Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel az emberkereskedelemmel összefüggő joggyakorlat vizsgálatára, amelynek során Btk. módosítást tartott indokoltnak.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vizsgálata szerint a mintegy 20 éves időtartamot átfogó vizsgálatból azt tűnt ki, hogy a vizsgált emberkereskedelem bűncselekmény minősítés megállapítása és minősítése az éppen hatályos jogszabályi környezetnek számos esetben nem felelt meg.
A törvényi szabályozásnak és követendő bírói gyakorlatnak megfelelően korábban a vizsgált bűncselekmény rendbeliségét a sértettek száma határozta meg. Vagyis amennyiben egy terhelt több sértett sérelmére követi el az emberkereskedelem bűncselekményét, a sértettek számához igazodva kellett a rendbeliséget megállapítani. Ehhez képest új helyzetet teremt a hatályos Btk. 192. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozás.
E szabályozáshoz képest több sértett esetén mindig gondosan kell vizsgálni, hogy az egyes sértettek tekintetében milyen minősítő körülmények valósultak meg, és csak azok a cselekmények foglalhatók a törvényi egységbe, amelyeknek büntetési tétele külön-külön nem haladja meg a törvényi egység büntetési tételét. A súlyosabb alakzatok, illetve az előkészületi cselekmények tekintetében a rendbeliség továbbra is a sértettek számához igazodik.
A Kúria által vizsgált több kerítés, kitartottság, kényszermunka, személyi szabadság megsértése bűntette,
gyermekprostitúció kihasználásának bűntette miatt indult ügyben is nyilvánvaló volt a kiszolgáltatott helyzet.
Ilyenkor már az elkövetéskori büntető törvénykönyv alapján is vizsgálandó lett volna az emberkereskedelem bűntetteként történő minősítés. Erre a határozatok jogi indokolása azonban
nem tért ki.
A jogalkotó felé megfontolásra ajánlotta a joggyakorlat-elemző csoport, hogy a több emberen elkövetés minősítő körülményként való szabályozása megszüntetésének megfontolását. Az összefoglalt bűncselekmény – ahogy arra a korábbiakban rámutattunk – a jelenlegi büntetési tételek mellett nem vagy nem feltétlenül biztosít súlyosabb büntethetőségi kereteket. Ugyanakkor az emberkereskedelem egy-egy elkövetőhöz köthető sértettjeinek száma nem olyan nagy, ami bizonyítási nehézségeket vetne fel (mint például a gyermekpornográfia esetében), ezért fenntartását nem látjuk nem indokolt.
A joggyakorlat-elemző csoport úgy foglalt állást, hogy amennyiben az emberkereskedelem elkövetési magatartását jelentő rábírás bűncselekmény elkövetésére vonatkozik, indokolt lenne annak jogalkotói megfontolása, hogy a sértett cselekménye miatti büntetése korlátlanul enyhíthető legyen. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy a bíróság minden ügyben egyedileg mérlegelje a rábírás hatását az emberkereskedelem sértettjének egyéni bűnfelelősségére; szükség esetén annak ne tulajdonítson büntetéscsökkentő hatást, ellenben – ha az indokolt – akár bármely büntetési nem generális minimumáig le tudjon szállni.
