Iratbetekintés veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eljárásokban Koronavírus Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kérdés, hogy sikerül-e mindent szabályozni, amely a jogkereső polgárok számára is garantálni tudja, hogy ne essen csorba a jogaikon – vagy ehhez a szakma rugalmasságára és józan eszére van szükség? A közjegyzői eljárásokban alkalmazott iratbetekintés jog veszélyhelyzetben történt átalakulását vizsgáljuk meg a következőkben.

A kialakult világjárvány az elmúlt hónapokban mindent leuralt: a hétköznapokat, a médiát, a politikát. Ahogy egy Facebook-bejegyzésben szerepelt: ha ma rendeznék a választásokat, a koronavírus fölényesen győzedelmeskedne, mivel az elmúlt időszakban ő szerezte meg a médiafelületek majdnem 100%-át és mindenki megismerte. Az új helyzet pedig, még ha kissé lassan is, de utolérte az igazságügyi tárgyú jogszabályokat is. Teljesen érthető és egyáltalán nem érheti kritika a jogalkotót pusztán amiatt, hogy a különleges jogrendben nem munkál ki szép, alaposan átgondolt jogszabályokat, hiszen ilyenkor a gyorsaság többet számít, mint a dogmatika. Kérdés viszont, hogy sikerül-e mindent szabályozni, amely a jogkereső polgárok számára is garantálni tudja, hogy ne essen csorba a jogaikon – vagy ehhez a szakma rugalmasságára és józan eszére van szükség? A közjegyzői eljárásokban alkalmazott iratbetekintés jog veszélyhelyzetben történt átalakulását vizsgáljuk meg a következőkben.

Előzmények és a Rendelet megszületése

A veszélyhelyzet kihirdetését követő negyedik napon hatályba lépett, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-a annyit mondott ki, hogy a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára rendkívüli ítélkezési szünet kerül elrendelésre. Ennek a rendelkezésnek alanya nem volt, így többen kérdésessé tették, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet egyáltalán vonatkozott-e a közjegyzői eljárásokra. Továbbá feltétele sem volt az alkalmazásának, így az is kérdésként merült fel, hogy vonatkozott-e olyan eljárásokra, amelyekben egyébként nincs (nem rendkívüli) ítélkezési szünet. Álláspontom szerint nem nehéz belátni, hogy a jogalkotó e szabályt járványügyi intézkedésként vezette be egy különleges jogrendben, amely idején – teljesen érthetően – nem a cizellált jogalkotás a jellemző. Így az egyértelműen felismerhető jogalkotói cél (ti. a járvány terjedésének megakadályozása) alapján mindkét kérdésre csak igenlő választ lehetett adni korábban is.

A 45/2020, (III. 14.) Korm. rendelet hatályvesztését követően, a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) megalkotásával a jogalkotó az igazságszolgáltatás szereplői által akkor már hetek óta várt jogszabályt alkotott meg. A Rendelet – egy szakasz kivételével – 2020. március 31-én hatályba lépett és a 97. §-ában a határidő-számításra is új rendelkezést vezetett be (melyről korábban itt írtunk részletesebben). Ennek köszönhetően a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésével kapcsolatos kérdések lényegében okafogyottá váltak.

A Rendelet 31. §-a valamennyi közjegyző eljárás vonatkozásában eltérő rendelkezéseket tartalmaz (a hagyatéki eljárás megváltozott szabályairól már korábban itt írtunk). A 31. § (3) bekezdése generális jelleggel, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) szabályozott eljárások kivételével mindegyik közjegyzői eljárásra akként rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a kérelem szóban nem terjeszthető elő, az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható, és személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni. Mindezekből az iratbetekintési jog gyakorlása vet fel sajátos kérdéseket.

Az iratbetekintési jog gyakorlásának szabályozása

Rögtön kiemelendő, hogy a Rendelet az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján történő gyakorlását a Kjtv.-ben szabályozott eljáráson kívüli közjegyzői eljárások tekintetében tiltja meg. Így például a tilalom az okirat-szerkesztési eljárásra nem vonatkozik, a Kjtv. 151. §-a szerint az továbbra is a szokásos rend szerint gyakorolható. Mivel azonban a közjegyzői irodák nyitvatartása a veszélyhelyzetre tekintettel az általánostól eltérhet, mindenképpen érdemes előzetesen (telefonon vagy e-mailen) érdeklődni az ügyfélfogadás rendjéről.

