Bejegyzések a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hazánkban az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, amelynek biztos előkerülésére garanciát jelent a közjegyzőnél letétbe helyezett vagy általa készített végintézkedés: azok ugyanis bekerülnek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így az örökhagyó gondoskodhat arról, hogy halála esetén végakarata feltétlenül érvényesüljön.

A Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) az okiratba foglalt és a letétbe helyezett végintézkedések adatainak központi elektronikus nyilvántartása, melyre a vonatkozó részletszabályokat a 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet (Rendelet) tartalmazza, míg a nyilvántartás működtetését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) látja el, annak kezelése és szakmai felügyelete pedig a MOKK Levéltár hatáskörébe tartozik.

Történeti áttekintés

A magyar közjegyzőség történetében az 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) hozott gyökeres fordulatot a latin típusú közjegyzőség intézményének visszaállításával. A MOKK első intézkedéseinek egyike a végrendeletek hazai számítógépes nyilvántartásának megteremtése volt a végintézkedések előkerülésének biztosítása, ezáltal a jogbiztonság és a favor testamenti elvének lehető legteljesebb érvényesülése érdekében. Az országos regiszterbe kezdetben önkéntes jelleggel kerültek be az információk, 2007 ősze óta azonban a közjegyzők kötelesek bevezetni a közjegyzői okiratba foglalt végintézkedések, valamint a végrendeletek közjegyzőnél történő letétbe vételének tényét az immár Végrendeletek Országos Nyilvántartása néven működő rendszerbe az okirat elkészítését vagy a letétbe helyezést követő 72 órán belül.

A nyilvántartás az idők folyamán számos technikai változáson ment keresztül: míg a végintézkedésekre vonatkozó információk elküldése és azok kikérése a MOKK-tól a kezdeti időszakban postai megkeresés útján történt, a közjegyzők általi közvetlen adatlekérés egy kliensprogram és az ehhez tartozó technikai felszerelés segítségével valósult meg a nyilvántartás felállítása utáni 2 éven belül. 2009. január eleje óta működik az immár teljesen internetalapú iVONY-rendszer, amely tetszés szerinti web-böngésző segítségével érhető el. 2008 óta már nemcsak a közjegyző előtt, hanem az ügyfél beleegyezése esetén az ügyvéd, a bíróság, valamint külföldön magyar külképviseleti hatóság előtt tett végintézkedések adatai is bekerülnek a VONY-ba. Egyedül tehát csak a közjegyző által készített és a nála letétbe helyezett végintézkedés tényét kötelező a VONY-ba felvinni, ahhoz azonban, hogy egyéb végintézkedések is biztosan előkerüljenek a hagyatéki eljárás során, javasolt azok felrögzítése is.

A hatályos szabályozás

A hatályos szabályozás értelmében[1] a nyilvántartásba bejegyzendő végintézkedésnek kell tekinteni a végrendeletet (illetve annak módosítását, visszavonását vagy visszavételét), az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást és az öröklésről való lemondást (valamint ezek módosítását, megszüntetését vagy felbontását). Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvántartásba nem a végintézkedések tartalma, hanem azok a jogszabályban meghatározott információk kerülnek felvitelre, amelyek elérési utat adnak a végintézkedések hollétéhez.

A végintézkedés fizikai őrzésének rendjét szintén jogszabályok írják elő, azokat a közjegyzők 5 év elteltével átadják a MOKK levéltára részére, addig, akárcsak az ügyvédek, gondosan elzárva őrzik azokat.

Közvetlen és közvetett bejegyzés

Az adatok nyilvántartásba történő bejegyzésének folyamata lehet közvetlen és közvetett. Az első esetben történő adatfelvitelt közvetlenül maga a közjegyző végzi el a közjegyzői okirat elkészültekor. A nyilvántartás a https://vony.docca.hu/ webcím böngészőbe történő beírásával érhető el, ahol a közjegyző székhelykódja és az irodánként leosztott jelszó megadása után lehetséges a rendszerbe belépni, majd a menüsor megfelelő elemének kiválasztásával lehetséges elvégezni a kívánt műveletet. A végintézkedés bejelentése során a képernyőn megjelenő űrlap kitöltésével végezhető el a folyamat, és a végintézkedőre vonatkozóan szinte minden mező kitöltése kötelező, a végintézkedésre vonatkozóan pedig meg kell adni annak fajtáját, ki kell választani hogy az magánokirat vagy közokirat, a közjegyző által okiratba foglalt végintézkedés keltét és ügyszámát, a közjegyzőnél letétbe helyezett végintézkedés keltét (amennyiben az ismert) és a letétbevételi jegyzőkönyv ügyszámát. Több végintézkedő adatait tartalmazó okirat esetén – a házasfelek közös közokiratba foglalt vagy letétbe helyezett végrendelete illetve öröklési szerződése – az érintett végintézkedést személyenként külön-külön kell bejegyezni a rendszerbe.

