Bejelentkezés Hírlevél

Jogszabályfigyelő 2021 – 26. hét


Szakma
2021. július 5. Jogászvilág
, , , , , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/121–126. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a veszélyhelyzettel összefüggő szabályok és a korlátozások megszüntetése mellett a polgári perek elhúzódásáért járó elégtételről, valamint a fogyasztó szerződésekkel és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos új előírásokról is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Július végéig meghosszabbították az elviteles ételek kedvezményes áfáját
  2. Stratégiailag kiemelt szervezetek csődeljárását, felszámolását érintő módosítás
  3. Védelmi intézkedések feloldása – a hatodik fokozat hatálybalépése
  4. A védelmi intézkedések feloldásának hatodik fokozata
  5. Digitális Covid-igazolvány
  6. A polgári per elhúzódásáért járó vagyon elégtétel összege
  7. Fogyasztói adásvétel és a digitális szolgáltatási szerződések
  8. Veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályozás
  9. Az ingatlan-nyilvántartás új szabályai

 

Július végéig meghosszabbították az elviteles ételek kedvezményes áfáját

  1. július 31-ig 5 százalék áfát kell fizetni az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített ételek és italok után.

A módosítás a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépésének napján (az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon, azaz 2021. július 3-án) lépett hatályba.

  • Joganyag: 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról
  • Módosította: 391/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet
  • Megjelent: MK 2021/126. (VII. 2.)
  • Hatályos: védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozata hatálybalépésének napjától (2021. 07. 03.)
  • Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Stratégiailag kiemelt szervezetek csődeljárását, felszámolását érintő módosítás

Módosította a Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény eltérő alkalmazását elrendelő korábbi rendeletének a szabályait. Az újonnan beiktatott előírás értelmében azon gazdasági társaság esetében, amelyben az állam tulajdonrésze az 1 százalékot nem haladja meg, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő vagy felszámoló kirendelése megszűnik, amennyiben a kirendeléstől számított 45 napon belül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a kirendeléssel szemben – a tulajdonjog elhanyagolható mértékére hivatkozva – kifogással él. Ebben az esetben a bíróság a kirendelt vagyonfelügyelőt vagy felszámolót felmenti és gondoskodik az új vagyonfelügyelő vagy felszámoló kijelöléséről, az eljárást a csődtörvényben foglaltak szerint kell lefolytatni.

  • Joganyag: 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról
  • Módosította: 396/2021. (VII. 2.) Korm. rendelet
  • Megjelent: MK 2021/126. (VII. 2.)
  • Hatályos: 2021. 07. 03.
  • Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Védelmi intézkedések feloldása – a hatodik fokozat hatálybalépése

A belügyminiszter megállapította, hogy az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napja 2021. július 2. napján bekövetkezett, így a 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 2021. július 3-ától hatályos.

  • Joganyag: 5/2021. (VII. 2.) BM határozat a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálybalépéséről
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2021/125. (VII. 2.)
  • Hatályos: –
  • Megjegyzés: hatálybalépés időpontjának megállapítása

 

A védelmi intézkedések feloldásának hatodik fokozata

Az egészségügy és szociális intézményekben történő maszkviselési szabályokat, a rendezvények megtartásának és látogatásának szabályait, valamint a sportrendezvényekre vonatkozó előírásokat is érinti a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeleteknek a – védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldása hatodik fokozatára tekintettel – kihirdetett módosítása.

A szóban forgó jogszabály a fentieken túl hatályon kívül helyezett számos, a védettség igazolására vonatkozó szabályt, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedéseket, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, horgászatra vonatkozó speciális szabályokat, továbbá a labdarúgó mérkőzések és az autóversenyek megrendezésére vonatkozó egyes speciális rendelkezéseket. 

  • Joganyag: 365/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2021/123. (VI. 30.)
  • Hatályos: 2021. 07. 03. (az ötmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő nap)
  • Megjegyzés: 8 kormányrendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

  

Digitális Covid-igazolvány

Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseit tartalmazza az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amely szerint a digitális Covid-igazolványt Budapest Főváros Kormányhivatala állítja ki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetőjének a bevonásával, a kérelmező választása szerint elektronikus vagy papíralapú formátumban. Az igazolás mobiltelefonos applikációban, valamint az EESZT portálján letölthető formátumban is kérhető.

A jogszabály a fentieken túlmenően módosította a védettség igazolására szolgáló, külön kormányrendeletekben előírt egyéb rendelkezéseket.

  • Joganyag: 366/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításával kapcsolatos egyes kérdésekről
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2021/123. (VI. 30.)
  • Hatályos: 2021. 07. 01., 2021. 07. 15., 2021. 08. 09.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

A polgári per elhúzódásáért járó vagyon elégtétel összege

A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény (Pevtv.) szerinti vagyoni elégtétel összege a bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamára eső naptári napoknak és napi összegnek – 400 forint – a szorzata.

  • Joganyag: 372/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékéről és a kifizetendő összeg számításának szabályairól
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2021/123. (VI. 30.)
  • Hatályos: 2022. 01. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

A fogyasztói adásvétel és a digitális szolgáltatási szerződések

Az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet előírásait a fogyasztó és vállalkozás közötti, áru adásvételére irányuló szerződésekre kell alkalmazni (akkor is, ha későbbiekben előállítandó vagy gyártandó áru átruházása a szerződés tárgya). Ezen felül a rendelet hatálya alá tartoznak a vállalkozás a fogyasztó közötti digitális tartalomszolgáltatási vagy digitális szolgáltatási szerződések is.

