Jogszabályfigyelő 2021 – 25. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/116–120. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén elfogadott számos, különös jelentőséggel bíró törvényről és törvénymódosításról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Jogi személyek egységes nyilvántartása 2023-tól
2. Januártól vagyoni elégtétel kérhető a polgári peres eljárás elhúzódásáért
3. Változik a jogi személyek Ptk. szerinti szabályozása
4. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
5. Pedofil bűnelkövetőkkel szembeni fellépés és a gyermekvédelmi törvények módosítása

 

 

Jogi személyek egységes nyilvántartása 2023-tól

Az Országgyűlés a 2021. június 15-ei ülésnapján fogadta el a jogi személyek egységes nyilvántartásáról szóló, 2023. július 1-jén hatályba lépő törvényt, amely a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény helyébe lép. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a cégek és a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásait külön törvény szabályozza majd, a végelszámolásra és a kényszereljárással történő megszüntetésre vonatkozó rendelkezések megállapításával. A fizetésképtelenségi szabályok pedig a jövőben is külön kezelendők.

A törvényjavaslathoz fűzött előterjesztői indokolás rámutat arra, hogy a Ptk. „kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, illetve magába olvasztotta a polgári jogviszonyokban megjelenő, kiemelt jelentőségű jogi személy típusokra vonatkozó különös szabályokat is. Ennek alapján a Ptk. a gazdasági társaságok és a szövetkezetek mellett az egyesületeket és az alapítványokat is szabályozza”. Logikusan következik tehát a Ptk. szabályozásából az egységes jogi személy nyilvántartás megteremtésének a követelménye és igénye, amely az alábbiakban hivatkozott törvény elfogadásával valósult meg kétéves türelmi idő bevezetésével.

Az előterjesztői indokolásra támaszkodva az egységes nyilvántartás főbb előnyei a következőképpen foglalhatók össze:

• Egységes eljárási szabályokat vezet be a törvény kötött eljárási határidőkkel és az automata útján történő bejegyzés lehetőségével.
• Egységesen kezeli a nyilvántartási adatokat, és a más állami nyilvántartásokkal való összekapcsolás révén biztosítja az adatok helytállóságát, az ügyfelek adminisztrációs terheinek a csökkentését.
• A magánjogi jogi személyeken túlmenően más jogi személyek adatait is szerepelnek majd az egységes nyilvántartásban. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a bejegyzési eljárást ebben az esetben nem a bíróság folytatja le, hanem „anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), azonban a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön …nyilvántartásba vezeti be, hanem ezen egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre”.
• Egységesíti a törvény a magánjogi nyilvántartási (jelenlegi cégjogi) fogalmakat, amelyek „valamennyi jogi személy nyilvántartására értelmezhetőekké válnak”. Felsorolja kódex a cégformákat, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formákat.
• A cégekkel, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő, jelenleg a cégtörvényben nevesített szervezetekkel kapcsolatos polgári nemperes eljárásokat egységesen nyilvántartási eljárásnak nevezi a törvény, meghatározva azok közös, általános szabályait, a bejegyzési (nyilvántartásba vételi) és változásbejegyzési, valamint az átalakulás, egyesülés és szétválás bejegyzése iránti eljárásokat pedig egységesen bejegyzési eljárásnak tekinti.
• Az új törvény automatikus döntéshozatalt vezet be a „a bejegyzési ügyek döntő hányadában”, amely mögött az a megfontolás áll, hogy a bíróság nem engedélyt ad arra, hogy a tagok a jogi személyt alapítsanak (a létesítő okirat módosításai szerinti tartalommal működtessenek), hanem „azt vizsgálja, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e”.
• Az automatikus döntéshozatal bevezetése folytán felszabaduló bírósági kapacitások lehetővé teszik, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a jogalkotó a törvényességi felügyeleti eljárásokra, e körben „[…] új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv
• összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).”
• A törvény „[…] nem változtat azon, hogy a nyilvántartás vezetése, a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelmek (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás iránti kérelmet is) elbírálása, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, a törvényben szabályozott egyéb ügyek a törvényszék mint nyilvántartó bíróság hatáskörébe tartoznak.”
• A cégeljárásokban kialakított bírósági informatikai rendszert megújítva alakítják ki a jogi személyek nyilvántartási rendszerét. „Új elemként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy komplex feladatot ellátó szakrendszerként kerül kialakításra. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja a Ctv.-ben szabályozott email alapú kapcsolattartás felváltása egy, az E-ügyintézési törvény rendelkezésének megfelelő, önállóan működtethető ügyintézési felülettel. Az internetes felület kialakítása számos további előnnyel is jár. Így különösen segítséget nyújt a kérelmek összeállításában, az eljárásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó általános tájékoztatás nyújtásában.”
• Változik a nyilvántartási adatok nyilvánosságának a szabályozása, a Cégközlöny azonban megmarad. „A bejegyzéssel válnak nyilvánosan hozzáférhetővé az iratok, válik jogerőssé a bejegyzés. A közhitelesség tehát a bejegyzéshez kötődik, és a bejegyzés Cégközlönyben való megjelenése tájékoztatási célt szolgál a jövőben.”

