Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2017-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mai cikkünkben eseteken keresztül mutatjuk be a hatóság tavalyi tevékenységét

Tavaly összesen 1288 beadvány érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (továbbiakban: EBH), illetve 135 ügy áthúzódott 2018-ra, így összesen 1423 szakmai üggyel foglalkoztak. Az EBH 285 esetben hozott közigazgatási döntést, a többi esetben tájékoztató levéllel zárult az eljárás.

112 esetben elutasító döntés született, 66 esetben az eljárást végzéssel szüntették meg, 44 esetben érdemi vizsgálat nélkül elutasították a beadványt és mindössze 30 esetben született jogsértést megállapító határozat, 27 esetben pedig megegyeztek a felek.

A 30 marasztaló határozat közül 6 eset volt fogyatékossággal kapcsolatos, 4 eset a nemzetiséghez tartozásról szólt, szintén 4-4 eset tartozott az anyaság, apaság és az egészségi állapot témaköréhez, a politikai véleménnyel, szexuális irányultsággal, nemi identitással és egyéb védett helyzettel kapcsolatban 3-3 esetben döntött az EBH. 2 esetben foglalkoztak életkor alapú diszkriminációval és mindössze egy esetben érdekképviselethez tartozással.

Az EBH 23 esetben tiltotta el a jogsértőt a további jogsértéstől, 13 esetben rendelte el a határozat nyilvánosságra hozatalát, 10 esetben rendelte el a jogsértő állapot megszüntetését, illetve 15 esetben szabott ki bírságot.

A diszkrimináció legtöbb esetben foglalkoztatással volt kapcsolatos, de a közszolgáltatások nyújtása és az oktatás is kiemelkedő terület volt.

Az EBH határozatok felülvizsgálatát 20 esetben kérték. A bíróságok ezek közül mindössze 3 esetben helyezték a határozatot hatályon kívül.

Több esetben külföldieket ért hátrányos megkülönböztetés, amikor banki szolgáltatást kívántak igénybe venni.  Kiemelkednek az ügyek közül azok, amikor menekültek, illetve oltalmazott jogállású ügyfelek azt sérelmezték, hogy nem nyithattak bankszámlát a bepanaszolt pénzintézetekben. A Magyarországon még csak rövidebb ideje tartózkodó kérelmezők védett tulajdonságként eleinte állampolgárságukra (valamennyien különböző afrikai országok állampolgárai voltak), a későbbiekben pedig oltalmazotti, vagy menekülti státuszukra, illetve arra hivatkoztak, hogy a lakcímük valamely menekülteket befogadó intézmény címe.
A Magyarországon menedékjogot élvező személyek jellemzően olyan több, az Ebktv.-ben
felsorolt védett tulajdonságot is érintő, ugyanakkor speciális társadalmi helyzetben vannak (pl. a
magyar lakosságétól eltérő nyelv, kultúra; családi, közösségi kapcsolatok hiánya; munkaerő-piaci
nehézségek; bizonytalan vagyoni-jövedelmi helyzet; traumatizáltság stb.), amely számukra össztársadalmi szinten hátrányos helyzetet teremt. Ezeknek a személyeknek a különleges jogállását
hatósági aktus alapozza meg, ugyanakkor velük szemben a társadalomban egyértelműen előítéletek élnek. Mindezek miatt a hatóság a menekülti, illetve oltalmazotti jogállást az Ebktv.
szerinti egyéb védett tulajdonságnak minősítette.
A bepanaszolt pénzintézetek védekezésükben általában arra hivatkoztak, hogy a kérelmezővel
kapcsolatosan pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázatot állapítottak meg, döntően a kérelmező állampolgárságával összefüggésben. Nem volt ugyanakkor kimutatható, hogy a bankok pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázatfelmérési gyakorlata automatikusan a szolgáltatás nyújtásának megtagadásához vezetett a kérelmezők származási országának állampolgárai esetében. Egyrészt a bepanaszolt pénzintézetek bizonyítani tudták, hogy nyitnak számlát az adott ország állampolgárai, illetve oltalmazottak, menekültek (köztük befogadóállomásokon lakcímmel rendelkezők) számára, másrészt igazolták, hogy az egyes
esetekben mely konkrét körülmények – pl. ellentmondásos adatok szolgáltatása, az ügyfél,
illetve kísérőjének magatartása, az elvárt együttműködés hiánya – alapján döntöttek arról, hogy
elutasítják a számlanyitási kérelmet. A pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázat
mellett a rendkívül kedvezőtlen jövedelmi helyzet – az ügyfél semmilyen jövedelemmel nem
rendelkezett – is szerepet játszott adott esetben a számlanyitás sikertelenségében. A hatóság
megállapította, hogy a szolgáltatás jellegére tekintettel az ügyfél jövedelmi helyzetének, az ahhoz kapcsolódó, illetve a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási kockázattal összefüggő körülményeknek a vizsgálata elfogadható, azok figyelembevétele a szolgáltatás nyújtásánál észszerűnek tekinthető, ezért nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

