Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapító okirat aláírásával a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig függő jogi helyzet jön létre, a társasházzá alakuló tulajdonközösség azonban harmadik személyekkel szemben ez idő alatt is önállóan vállalhat kötelezettségeket.
Ami a tényállást illeti, az alperes társasházat a 2001. május 23-án kelt alapító okirat alapján 2009-ben jegyezte be a földhivatal. Egy 2003-as határozatában a közgyűlés úgy rendelkezett az intézőbizottság tagjai, közöttük a felperes elszámolhatják tevékenységükkel és a képviselettel kapcsolatban felmerült költségeiket, ezen túlmenően a felperes javára nettó 100 000 forint/hó összegű tiszteletdíjat állapított meg. Megbízatása még a bejegyzés előtt megszűnt. A felperes 4 700 000 forint megbízási díj, valamint 3 051 953 forint összegű költségtérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes szerint a követelés elévült. Úgy ítélte meg, hogy a felperes az igényét a társasházzal szemben nem, kizárólag a tulajdonostársak ellen érvényesíthette volna, a társasháznak címzett fizetési felszólítások ezért nem szakították meg az elévülést. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatára hivatkozva kifejtette, hogy a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzését megelőzően a dologi és kötelmi várományosok jogközösséget alkotnak, egymás közötti viszonyaikra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság az alperes fizetési kötelezettségét állapította meg. Indokolása szerint bár a tulajdonközösségi határozat meghozatalának idején ugyan a korábbi társasházi törvény volt hatályban és csak a 2004. január 1-jével hatályba lépő társasházi törvény tette kifejezetten lehetővé, hogy az alakuló közgyűlést követően, de a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése előtt a tulajdonostársak gyakorolják a közösséget megillető jogokat és viseljék annak terheit, de a bírói gyakorlat ezt megelőzően is elfogadta a bejegyzésnek az alapító okirat elfogadására visszaható hatályát, így a felperes ezért megalapozottan érvényesítette igényét a társasházzal szemben. Mivel a bíróság szerint a közösség jognyilatkozatai a bejegyzés időpontjára visszamenőlegesen hatályosak, azokat a társasház jognyilatkozataként kell figyelembe venni, ezért nem tartotta alaposnak az alperes elévülési kifogását.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes érvelése szerint a felperes a tulajdonostársak közösségével és nem a társasházzal állt jogviszonyban, megbízása megszűnésekor a társasház még nem volt bejegyezve, tehát jogképessége a jogviszony teljes tartama alatt hiányzott, a társasház pedig a tulajdonosi közösségnek nem jogutódja. Hangsúlyozta, hogy az új szabályozás nem alkalmazható, és ha az egyébként jogforrásnak nem minősülő bírói gyakorlat által követett jogértelmezés azt jelentené, hogy a kötelmi jogviszonyokban visszamenőlegesen megváltoztatható a szerződő felek személye, ez pedig a jogbiztonság elvét sértené. Sérelmezte, hogy a bíróság a társasház jogutódi minőségét nem fogadta el, ugyanakkor ezzel össze nem egyeztethető módon kimondta, hogy az elévülést a társasháznak küldött fizetési felszólítások megszakították, pusztán azon az alapon, hogy a társasház a bejegyzéssel az alapítására visszaható hatállyal jött létre.
A Kúria megállapításai
A Kúria nem találta alaposnak a felülvizsgálati kérelmet. Kimondta, hogy az alapító okirattal rendelkező, bejegyzés előtt álló tulajdonközösség a társasháztulajdon bejegyzésének várományosaként a társasház kapcsolatban önállóan vállalhat kötelezettségeket, köthet szerződéseket; a közös tulajdon szabályai a tulajdonostársak egymás közötti viszonyaiban érvényesülnek.
Az alapító okirat elfogadásával a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig függő jogi helyzet keletkezik. A tulajdonosi jogközösség a bejegyzést követően sem változik, csupán tulajdonjogi szerkezete módosul, emiatt a kötelmi jogutódlás szabályai nem alkalmazhatók: szerződő, kötelezettséget vállaló félnek a szerkezetében átalakult tulajdonosi jogközösséget, a társasházközösséget kell tekinteni. A Kúria álláspontja szerint az, hogy a társasház a tulajdonközösségnek az adott jogviszonyban nem kötelmi jogutódja, a felperes által küldött fizetési felszólítások azonban megszakították a felperes követelésének elévülését, úgy kell érteni, hogy a társasház alapítását (ingatlan-nyilvántartási bejegyzését) követően az adott jogviszonyban megváltozott tulajdonjogi szerkezettel vesz részt, azonban azonos a felperessel szerződő tulajdonosi közösséggel
Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 21.745/2015.) a Kúriai Döntések 2016/9. számában 243. szám alatt jelent meg.
A kép forrása: http://mertek.hu/wp-content/uploads/2012/06/0111.jpg
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!