Jogszabályfigyelő 2019 – 4. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/8-10. számú Magyar Közlönyök újdonságai, illetve a Kúria által létrehozott polgári perrendtartási konzultációs testület állásfoglalásai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről és a fogyasztókkal szemben indított perek illetékességi szabályairól olvashatnak.

 

Tartalom:

Büntetés-végrehajtási intézetek kijelölése

Kizárólagos illetékesség alá esik valamennyi, a fogyasztóval szemben indított per

Büntetés-végrehajtási intézetek kijelölése

2019. február elsejétől módosulnak a büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: bv. intézetek) kijelöléséről szóló belügyminiszteri rendelet 3–5. mellékletei. A 3. számú melléklet (amelynek teljes szövege módosult) a felnőttkorú szabadságvesztésre ítéltek részére kijelölhető bv. intézetek felsorolását, illetve azon bv. intézetek felsorolását tartalmazza, amelyekben olyan enyhébb rezsimkategóriába sorolt fegyház fokozatú szabadságvesztésre ítélt is elhelyezhető, akinek engedélyezett a bv. intézeten kívüli munkavégzés. A 4-es melléklet (elzárás kapcsán kijelölhető bv. intézet), és az 5. számú melléklet (fiatalkorúak tekintetében elzárás kapcsán kijelölhető bv. intézet) táblázataiban csupán egy-egy sor változott.

Joganyag: 16/2018. (VI. 7.) BM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól

Módosította: 2/2019. (I. 22.) BM rendelet

Megjelent: MK 2019/8. (I. 22.)

Hatályos: 2019. 02. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Kizárólagos illetékesség alá esik valamennyi, a fogyasztóval szemben indított per

A fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződésben szereplő illetékességi kikötéstől függetlenül a fogyasztóval szembeni kizárólag az alperes lakóhelye szerinti bíróság előtt indítható per a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybalépését követően – derül ki az új Pp. konzultációs testület 64. számú állásfoglalásából.

A kérdés azért érdekes, mert a Pp. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések jogszerűen tartalmazhattak a fentiektől eltérő kizárólagos illetékességi kikötést. Igaz ugyan, hogy a „2018. január 1-jét megelőzően indult ügyekben a 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény 5. pontja tette lehetővé a fogyasztó jogainak fentiek szerinti védelmét. Az említett rendelkezések alapján a vállalkozás által indított perekben a vállalkozás székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése nem volt ugyan kizárt, de a fogyasztó hivatkozása alapján – a kikötést félretéve – rendelkezni kellett az ügy áttételéről a fogyasztó lakóhelye szerinti bírósághoz.”

A konzultációs testület állásfoglalása szerint ugyanakkor a felek által kikötött kizárólagos illetékességi szabály nem alkalmazható az új Pp. hatálybalépését követően indult ügyekben tekintettel arra, hogy a Pp. 26. § (1) bekezdése maga tartalmaz kizárólagos illetékességi szabályt „ugyanerre a tényállásra”.

Joganyag: 64. állásfoglalás

Módosította:

Megjelent: http://www.lb.hu/hu/uj-pp-jogert

Hatályos:

Megjegyzés: új Pp. értelmezésére felállított konzultációs testület véleményei

 

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.