ChatGPT – a nyelvi feldolgozó eszközök jogászi használatának alapismeretei

Szakma

2023. szeptember 18. Jogászvilág

BHGY, Budapesti Kamarai Jogtanácsosi Tagozat, Budapesti Ügyvédi Kamara, ChatGPT, gépi tanulás, Jogtár, legaltech, mesterséges intelligencia, Wolters Kluwer Hungary

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Kamarai Jogtanácsosi Tagozat és a Wolters Kluwer Hungary közös szervezésében szeptember 14-én a Budapesti Ügyvédi Kamarában tartottak előadást a nyelvi feldolgozó eszközök jogászi használatának alapismereteiről.

Világszerte nagy érdeklődés övezi a témát, mióta a nagyközönség tavaly novemberben szerzett tudomást az artificial intelligence (AI) ezen formájáról.

Az eseményt a Tagozat részéről dr. Pólik Cecília titkár nyitotta meg, majd dr. Firtkó Tibor, a BÜK Informatikai Bizottságának tagja szólt a téma szakmai jelentőségéről, az ügyvédi hivatásrendet érintő kihívásairól, illetve a mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazási területeiről.

Dr. Homoki Péter ügyvéd az előadásában részletesen ismertette a téma történeti előzményeit és azt, hogy jelenleg hol tart a fejlődés. dr. Fülöp Anna, a Wolters Kluwer Hungary szerkesztőségi főmunkatársa a Jogtáron már jelenleg is elérhető, mesterséges intelligencián alapuló megoldások közül kettő, az anonimizált bírósági határozatokhoz kapcsolódó fejlesztést (hierarchikus pertárgyrendszer és BHGY kivonatok) mutatott be előadásában. Elmondta, hogy LegalTech cégként céljuk, hogy a jogászok munkáját segítő új, innovatív megoldásokat dolgozzanak ki – ennek érdekében folyamatosan kísérleteznek és fejlesztenek az új technológiák segítségével.

(forrás és fotó: Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevele)

A Wolters Kluwer fejlesztéseiről bővebben olvashat cikksorozatunkban:

Az első a részben a főbb problémákat vázolták fel: Új fejlesztés a Jogtáron: mesterséges intelligencia segít a bírósági határozatok kategorizálásában
A második részben a kategorizáláshoz használt címkerendszer kialakításának fő lépéseit, módszereit mutatták be: Jogtár újdonság: gépi tanuláson alapuló hierarchikus kategóriarendszer a BHGY-k keresésében
A harmadik, befejező részben pedig a fejlesztéshez használt gépi tanulási modellek legfőbb eredményeit prezentálták részletes magyarázatokkal: Bírósági határozatok és mesterséges intelligencia a Jogtáron – A hierarchikus címkéző gépi tanulási modellek legfőbb eredményei

Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.