint, vagy ha már megindult a közigazgatási per, és a keresetlevélben még nem volt ilyen kérelem, a felperes a későbbiekben közvetlenül fordulhat a bírósághoz a Kp. 50. § (3) bekezdés szerint. Egyik szabály sem alkalmazható azonban keresetlevél – közigazgatási per indulásának – hiányában.
A Kp. a keresetlevél alapján meghatározott sorrendben, meghatározott cselekmények elvégzését írja elő a bíróság számára. Ezek között a keresetlevél alapján megteendő intézkedések megelőzik a perelőkészítés feladatait. A keresetlevél alapján megteendő intézkedések között kerül sor annak vizsgálatára, hogy van-e olyan tény, körülmény, amely szükségessé teszi a keresetlevél visszautasítását.
A perelőkészítés során a tárgyalás kitűzését a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezéséhez köti a Kp. Az elsőfokú bíróság azonban úgy tűzte ki az első tárgyalást, hogy a keresetlevél nem volt előtte ismert, az még nem érkezett meg a bírósághoz. A tárgyalás ily módon való kitűzésével az elsőfokú bíróság megsértette a közigazgatási per előkészítésének alapvető szabályát: a még meg sem indult közigazgatási perben tűzött ki tárgyalást. Így a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.I.35.480/2022/9.) a Kúriai Döntések 2023/6. számában 166. szám alatt jelent meg.