Egy másik ügyben a kérelmező egy közlekedési vállalatot panaszolt be, mert az egyik járatukon, amikor a feleségével együtt fel akartak szállni az autóbuszra, a sofőr közölte, hogy nem viszi el őket.
Szerinte az autóbuszvezető roma származásuk miatt zárta ki őket az utazásból. A sofőr arra hivatkozott, hogy büdösek, és az utasok aláírásokat gyűjtöttek, mert nem kívánnak velük együtt utazni. A kérelmező elmondása szerint kérdőre vonta a buszvezetőt, aki kiabálni kezdett vele. Azt mondta, hogy szálljatok le mocskos cigányok, és a mellkasánál meg is lökte őt.

A kérelemből ugyanakkor az is kiderült, hogy a sofőr ugyanezen a napon korábban már szállította őket a busszal. A kérelmező leírta, hogy aznap egy pékségben egy zsák előző napi pékárut vásároltak, amit a saját zsákjukban vittek magukkal. A tele zsákkal szerettek volna felszállni a járműre, ekkor tagadta meg a szállításukat a buszvezető.

Az eljárás alá vont közlekedési vállalat a nyilatkozatában az üzletszabályzatra hivatkozott, mely
szerint a társaság munkavállalójának nem csak lehetősége, de kötelezettsége is az utazásból
kizárni mindazokat, akik ruházatukkal, csomagjukkal beszennyezhetik a többi utas ruházatát
vagy az autóbuszt.

Az a körülmény, hogy valaki menetjegyet vásárol, még nem jelenti azt, hogy az utazási feltételekbe ütköző esetekben is utazhat, illetőleg zavarhatja, esetlegesen veszélyeztetheti a többi utast, illetve beszennyezheti utastársait vagy a járművet. Ebben az esetben tehát nem volt megállapítható, hogy kérelmezőt az általa megnevezett védett tulajdonsága (roma származása) miatt érte hátrány.

Egy ügyben a kérelmező egy korábbi parkolásipótdíj-ügyben személyesen akart panaszt tenni a parkolási szolgáltatást nyújtó cég ügyfélszolgálatán. A hatósághoz benyújtott kérelmében az kifásolta, hogy az ügyintéző nem vette jegyzőkönyvbe a panaszát, hanem egy panaszbenyújtásra
szolgáló nyomtatványt adott át neki, hogy azt töltse ki, annak ellenére, hogy jelezte, egy kézműtét miatt nem tud írni. A kérelem szerint az ügyintéző nem vette figyelembe az egészségi állapotát, és kérése ellenére sem volt hajlandó legépelni vagy kézzel leírni az általa diktált panaszt, ehelyett javasolta az e-mailen benyújtható panasztétel lehetőségét.  a kérelmező még ugyanazon a napon, amelyen panasztétel céljából megjelent az ügyfélszolgálaton, e-mailben ténylegesen panaszt tett, a hatóság megállapította, hogy kérelmezőt valójában nem érte hátrány azáltal, hogy az ügyintéző nem vett fel jegyzőkönyvet, illetve nem töltötte ki helyette a panaszfelvételi lapot.