A Rendelet 31. § (13) bekezdése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökéhez különleges hatáskört telepített; kétségkívül a különleges jogrendhez a legjobban illő módszerrel bizonyos részletkérdések rendezését (ugyan nem jogszabályban, de a közjegyzőkre nézve – fegyelmi felelősség terhével – kötelező jelleggel). A Rendelet alapján a MOKK elnöke a veszélyhelyzet idejére a közjegyzőkre és a területi kamarákra kötelező utasításban szabályozza

• a) a Rendelet 31. §-a szerint hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján megtehető eljárási cselekményekkel összefüggő részletes eljárási szabályokat (amelyről korábban részletesen már itt írtunk),
• b) a Rendelet 31. §-a szerinti mentesítés részletes szabályait,
• c) a közjegyzői irodák nyitvatartására és az ügyfélfogadásra vonatkozó részletes szabályokat.

Ezen elnöki utasítások a MOKK honlapján megtalálhatóak az iránymutatások között (mivel a MOKK elnökének utasítása a fegyelmi felelősség szempontjából a MOKK iránymutatásával esik egy tekintet alá).

Az iratbetekintési jog tartalmát a – minden közjegyzői eljárás háttérjogszabályát képező – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) adja meg. A Pp. 162. § (1) bekezdése értelmében a felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait – a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével – a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek. A Pp.-beli szabályok alapján az iratbetekintési jog személyes megjelenés nélkül lényegében kiüresedik, hiszen az iratbetekintési jog azt jelenti – mint a nevéből is következik – hogy a felek megtekinteni jogosultak az eljárásban keletkezett iratokat, és azokról saját maguk készíthetnek másolatot és feljegyzést – nem pedig a bíróság (közjegyző) készíti el azokat. Éppen ezért szabályozni kellett ezt a kérdést, hiszen a felek nem lehetnek megfosztva az iratbetekintési joguktól.

Így adta ki a MOKK elnöke a MOKK Elnöksége véleményének a kikérését követően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének 4/2020. (IV. 23.) utasítását a közjegyzői irodák nyitvatartásának és ügyfélfogadásának részletes szabályairól. Az utasítás 9-10. §-ai tartalmazzák az iratbetekintésre vonatkozó rendelkezéseket.

Az iratbetekintési jog szabályai

Az iratbetekintés a veszélyhelyzet ideje alatt az elnöki utasítás szerint – a Kjtv.-ben meghatározott nemperes eljárások kivételével – gyakorlatilag írásbeli úton történik. Az iratbetekintési jog jogosultja elektronikusan vagy papíralapon teljes bizonyító erejű magánokiratban kell, hogy eljuttassa az iratbetekintés iránti kérelmét. Meghatározott személyi kör kizárólag elektronikusan nyújthatja be a kérelmét, míg a többiek jogosultak akár elektronikusan, akár papíralapon benyújtani a kérelmüket (az elektronikus iratbeadásra kötelezettekről és az elektronikus útról a további információkat lásd lentebb).

A kérelmezőnek azonban igazolnia kell a személyazonosságát a saját kezű aláírással ellátott hivatalos igazolványának, és a lakcímét a lakcíme igazolására alkalmas hatósági igazolványának másolatával (másolatként elegendő egy egyszerű másolat, pl. fénymásolat az igazolványokról).

Az iratbetekintés iránti kérelmet és annak mellékleteit azonos módon kell benyújtani, azaz ha elektronikusan terjesztette elő a kérelmét a kérelmező, akkor a mellékleteket is elektronikusan kell megküldenie, míg ha papíralapon terjesztette elő, akkor a mellékleteket is papíralapon kell megküldenie.

