Jogszabályfigyelő 2019 – 17. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/68–70. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az Alkotmánybíróság közleményei közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetről, a kormányhivatalokról, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága egyik múlt hónapban született, magyar vonatkozású döntéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozása

Új rendelet a megyei kormányhivatalokról és a járási hivatalokról

Alkotmányjogi panasz után lehet csak az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni

 

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozása

Az igazságügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő központi költségvetési szervként kezdi meg működését a Mádl Ferencről elnevezett Összehasonlító Jogi Intézet, amelynek feladata a “hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése”, amelynek érdekében kutatások, elemzéseket végez, publikációs tevékenyéget folytat.

Joganyag: 95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/70. (IV. 25.)

Hatályos: 2019. 06. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Új rendelet a megyei kormányhivatalokról és a járási hivatalokról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény felhatalmazása alapján született meg a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló, alábbiakban hivatkozott új kormányrendelet, amely számos egyéb kérdés mellett meghatározza az illetékességi és a hatásköri, valamint a hivatalok irányításával kapcsolatos előírásokat, rögzíti a munkáltatói joggyakorlás, illetve a kormánytisztviselők képzésének, továbbképzésének a szabályait, valamint rendezi a kormányhivatalok ellenőrzésének kérdését, és megállapítja a hivatalok feladatait, a kormányablakok eljárási szabályait.

A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területüket. A 4. számú mellékletben található a járási (fővárosi kerületi) hivatal egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörébe tartozó jogszabálysértések listája, az 5. számú mellékletben szerepelnek a kormányablakban azonnal intézhető ügyek, míg a 6. számú mellékletben a kormányablak saját hatáskörében intézhető ügyek, a 7. számú mellékletben a kormányablak által végzett kiegészítő szolgáltatások, a 8. számú mellékletben pedig a kormányablakban hivatalból intézhető ügyek listája.

A rendelet – néhány előírás kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti (egyebek mellett) a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.

Joganyag: 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/69. (IV. 23.)

Hatályos: 2019. 04. 24., 2019. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Alkotmányjogi panasz után lehet csak az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni

Az alábbiakban hivatkozott kérelem alapján eljárva az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) akként foglalt állást: ha egy adott ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor csak ezen előzetes eljárás után lehet érdemben a strasbourgi bírói fórumhoz fordulni. Az EJEB eljárásának ugyanis előfeltétele, hogy a kérelmező az összes ún. hatékony jogorvoslati lehetőséget a saját hazájában kimerítse – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján közzétett közleményben.

Mivel az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panaszt hatékony jogorvoslatnak tekinti az EJEB a döntése szerint, a kérelmezőnek elsőként az Alkotmánybíróság előtt kell eljárást kezdeményeznie, majd e jogorvoslati lehetőség kimerítését követően fordulhat a strasbourgi bírósághoz.

Az Alkotmánybíróság teljes közleménye itt olvasható el.

Joganyag: EJEB: Szalontay kontra Magyarország, kérelem száma: 71327/13, döntés

Módosította:

Megjelent: https://alkotmanybirosag.hu/, www.echr.coe.int

Hatályos:

Megjegyzés: EJEB joggyakorlat

 


Kapcsolódó cikkek

2019. április 23.

Jogszabályfigyelő 2019 – 16. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/65–67. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.