Jogellenes felmondás: elégtelen a várandós nők védelme

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. október 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várandós munkavállaló védelme a jelenlegi törvényi szabályozásban nem jelent „abszolút” védelmet, a tilalom a munkáltatói felmondásra korlátozódik, ami az említett védendő munkavállalói csoport számára kifejezetten és súlyosan hátrányos – írja elemzésében a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. Úgy vélik, hogy az Mt. ésszerűtlen okból tesz különbséget várandós és kisgyermekes munkavállaló között. Most a joggyakorlat-elemzés munkaviszony helyreállításáról szóló részével foglalkozunk.


Sorozatunk korábbi részeit itt találja.

Az Mt. 83. § (1) bekezdésében megjelölt jogellenességi tényállások esetén a munkavállaló kérheti a munkaviszonya helyreállítását, ami az eredeti munkaszerződéses feltételekkel az eredeti munkakörbe visszahelyezést jelenti az elmaradt munkabér, az egyéb járandóságok és az ezt meghaladó kár megtérítése mellett. Az elmaradt munkabér számítását a törvény a távolléti díjra szűkíti, a tizenkét havi limit itt nem érvényesül.

A megszüntetés és a helyreállítási közötti időszakban az Mt. 83. § (2) bekezdéséből következően nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt.

A munkavállaló a munkaügyi perben az Mt. 83. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállása esetén is választhat, hogy a jogellenes megszüntetés szankciójaként a 82. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonya helyreállítása nélkül kártérítést igényel, vagy pedig a 83. § szerinti helyreállítást követeli. A 83. § (1) bekezdéséből következően a munkaviszony helyreállítására irányuló kereset esetén a bíróságnak nincs törvényi lehetősége a munkaviszony helyreállításának mellőzésére és a kártérítésre áttérésre amiatt, hogy a felperes munkaköre időközben megszűnt – idézi fel a hatályos szabályozást a joggyakorlat-elemző csoport.

[multibox]

A munkáltató a munkavállaló visszahelyezése lehetetlenné válására nem hivatkozhat akkor sem, ha a munkaviszony objektíve nem helyreállítható. Erre az Mt. nem ad módot. A joggyakorlat-elemzés keretében elvégzett vizsgálat észlelt az előbbiekkel ellentétes elsőfokú bírói gyakorlatot. A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítélet kifogásolt döntését és rendelkezett a felperes munkaviszonya helyreállításáról.

Jobban kéne védeni a szakszervezeti tisztségviselőt

Nem indokolható, hogy a joggal való visszaélés miért nem ad alapot a munkaviszony helyreállítására, továbbá a szakszervezeti tisztségviselő is szűk körben kérheti a munkaviszonya helyreállítását, szemben a munkavállalói képviselővel, aki ezt megteheti minden munkáltatói jogellenes megszüntetési jognyilatkozat esetén.

Indokolatlan a szakszervezeti tisztségviselő alacsonyabb szintű munkajogi védelme, mint ami a munkavállalói képviselőt megilleti [Mt. 273. § (3) bekezdés] – írja értékelésében a joggyakorlat-elemző csoport.

Sokkal jobban kéne védeni a várandós nőket

A várandós munkavállaló védelme a jelenlegi törvényi szabályozásban nem jelent „abszolút” védelmet, a tilalom a munkáltatói felmondásra korlátozódik, ami az említett védendő munkavállalói csoport számára kifejezetten és súlyosan hátrányos – olvasható az elemzésben.

A munkavállaló munkaviszonyának megszűnésével a társadalombiztosítási jogviszonya is megszűnik. A várandós – és ide tartozik a kisgyermeket nevelő és a lombikbébi programban részt vevő nő is – az alanyi jogon járó terhesgondozáson és szülésen kívüli pénzbeli egészségbiztosítási ellátások igénybevételében korlátozva van, nem jut hozzá az anyasági ellátásokhoz, és esélytelen a munkaerőpiacon – indokolja karakteres véleményét a testület. (Ezen nem változtat a felmondás visszavonhatóságának nemrégibeni bevezetése sem.)

A jelenlegi szabályozás szerint, ha a munkáltató a felmondáson kívül más módon pl. azonnali hatályú felmondással szünteti meg – akárcsak nyilvánvalóan rosszhiszeműen – a védendő munkavállaló munkaviszonyát, a jogellenességet a bíróság megállapítja, de visszahelyezést nem alkalmazhat.

Az Mt. jelenleg a munkahelyi védelem és biztonság szempontjából tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerűtlen okból tesz különbséget a várandós és kisgyermekes munkavállalók között. A Kúria már a korábbi, a felmondások gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemzés során javaslatot tett az Mt. megfelelő módosítására – írja tanulmányában a joggyakorlat-elemtő csoport.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Határozatok a harmadfokú eljárásban
2018. október 18.

Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben
2018. október 17.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.