Az állami szervek objektív személyiségi jogi felelősségét relativizáló joggyakorlatról 

[1] Álláspontunk szerint az a jogértelmezés, amely szerint mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén kirívó jogalkalmazási hiba szükséges a hatóság személyiségi jogsértésért való felelősségének megállapításához, ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) személyiségi jogi szabályaival, amelyek objektív felelősséget írnak elő a jogsértés megállapítása és – a sérelemdíj kivételével – az egyéb szankciók esetére, a kártérítési szubjektív felelősséggel szemben. Mivel azok a személyiségi jogi perek, amelyekben az alperes állami szerv, egyben gyakran alapjogi perek is, ezért ez a jogértelmezés álláspontunk szerint alkotmányosan sem elfogadható, hiszen alapjogsérelem esetén éppen a közhatalmat gyakorló állami szerveket privilegizálja, és – szemben az összes többi jogalannyal – a nekik fel nem róható jogsértések esetén felmenti őket a felelősség alól, így következmények nélkül hagyva az állami szervek alapjogsértéseit. Miközben éppen az állami szervek alapjogsértéseit kellene leginkább számon kérnie a bíróságoknak. A kritizált joggyakorlat egyébként nem egységes, találni azzal ellentétes, a Ptk.-nak és az Alaptörvénynek megfelelő jogértelmezést tartalmazó ítéleteket és tudományos álláspontokat is, amelyeket jelen cikkünkben bemutatunk.

1. Állami szervek által megsértett alapjogok érvényesítése személyiségi jogi perben.

[2] Mint a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (a továbbiakban: TASZ) esélyegyenlőséggel foglalkozó jogászai, rendszeresen szembesülünk azzal, hogy az állampolgárok, különösen a sérülékeny csoportokhoz tartozó (fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, illetve mélyszegénységben élő) személyek személyiségi jogait – és egyben alapjogait – állami szervek sértik meg. A jogsértő gyakorlatok közül cikkünkben két tipikus esetcsoportot emelünk ki: a gyámhatóságok gyermekvédelmi intézkedéseit és a sürgősségi -, illetve kötelező gyógykezelés bírósági elrendelését. [3] A két esetcsoportban közös, hogy az érintett – alapjogként is deklarált – személyiségi jogaiba a lehető legsúlyosabban avatkoznak be az állami szervek. A gyámhatóság ugyanis jogosult akár évekre elválasztani egymástól szülőket és gyermekeket; míg a sürgősségi gyógykezelés ind…