Az iratbetekintési jog gyakorlása képviselő útján

Törvényes vagy meghatalmazotti képviselő eljárása esetén a képviselőnek a saját személyazonosságát kell igazolnia a fentiek szerint, ha pedig jogi képviselő jár el mint meghatalmazott, tőle elegendő az ügyvédi igazolványa, kamarai jogtanácsosi igazolványa stb. egyszerű másolatának csatolása.

Amennyiben (akár törvényes, akár meghatalmazotti) képviselő jár el, úgy az iratbetekintés iránti kérelemben a képviselt fél beazonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni:

• a) természetes személy képviselt esetén a képviselt fél természetes személyazonosító adatait, azaz a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. §-a értelmében a képviselt személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, valamint anyja születési családi és utónevét;
• b) nem természetes személy képviselt esetén a képviselt felet nyilvántartó hatóság megnevezését és a képviselt fél nyilvántartási számát vagy adószámát,
• c) nyilvántartó hatósággal, nyilvántartási számmal és adószámmal sem rendelkező nem természetes személy képviselt fél esetén a képviselt fél azonosítására alkalmas egyéb adatokat, például társasház képviselt esetében a társasház elnevezését és címét.

Amennyiben arra még korábban nem került sor, a kérelemmel együtt meg kell küldeni a képviseleti jogot igazoló okiratot (meghatalmazás, hatósági határozat stb.). Ha a törvényen alapuló képviseleti jogot közhiteles hatósági nyilvántartás igazolja, a képviselőnek elegendő a képviseleti jogát megalapozó tényeket megjelölnie.

Az elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek és az elektronikus út jelentése

Némiképpen magyarázatra szorul az, hogy ki köteles elektronikus iratbeadásra. Főszabály szerint, aki az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüitv.) alapján elektronikus ügyintézésre köteles [Eüitv. 9. § (1) bek.], vagy arra nem köteles ugyan, de az elektronikus ügyintézést választja, az a közjegyző hivatali tárhelyére kell, hogy megküldje az iratbetekintés iránti kérelmét és annak mellékleteit.

Ezzel szemben fizetési meghagyásos eljárásban és a jogerős fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárásban az köteles elektronikusan előterjeszteni a kérelmét és annak mellékleteit, aki a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján a fizetési meghagyásos eljárásban elektronikus iratbeadásra köteles. Így a jogi személy és az Eüitv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy. Fizetési meghagyásos ügyekben tehát lényegében annyival bővebb az elektronikus útra kötelezettek köre, hogy minden jogi személy (pl. minden alapítvány, egyesület, egyház) beletartozik.

Megjegyzendő, hogy az Fmhtv. 11. § (3) bekezdésének azon fordulata, amely megengedi az elektronikus iratbeadásra kötelezetteknek is azt, hogy papíralapon nyújtsák be a beadványt abban az esetben, ha az Fmhtv. 10. § (3) bekezdése alapján beadványukhoz papír alapú mellékletet csatolnak, nem alkalmazható. Ugyanis sem az Fmhtv., sem más jogszabály, sem a 4/2020. (IV. 23.) elnöki utasítás nem engedi meg, hogy akár a beadványt, akár a mellékletét papíralapon nyújtsa be az elektronikus iratbeadásra kötelezett személy. Így az Fmhtv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset jellemzően nem tud fennállni.

Viszont az elektronikus út fogalma már markánsabb eltéréseket mutat. Míg főszabály szerint az elektronikus kérelmet és annak mellékleteit a közjegyző hivatali tárhelyére kell megküldeni, a fizetési meghagyásos ügyekben az iratbetekintési kérelmet elektronikus előterjesztés esetén a MOKK rendszerén [Fmhtv. 1. § (2) bek.] keresztül kell benyújtani. Ugyanakkor mivel a MOKK rendszere nem teszi lehetővé, hogy az elektronikusan eljáró fél mellékletet csatoljon az elektronikus iratához, így a 4/2020. (IV. 23.) MOKK elnöki utasítás a mellékleteknek (a fizetési meghagyásos, illetve végrehajtási ügy ügyszámára hivatkozva) a közjegyző tárhelyére történő megküldését írja elő.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A szerző a MOKK jogi irodavezető-helyettese, közjegyzőhelyettes