A törvény felhatalmazó rendelkezései alapján a Kormány nyolc, az igazságügyi miniszter pedig tizennyolc témakörben kapott felhatalmazást végrehajtási rendeletek megalkotására. A törvényjavaslathoz kapcsolódó előterjesztői indokolás rámutat arra, hogy: „[a] magánjogi jogi személyek nyilvántartásával összefüggésben újdonságként jelentkezik, hogy a végrehajtási rendeletek kétszintűvé válnak. A törvényből kikerülő, illetve nem törvényben rendezett jelentősebb súlyú végrehajtási rendelkezések kormányrendeleti szintre kerülnek. Miniszteri rendeleti szinten maradnak a technikai jellegű részletező szabályok, létesítő okirat minták, nyomtatványok tartalmának meghatározásai.” 

• Joganyag: 2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/120. (VI. 25.)
• Hatályos: 2023. 07. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

 

Januártól vagyoni elégtétel kérhető a polgári peres eljárás elhúzódásáért

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt évtizedekben többször jelezte, hogy a magyar jogrendszer nem biztosít olyan, hatékony hazai jogorvoslatot, amely a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzését, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslását kimerítően szolgálná az Emberi Jogok Európai Egyezménye követelményei szerint – derül ki az alábbiakban hivatkozott törvényjavaslathoz fűzött általános indokolásból. A közelmúltban hatálya lépett új bírósági eljárási kódexek “[…] szabályozása rendszerszinten kívánja elejét venni az eljárások elhúzódásának. [Emellett azonban] szükséges az egyes ágazati eljárási szabályrendszerek sajátosságaihoz igazodó, az eljárás esetleges elhúzódásával okozott jogsérelmet kompenzáló jogorvoslati eljárás megteremtése is. [A törvény] vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására, ezzel elhatárolja ezt a vagyoni kompenzációt a kártalanítás, kártérítés, sérelemdíj jogintézményeitől.”

A vagyoni elégtétel jogintézményével kapcsolatban fontosnak tartjuk az általános indokolásból kiemelni, hogy:

• a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme olyan feltétlen helytállási kötelezettséget teremt, amely alól nem lehet mentesülni a kártérítési szabályok szerint. Mivel a Ptk.-ban a sérelemdíj és a kártalanítás előírásai több ponton visszautalnak a kártérítési jogra, ezért „dogmatikailag helytállóbb e jogintézményektől eltérő terminológiát használni [a törvényben] az alapjog megsértéséhez fűződő jogkövetkezmény elnevezésére.”
• A vagyoni elégtétel fogalmának a bevezetésével a jogalkotó „különválasztja ezt az alapjogvédelmet a személyiségi jogi védelemtől is, elismerve ezzel a jogirodalomban és a bírósági joggyakorlatban uralkodó felfogást, amely szerint e jogsérelem nem személyiségi jogsértést valósít meg (amelynek egyik vagyoni szankciója a sérelemdíj), hanem attól elkülönülő alapjogsértést. Tekintettel arra, hogy nem valamely kár okozása vagy személyiségi jog megsértése – hanem meghatározott alapjog megsértése – a vagyoni elégtétel megítélésének az alapja, a vagyoni elégtétel igénylése nem érinti a félnek azt a jogát, hogy a Ptk.-nak a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabálya [Ptk. 6:549. § (1) bekezdés], illetve a Ptk. 2:52. §-a szerinti sérelemdíj érvényesítésére vonatkozó szabálya szerint pert indítson a bírósági eljárás elhúzódásával összefüggésben őt ért kár, illetve nemvagyoni sérelem orvoslása érdekében.”

A törvény 2022. január 1-jén lép hatályba. A vagyoni elégtétel mértékét, a kifizetendő összeg számításának szabályait külön kormányrendelet állapítja meg. 

