Jogellenes felmondás: elégtelen a várandós nők védelme

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. október 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várandós munkavállaló védelme a jelenlegi törvényi szabályozásban nem jelent „abszolút” védelmet, a tilalom a munkáltatói felmondásra korlátozódik, ami az említett védendő munkavállalói csoport számára kifejezetten és súlyosan hátrányos – írja elemzésében a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. Úgy vélik, hogy az Mt. ésszerűtlen okból tesz különbséget várandós és kisgyermekes munkavállaló között. Most a joggyakorlat-elemzés munkaviszony helyreállításáról szóló részével foglalkozunk.


Sorozatunk korábbi részeit itt találja.

Az Mt. 83. § (1) bekezdésében megjelölt jogellenességi tényállások esetén a munkavállaló kérheti a munkaviszonya helyreállítását, ami az eredeti munkaszerződéses feltételekkel az eredeti munkakörbe visszahelyezést jelenti az elmaradt munkabér, az egyéb járandóságok és az ezt meghaladó kár megtérítése mellett. Az elmaradt munkabér számítását a törvény a távolléti díjra szűkíti, a tizenkét havi limit itt nem érvényesül.

A megszüntetés és a helyreállítási közötti időszakban az Mt. 83. § (2) bekezdéséből következően nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt.

A munkavállaló a munkaügyi perben az Mt. 83. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállása esetén is választhat, hogy a jogellenes megszüntetés szankciójaként a 82. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonya helyreállítása nélkül kártérítést igényel, vagy pedig a 83. § szerinti helyreállítást követeli. A 83. § (1) bekezdéséből következően a munkaviszony helyreállítására irányuló kereset esetén a bíróságnak nincs törvényi lehetősége a munkaviszony helyreállításának mellőzésére és a kártérítésre áttérésre amiatt, hogy a felperes munkaköre időközben megszűnt – idézi fel a hatályos szabályozást a joggyakorlat-elemző csoport.

[multibox]

A munkáltató a munkavállaló visszahelyezése lehetetlenné válására nem hivatkozhat akkor sem, ha a munkaviszony objektíve nem helyreállítható. Erre az Mt. nem ad módot. A joggyakorlat-elemzés keretében elvégzett vizsgálat észlelt az előbbiekkel ellentétes elsőfokú bírói gyakorlatot. A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítélet kifogásolt döntését és rendelkezett a felperes munkaviszonya helyreállításáról.

Jobban kéne védeni a szakszervezeti tisztségviselőt

Nem indokolható, hogy a joggal való visszaélés miért nem ad alapot a munkaviszony helyreállítására, továbbá a szakszervezeti tisztségviselő is szűk körben kérheti a munkaviszonya helyreállítását, szemben a munkavállalói képviselővel, aki ezt megteheti minden munkáltatói jogellenes megszüntetési jognyilatkozat esetén.

Indokolatlan a szakszervezeti tisztségviselő alacsonyabb szintű munkajogi védelme, mint ami a munkavállalói képviselőt megilleti [Mt. 273. § (3) bekezdés] – írja értékelésében a joggyakorlat-elemző csoport.

Sokkal jobban kéne védeni a várandós nőket

A várandós munkavállaló védelme a jelenlegi törvényi szabályozásban nem jelent „abszolút” védelmet, a tilalom a munkáltatói felmondásra korlátozódik, ami az említett védendő munkavállalói csoport számára kifejezetten és súlyosan hátrányos – olvasható az elemzésben.

A munkavállaló munkaviszonyának megszűnésével a társadalombiztosítási jogviszonya is megszűnik. A várandós – és ide tartozik a kisgyermeket nevelő és a lombikbébi programban részt vevő nő is – az alanyi jogon járó terhesgondozáson és szülésen kívüli pénzbeli egészségbiztosítási ellátások igénybevételében korlátozva van, nem jut hozzá az anyasági ellátásokhoz, és esélytelen a munkaerőpiacon – indokolja karakteres véleményét a testület. (Ezen nem változtat a felmondás visszavonhatóságának nemrégibeni bevezetése sem.)

A jelenlegi szabályozás szerint, ha a munkáltató a felmondáson kívül más módon pl. azonnali hatályú felmondással szünteti meg – akárcsak nyilvánvalóan rosszhiszeműen – a védendő munkavállaló munkaviszonyát, a jogellenességet a bíróság megállapítja, de visszahelyezést nem alkalmazhat.

Az Mt. jelenleg a munkahelyi védelem és biztonság szempontjából tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerűtlen okból tesz különbséget a várandós és kisgyermekes munkavállalók között. A Kúria már a korábbi, a felmondások gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemzés során javaslatot tett az Mt. megfelelő módosítására – írja tanulmányában a joggyakorlat-elemtő csoport.

 

 

 


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.