Továbbra is rendszeresen érkeznek a hatósághoz olyan panaszok, amelyekben a kérelmezők azt
sérelmezik, hogy valamely oktatási intézmény vagy közszolgáltatást nyújtó szervezet nem tett
eleget az akadálymentesítési kötelezettségének.

Egy gyermek nem fért hozzá egyenlő eséllyel az oktatáshoz, mert kerekesszékkel közlekedett. A szülő azt kifogásolta, hogy a gyermek a szakértői véleményben kijelölt általános iskola épületébe, és az épületen belül az emeleti tantermekbe nem tudott bejutni a kerekesszékével. A pedagógiai asszisztens vitte be őt a karjában az épületbe és az emeleti tantermekbe, miközben az édesanyja
vitte utánuk a kerekesszéket. Ezen kívül az iskola épületében nem voltak adottak a gyermek
állapotából adódó speciális higiéniai igényeknek megfelelő feltételek sem.

A hatóság eljárása a tankerületi központ vonatkozásában egyezséggel zárult. A tankerületi
központ megfelelő határidőben vállalta, hogy biztosítja az általános iskola épületéhez kapcsolódó mobil tanterem akadálymentes megközelítését, amelyben a következő tanévben a kérelmező osztályát helyezik el.

A hatóság által vizsgált legtöbb eset változatlanul a foglalkoztatás területét érinti. Egy  önkormányzati rendészeti szerv közterület-felügyelő munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője
azt sérelmezte, hogy a felettese nem engedte szolgálatba lépni és munkanapját igazolatlan távollétnek nyilvánította, mivel hosszú hajat viselt. Tekintettel arra, hogy az azonos munkakörben foglalkoztatott nők esetében a munkáltató nem emelt kifogást hosszú haj viselete miatt, a kérelmező úgy vélte, a férfi nemhez tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés érte.

A hatóság határozatában kifejtette, hogy álláspontja szerint egyes munkakörökben a munka
jellegénél, természeténél fogva indokoltak lehetnek az öltözködésre, illetve a hajviseletre
vonatkozó munkáltatói előírások. E körben érvényes szempontként értékelhető, hogy a közterületen
járőröző, intézkedő, a polgárokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő, hatósági jogkörök gyakorlásával felruházott személyről milyen benyomás alakul ki a társadalom tagjaiban, milyen képet közvetít a szervezetről, és ebben a megítélésben a férfiakra és nőkre vonatkozó eltérő  társadalmi konvenciók is szerepet kaphatnak. Azzal azonban már nem értett egyet, hogy az ápolt, gondozott hosszú haj a férfiak esetében ellentétes lenne a konszolidált megjelenésről a társadalomban élő elképzelésekkel.

2017-ben is számos beadvány érkezett a hatósághoz azért, mert a kismamáknak, akik próbaidő
alatt jelezték a várandósságukat, a munkáltató – kihasználva a munkaviszony próbaidő alatti egyszerűbb megszüntetési lehetőségét – azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.
Ez az eljárás különösen sérelmes a számukra, mivel várandósan igen kis eséllyel tudnak munkaviszonyt létesíteni, és a gyermekvárás ideje alatt gyakorlatilag ellátatlanok maradnak.

A munkaviszonyukkal együtt elveszítik jogosultságukat a CSED-re és GYED-re is.
Kizárólag GYES-re lesznek jogosultak, ami évekre kiható anyagi hátrányt jelenthet a családnak.
A hatóság tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkáltató több szempontból is ellenérdekelt lehet a kismamák foglalkoztatásában.

Egy anya azért fordult az EBH-hoz, mert álláspontja szerint anyasága miatt nem kapott cafeteriát. A hatóság a munkáltató kimutatásai alapján tudta megállapítani, hogy a munkáltató nem a kérelmező anyasága miatt vonta meg a juttatásokat, ugyanis a más jogcímen távollévő dolgozókra is ugyanazokat a jogosultsági szabályokat alkalmazta; ezért a hatóság a kérelmet elutasította.

---