• Joganyag: 2021. évi XCIV. törvény a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/120. (VI. 25.)
• Hatályos: 2022. 01. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Változik a jogi személyek Ptk. szerinti szabályozása

A Ptk. hatálybalépése óta eltelt időre tekintettel – a jogi személyek joga eltérést engedő (diszpozitív) szemléletének fenntartása mellett is – időszerűvé vált azonban számba venni egyes rendelkezések érvényesülésének a sikerességét, a joggyakorlat által jelzett szabályozási javaslatokat, derül ki az alábbiakban hivatkozott törvény előterjesztői indokolásából. Erre került sor a Ptk. Harmadik Könyvét érintő módosítások elfogadásával, amelynek néhány elemére szeretnénk a következőkben felhívni a figyelmet.

A Ptk. Harmadik Könyv IV. Fejezete (jogi személy létesítő okiratának az érvénytelensége) teljes egészében megújul, a szabályozás lényege azonban sok tekintetben változatlan marad – olvasható az indokolásban.

A pótbefizetésnek a korlátolt felelősségű társaság szabályozásában már bevált szabályrendszerét átültették a gazdasági társaságok közös szabályai közé. „Nincs ugyanis magánjogilag akadálya – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – annak, hogy más társasági formák is alkalmazzák e jogintézményt.”

A közkereseti és a betéti társaságok esetében eltörölte a jogalkotó a törvény erejénél fogva történő megszűnés esetét (a tagok számának csökkenése okán). Ugyanakkor fennmarad a hathónapos szabály az új tag bejelentésére, de: „[…] megszünteti ezen határidő jogvesztő jellegét, és nem kapcsolja e kötelezettség elmulasztásához a társaság megszűnésének jogkövetkezményét. A jövőben a cég mulasztása esetén a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésének lesz helye, amelyek eredménytelensége esetén kerülhet csak sor a társaság megszüntetésére. Jelezhető, hogy a módosuló cégeljárási szabályok már reagálnak arra az esetre, ha a társaságban maradó tag(ok) az elhunyt tag örökösével kíván(nak) megegyezni a tagságról, azonban az örökös személyét illetően bizonytalanság van. Ebben az esetben a cégbíróság bevárja a jogi eljárás végét, és az örökös személyének megállapítása után kell az új tagot bejelenteni. Ha a társaság helyreállítja törvényes működését, a társaság nem kerül megszüntetésre.”

Különösen nagy jelentősége van annak a szemléletbeli változásnak, miszerint a törvénymódosítás értelmében a kft. tagnak több törzsbetéte, így több üzletrésze is lehet. „A módosítás nem kívánja felsorolni, hogy ezen helyzet milyen esetekben jöhet létre, azonban erre – a magánjogi kódex absztrakciós szintjén – nincs is szükség. A tagnak több üzletrésze lehet, ha az üzletrész felosztásra kerül, ha más személy üzletrészét szerzi meg, továbbá akkor is, ha a tagok – akár tőkeemelés során – ezt egymás közötti viszonyukban lehetővé teszik. Emellett természetesen más eset is előfordulhat, ami ahhoz vezethet, hogy a tagnak a társaságban több üzletrésze lesz. Fontos garanciális szabály azonban (Ptk. 3:164. §) hogy a tag akkor is egy tagnak számít a társasággal szemben, ha több üzletrésze van.”

A módosítások túlnyomó többsége 2022. január 1-jén lép hatályba.

• Joganyag: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• Módosította: 2021. évi XCV. törvény
• Megjelent: MK 2021/120. (VI. 25.)
• Hatályos: 2021. 07. 01., 2022. 01. 01., 2023. 07. 01.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak. Az új szövetkezeti forma létrehozásáról szóló jogszabálycsomag a szövetkezeti törvény mellett egy tucat más törvény szabályait is módosítja.

• Joganyag: 2021. évi LXXXV. törvény egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/119. (VI. 24.)
• Hatályos: 2021. 07. 01.
• Megjegyzés: 13 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

 

Pedofil bűnelkövetőkkel szembeni fellépés és a gyermekvédelmi törvények módosítása

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő – a közérdeklődés kereszttüzébe került – rendelkezéssel egészült ki: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni fellépés jegyében változott egyebek mellett a bűnügyi nyilvántartási rendszer 2009. évi XLVII. törvény szerinti szabályozása, a szabálysértési törvény (foglalkozás gyakorlása a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt kérdésköre) és a Btk. egyes rendelkezései (elévülés, feltételes szabadság, pártfogó felügyelet, foglalkoztatástól eltiltás, gyermekpornográfia bűncselekménye) is.

• Joganyag: 2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/118. (VI. 23.)
• Hatályos: 2021. 07. 08., 2022. 01. 01.
• Megjegyzés: 11 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

---