Közvetett módon a MOKK Levéltár jegyzi be a nyilvántartásba a bíróság vagy ügyvéd, illetve magyar konzuli képviselő által készített vagy letétbe vett végintézkedés tényét, ha ahhoz a végintézkedő írásban hozzájárult. Ezek a személyek, illetve szervek az általuk készített vagy náluk letétbe helyezett végintézkedések adatait a Rendelet melléklete szerinti nyomtatványon küldik meg a MOKK Levéltár részére, amely a beérkezést követő 72 órán belül bejegyzi azokat a nyilvántartásba és erről 8 napon belül az adatok megküldője részére igazolást küld.

Lekérdezés a rendszerből

A nyilvántartásba bejegyzett adatok lekérdezésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző, valamint a nyilvántartásba adatbejegyzést (pl. új végintézkedés felvitelét) végző közjegyző jogosult és köteles. Magyarországon minden hagyatéki eljárás lefolytatására illetékességgel bíró közjegyző a hagyatéki ügyirat iktatása után köteles lekérdezni a rendszerből, hogy az örökhagyónak van-e a nyilvántartásba felvett végintézkedése. Igenlő visszajelzés esetén megkeresi az azt őrző másik közjegyzőt, ügyvédet, illetve a Magyar Ügyvédi Kamarát (MÜK) vagy a MOKK Levéltárát, hogy a végintézkedés egy – lehetőleg eredeti – példányát a hagyatéki eljárás lefolytatása érdekében küldje meg számára.

Fontos kiemelni, hogy a hagyatéki eljárásban történő kötelező lekérdezés kizárólag a MOKK által vezetett VONY-rendszerre vonatkozik, az nem terjed ki a MÜK által vezetett végrendeletek országos központi nyilvántartására. A MÜK nyilvántartásába feljegyzett, illetve az ügyvédek őrizetében lévő végintézkedések léte két úton juthat a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tudomására: vagy úgy, hogy azt a hagyatéki vagyon leltározásakor a jegyző a hagyatéki leltárban feltünteti, illetve a hagyatéki eljárás során merül fel arra vonatkozó adat, hogy az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, vagy pedig oly módon, hogy ügyfele kérelmére az ügyvéd a fentebb említett formanyomtatvány alkalmazásával nyilvántartásba veteti a végintézkedést a MOKK-nál.

Jó lenne tehát ezt a problémás helyzetet vagy azzal megoldani, hogy a közjegyzők kötelezően és közvetlenül betekinthessenek a MÜK nyilvántartásába, vagy pedig azzal, hogy a MÜK adatbázisában rögzített végintézkedések kötelező jelleggel legyenek megküldve a VONY rendszerébe.

A lekérdezés lehetősége a VONY-rendszerben külön menüpontban érhető el, ennek során kötelező megadni a végintézkedést tevő nevét, születési nevét, illetve születési idejét és anyja nevét, valamint a hagyatéki eljárás közjegyzői ügyszámát. A rendszer a megadott keresési paraméterek alapján az „Élő végintézkedések”, „Visszavont végintézkedések”, „Visszavett végintézkedések”, „Kihirdetett végintézkedések” és „Megszüntetett, felbontott végintézkedések” sorait jeleníti meg. Abban az esetben, ha ezekben az opciókban érkezik legalább egy találat, akkor a megjelenített adatok alapján el kell döntenie a lekérdezőnek, hogy a válaszban szereplő végintézkedő azonos-e az általa keresett személlyel. Egyébiránt adatvédelmi okokra figyelemmel a rendszer a végintézkedőre vonatkozó legkorábbi bejegyzés időpontját követően 150 évvel automatikusan törli a nyilvántartásból a végintézkedőre vonatkozó összes adatot.

Élő és visszavont végintézkedések

A végrendelet annak visszavonásával hatálytalanná válik – rögzíti a Ptk[2]. A visszavonás lehetősége az örökhagyó végintézkedési szabadságának része, az örökhagyó szabadon megváltoztathatja végrendeletbe foglalt nyilatkozatát másik tartalmú írásbeli végrendelet tételével – hallgatólagos visszavonás –, de úgy is dönthet, hogy korábbi végakaratát teljes terjedelmében vissza akarja vonni, azt hatálytalannak tekinti, és egyáltalán nem szeretne másik, halál esetére szóló rendelkezést tenni. A közjegyző visszavonó nyilatkozat tételekor a VONY-rendszerben a korábbi végrendelet VONY-azonosítóját és a végrendeletet korábban rögzítő közjegyző székhelykódját megadva megkeresi a visszavonandó végrendeletet és rögzíti a visszavonás tényét, amely azt eredményezi, hogy a végrendelet immár az „Élő végintézkedések” közül átkerül a „Visszavont végintézkedések” listájára, tehát az örökhagyó a rendszerben kereshető marad, adatai megmaradnak azoknak majdani automatikus törléséig. A VONY-béli visszavonás-művelet természetesen csak a rendszerbe felrögzített végintézkedésekre vonatkozik, és ha a visszavonást tartalmazó közokirat tartalmaz akár egy mondatnyi új végintézkedést is, akkor azt új végintézkedésként jegyzi be a közjegyző. A visszavonást nem kötelező ugyanannál a közjegyzőnél kezdeményezni: bármelyik közjegyző elkészíti az erről szóló közokiratot és ehhez kapcsolódóan elvégzi a VONY-műveletet. A közjegyző ilyenkor felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a visszavonással a korábban tett végrendelet hatályát veszti és hatályos végrendelet hiányában a végrendelkező halála esetén a törvényes öröklés rendje lesz az irányadó.

