Emberi jog lett a klímaváltozás elleni küzdelem?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Van-e a klímaváltozásból levezethető emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga az emberi társadalmaknak, és ha igen, mi az? Többek között ezekről a kérdésekről folyt az eszmecsere jogtudósok között.

Van-e a klímaváltozásból levezethető emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga az emberi társadalmaknak, és ha igen, mi az? Többek között ezt a kérdést tárgyalta Calum T. Nicholson, az MCC vendégkutatója és Benoît Mayer, a Hongkongi Egyetem docense, francia jogtudós a Danube Institute 2023. április 5-ei rendezvényén. Mayer szerint a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás között vitathatatlan a kapcsolat, de a teendők jóval kevésbé egyértelműek, azok kapcsán több teret kellene biztosítani a kiegyensúlyozott vitának.

A szakember szerint két irányban folyik a klímaváltozás elleni küzdelem: a társadalmak egyfelől igyekeznek alkalmazkodni hozzá, másfelől igyekeznek mérsékelni a kibocsátások csökkentésével. A mérséklés általános, globális feladat, míg a hozzá való alkalmazkodás lokális, az emberek helyi közösségeit érinti. De hogyan kellene mindennek tükröződnie az állami törvényhozásban? Különösen a klímaváltozás mérséklésénél nehéz ez a kérdés, hiszen az nem egyértelműen kötődik a helyi, állami feladatokhoz, lévén, hogy a klíma felmelegedése globális mértékű.

Ettől függetlenül számos aktivista gondolja úgy, hogy az állam felelősséget kell, hogy viseljen a globális felmelegedéssel kapcsolatban, amit azzal támasztanak alá, hogy a klímaváltozás hatással van az emberi jogokra. Jogi érvelésük szerint a klímaváltozás sérti az emberek élethez való jogát. Azt azonban általában már elfelejtik számításba venni, hogy a klímaváltozás elleni harcnak is vannak olyan költségei, amelyek hátrányosan érintik az emberek jogait – sok más társadalmilag fontos szolgáltatásra nem jut például költségvetési keret, ha mindent a klímaharcra költenek. Az aktivista szemlélet ezt egyszerűen nem veszi figyelembe, nem enged teret megfelelő, kritikus tudományos gondolkodásnak. Sokan úgy tesznek, mintha a fizika és közgazdaság tudományai egyértelműen mutatnák az irányt, hogy mit kell tenni a klímaváltozással kapcsolatban. Ez azonban téves hozzáállás, mert a tudományra való hivatkozással nem spórolható meg a megfelelő költség-haszon elemzésen alapuló felelős politikai döntéshozatal.

Calum T. Nicholson kérdésre válaszolva elmondta: a klímaváltozás áldozatai léteznek és valóban a melegedő klíma okozza nehéz helyzetüket, például Afrika Száhel-övezetében, de erre nem feltétlenül csak a klímaváltozás csökkentésére fordított újabb nagy összegű kiadások jelentik a megoldást, a társadalmak jobb adaptációs képességeit is fejleszteni kell. Sok esetben egy adott külső probléma csak akkor igazán probléma, hogyha egy társadalom nincsen rá felkészülve, mert belső rendszerei ezt nem teszik lehetővé.

Forrás: Danube Institute eseményösszefoglaló


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.