Jogszabályfigyelő 2018 – 31. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/121–124. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a 2019-es költségvetés és az új szocho-törvény mellett olvashatnak a magánélet és az üzleti titok védelmének szabályairól, az ugyancsak új gyülekezési törvényről, illetve a Büntető Törvénykönyv és szabálysértési törvény kisebb terjedelmű módosításáról.

 

Tartalom:

2019-es költségvetés

Új szocho-törvény

A magánélet védelme

Az üzleti titok védelme

Gyülekezési jogról szóló törvény

Btk. módosítás

Októbertől mindenhol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás

 

 

2019-es költségvetés

Az Országgyűlés 2018. július 20-án fogadta el a 2019-es központi költségvetésről szóló törvényt, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 19 580 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 20 578 798,5 millió forintban, a hiányát pedig 998 433,9 millió forintban állapítja meg. Az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint.

A 2019. januárjában esedékes nyugdíjemelésnél 2,7%-os fogyasztói árnövekedéssel számolnak majd, a közszolgálati illetményalap 38 650 forint lesz, és a költségvetési szervek által foglalkoztatottak cafeteria-keretét 200 000 forintban állapítja meg a törvény. A 2009-es bírói illetményalap 453 330 forint, míg a jogi segítői óradíj, és az ügyvédi óradíj is 5000 forintban került rögzítésre. A nemzeti közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetében 15,0 millió forint, építési beruházás esetében 25,0 millió forint, építési koncesszió esetében 100,0 millió forint, szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében  pedig 30,0 millió forint.

Joganyag: 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/123. (VII. 31.)

Hatályos: 2018. 11. 01., 2019. 01.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Új szocho-törvény

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2019. januári hatálybalépésével megszűnik az egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban: eho). Jövőre tehát az eho helyett is szociális hozzájárulás (a továbbiakban: szocho) néven kell befizetést teljesíteni a központi költségvetés terhére.

A fentiekkel összefüggésben az új szocho-törvény módosítja a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített foglalkoztatás és a szakképzési hozzájárulás szabályait, valamint kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt, továbbá az egészségügyi hozzájárulást kifejezést a hatályos törvények szövegéből 2019. január elsejével hatályon kívül helyezi.

Joganyag: 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/123. (VII. 31.)

Hatályos: 2019. 01.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

A magánélet védelme

Augusztus elsején lépett hatályba a magánélethez való jogot (a magán- és családi élet, otthon, kapcsolattartás tiszteletben tartását) garantáló törvény, amely a magánélethez való jog alapvető lényegét akként határozza meg, hogy azt – külön törvényben meghatározott kivételekkel – az egyén akarata ellenére mások nem sérthetik meg.

A magánélethez való jog megsértése esetén biztosítja a hatósághoz, bírósághoz fordulás lehetőségét, rögzíti továbbá, hogy a jogvédelem részletes szabályait külön törvények, különösen a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik. A jogsértés személyiségi jogi jogkövetkezményeit azonban maga a magánélet védelméről szóló, alábbiakban hivatkozott törvény határozza meg. Módosítja ugyanakkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a közéleti szereplők személyiségijog-védelmével kapcsolatos szabályait.

Joganyag: 2018. évi LIII. törvény a magánélet védelméről

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/123. (VII. 31.)

Hatályos: 2018. 08.01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Az üzleti titok védelme

Huszonnégy egyéb törvény módosítását is tartalmazza az üzleti titok védelméről szóló, 2019. augusztus 8-ától hatályos törvény. Az üzleti titok védelmének speciális szabályait csupán tizenöt szakasz rendezi, amelyek között egyebek mellett a védelem alóli kivételeket, a jogsértés meghatározását és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményeket, illetve speciális perjogi előírásokat is megtalálhatjuk.

Joganyag: 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/123. (VII. 31.)

Hatályos: 2018. 08.08.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Gyülekezési jogról szóló törvény

Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szabályait (egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése) is módosítja a gyülekezési jogról szóló, 2018. október elsejétől hatályos új törvény, amely egyidejűleg hatályon kívül helyezi a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt.

Fontos átmeneti előírás, hogy 2018. október elsején még el nem bírált bejelentésekre, meg nem tartott gyűlésekre, illetve folyamatban lévő eljárásokra már az új előírások alkalmazandók, továbbá, ha a korábban bejelentett gyűlés kezdő időpontja a hatálybalépést követő három hónapon túli (2019. január 1.) időpontra esik, akkor azt a szervezőnek újra be kell jelentenie.

Joganyag: 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/123. (VII. 31.)

Hatályos: 2018. 10. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Btk. módosítás

Egy új, a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése című törvényi tényállással bővült a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, módosult továbbá a zaklatás bűncselekményének a szabályozása. Az új előírások a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépnek hatályba.

Joganyag: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Módosítja: 2018. évi XLIII. törvény

Megjelent: MK 2018/122. (VII. 30.)

Hatályos: 2018. 08. 07.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

 

Októbertől mindenhol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás

Október közepén lép hatályba az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak a megsértését megvalósító szabálysértés szabályozásának a módosítása, melynek értelmében mindenhol tilos, és így büntethető lesz az életvitelszerű közterületi tartózkodás. A tilalom megszegői háromszori rendőri figyelmeztetést követően közérdekű munkával szankcionálhatók. A büntetés elzárásra változtatható át.

Már az első három alkalommal is megindulhat az eljárás ugyanakkor, ha az elkövető a hatósági figyelmeztetés ellenére nem hagyja el önként a helyszínt, vagy nem veszi igénybe a rendőri segítséget a hajléktalan ellátások igénybevétele érdekében.

Joganyag: 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Módosítja: 2018. évi XLIV. törvény

Megjelent: MK 2018/122. (VII. 30.)

Hatályos: 2018. 07. 31., 2018. 10. 15., 2018. 10.16.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]