Visszavett végintézkedések

A Ptk.[3] és a Ktv.[4] lehetőséget ad arra az ügyfélnek, hogy magánvégrendeletét nyíltan vagy a közjegyző által borítékba zárva letétbe helyezze a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet az allográf írásbeli magánvégrendelet speciális alaki érvényességi altípusaként jelenik meg a szabályozásban. A közjegyzőnél történő letétel előnye ugyanis az, hogy a végrendelet tanúk alkalmazása nélkül is érvényes lesz. A végrendelet letétbe helyezéséről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amelyhez hozzáfűzi a végrendeletet, annak átvételről a félnek pedig elismervényt ad, valamint a letétbe helyezés utáni 72 órán belül a végrendelet letételének tényét bevezeti a VONY-ba. Ha az ügyfél szeretné a végrendeletét a közjegyzőtől visszavenni, akkor a közjegyző a végrendelet letevőjének vagy az erre a célra adott közokiratba foglalt vagy aláíráshitelesítéssel ellátott meghatalmazással rendelkező meghatalmazottjának a nála letett végrendeletet visszaadja. A letétbe helyezett végintézkedés visszavétele tehát fizikai visszavételt jelent. A közjegyző a letétbevételről szóló jegyzőkönyvről a végrendeletet eltávolítja, és azt visszaadja a végintézkedést tevőnek. Minderről szintén jegyzőkönyvet készít, amelyet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre folytatólag vezet rá – technikailag hozzávarrja ahhoz. A rendszer az érintett intézkedés VONY-azonosítóját kéri, egyébként a letét visszavételét csak a letéteményes közjegyzőnél lehet kérni – akár nála van megőrzésben, akár leadta már azt a MOKK Levéltárba, utóbbi esetben a közjegyző megkeresi a Levéltárat –, ebben az esetben a művelet elvégzése után az eredeti letétbevételi jegyzőkönyvet (végrendelet nélkül) és a visszaadásról szóló jegyzőkönyvet visszaküldi a Levéltárnak. A közjegyző a visszaadás alkalmával tájékoztatja a felet arról, hogy végrendelete annak visszavétele után alakilag nem lesz érvényes, ha az nem felel meg a Ptk.-ban előírt alaki érvényességi feltételnek – elveszti ugyanis a közjegyzői végrendeleti letét különleges kedvezményét –, valamint arról is, hogy letett magánvégrendelete a visszavétellel hatályát veszti – még akkor is, ha letétbe helyezés nélkül is mindenben megfelelt az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kellékeinek.

Megszüntetett, felbontott végintézkedések

A közjegyzői letétet nagyon sokan egyrészt a közokiratba foglalt végrendeleti formától kedvezőbb díja miatt választják, másrészt a VONY-ba történő rögzítési kötelezettség miatt. A VONY-rendszerbe felrögzített szerződéses végintézkedések (öröklési szerződés, lemondási szerződés és halál esetére szóló ajándékozás) közös megegyezéssel történő megszüntetésének, illetve – ha az eredeti állapot természetben helyreállítható – felbontásának tényét is rögzíteni kell a VONY-ban, ehhez szükséges megadni a megszüntetni, illetve felbontani akart végintézkedés VONY-azonosítóját és az azt eredetileg rögzítő közjegyző székhelykódját. A megszüntetést, illetve a felbontást nem kötelező ugyanannál a közjegyzőnél kezdeményezni, mint a rögzítést: bármelyik közjegyző elkészíti az erről szóló közokiratot – és ehhez kapcsolódóan elvégzi a VONY-műveletet. Az adatok a rendszerben az „Élő végintézkedések” közül átkerülnek a „Megszüntetett, felbontott végintézkedések” listájára.

Lábjegyzetek:

1 4/2009. (III.6.) IRM rendelet 2.§; 2019. január 21. napján hatályos állapot

2 7:41. § (1) bekezdés; 2019. január 22. napján hatályos állapot

3 7:17. § (1) bekezdés c) pontja; 2019. január 22. napján hatályos állapot

4 161/A. § (1) bekezdés; 2019. január 23. napján hatályos állapot

Releváns jogszabályhelyek:

4/2009. (III.6.) IRM rendelet 2.§ és 6.§

2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről 7:17. § (1) bekezdés c) pont és 7:44. §

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről 161/A. § (1) bekezdés

---