A jogszabály meghatározza a teljesítés szerződésszerűségének az általános követelményeit, illetve a fentiek szerinti szerződések különös szabályait (így a szerződésszerű teljesítés egyedi követelményeit, a hibás teljesítés, kellékszavatosság, jótállás és a szerződés megszüntetése, módosítása körében alkalmazandó rendelkezéseket).

A kormányrendelet előírásai alapvetően (néhány kivétellel) 2022. január 1-jén lépnek hatályba. Ezen kivételek közé tartozik az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletének az e rendelet 1. számú mellékletével történő módosítása (jótállás alá eső új tartós fogyasztási cikkek köre), amely 2021. július 1-jétől hatályos.

  • Joganyag: 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2021/123. (VI. 30.)
  • Hatályos: 2021. 07. 01., 2022. 01. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

  

Veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályozás

Az alábbiakban hivatkozott törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg (beleértve számos törvény eltérő alkalmazását is).

A törvényjavaslathoz fűzött általános indokolás szerint: „A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [….] szerinti veszélyhelyzet megszüntetése esetén az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen anélkül, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések kerülnének megalkotásra. A javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.”

A törvény a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor, illetve egyes szabályai a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztése napján lépnek hatályba. A hatálybalépés naptári napját a miniszterelnök egyedi határozatával állapítja meg.

 

Az ingatlan-nyilvántartás új szabályai

Az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésén fogadta el a 2023. február 1-jétől hatályos az új ingatlan-nyilvántartási szabályokat. 2023. február 1-jével hatályát veszti ennek következtében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény is.

Az új ingatlan-nyilvántartási szabályozáshoz kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről külön törvény, a végrehajtási szabályokról és az ingatlanügyi hatóságok kijelöléséről, valamint illetékességi területéről pedig kormányrendeletek, míg a helyrajzi számokról, eljárási díjakról miniszteri rendeletek rendelkeznek majd.

Ugyancsak 2023. február 1-jén lépnek hatályba a törvényben foglalt azon módosító rendelkezések is, amelyek személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény, a személyazonosítási módokról szóló törvény, a földmérési törvény és a Ptk. Ötödik Könyv Negyedik Része (Ingatlan-nyilvántartás) szabályait érintik.

Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és az ehhez kapcsolódó szabályozási reform lehetővé teszi, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerű és a digitalizáció terén is versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban, ezáltal az ország versenyképességének növeléséhez is hozzájárulva; a papír alapú ügyintézést felváltsa a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés; az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak és biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás (E-ingatlan-nyilvántartás, E-ING), sok esetben az automatizált kapcsolattartás; az ingatlan-nyilvántartás áttekinthető, teljes körű és naprakész legyen; hatóságok, bíróságok, más jogosultak könnyebben hozzáférjenek elektronikusan a rendszerhez jogosultsági szint beállításával; a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági feladatait támogató rendszer, valamint a térképi adatbáziskezelő rendszer egységes legyen; az intelligens adatbázis alkalmas legyen adatfeldolgozásra, adatkeresésre – olvasható az általános indokolásban.

A jogok és tények bejegyzésére irányuló, kérelemre induló eljárásokban a jövőben is kötelező lesz a jogi képviselet az indokolás szerint. Jogi képviselőként változatlanul ügyvéd, kamarai jogtanácsos és közjegyző járhat el. A kérelmeket azonban elektronikus úton, elektronikus űrlap alkalmazásával lehet majd előterjeszteni, melyekhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányát, továbbá a bejegyzéshez szükséges egyéb iratokat is.

„A törvény rögzíti, hogy az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőket, valamint valamennyi, az ingatlanra bejegyzett joggal vagy ténnyel rendelkező személyt értesíti. Az értesítés, mely egyszersmind riasztásként is szolgál, növeli a rendszer biztonságát. […] Attól az időponttól kezdődően, hogy az érintett ingatlanra, tulajdoni hányadot érintő kérelem esetén az érintett tulajdoni hányadra vonatkozó további kérelmet, bírósági elrendelést vagy hatósági felhívást széljegyzett az ingatlanügyi hatóság, a kérelem csak a következő széljegy (széljegyek) jogosultjainak [törvényben] szabályozottak szerint kiállított hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. […] Megszűnik a tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásáig, de a kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidőig történő függőben tartási lehetőség a tulajdonjog bejegyzési kérelem esetében. Amennyiben az eladó a vételár megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja, a felek kérhetik a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. A jog bejegyzése esetén a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapos határidő elteltéig a rangsorban következő beadványok intézését az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti. Legfeljebb hat hónapra lehet felfüggeszteni az ingatlan-nyilvántartási eljárást akkor, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja vagy, ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki, továbbá, ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ. Azokban az esetekben, amikor az eljárás felfüggesztésének alapja az, hogy valamely személy polgári pert kezdeményezett a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítására, az eljárás ingatlanügyi hatóság általi felfüggesztése a hat hónapos időtartamon belül addig az időpontig tart, amíg a bíróság a felfüggesztés meghosszabbításáról döntést nem hoz.”

Megszűnik a nem hiteles tulajdonilap-másolat, mivel annak sem a formája, sem a hitelessége nem felel meg a hatályos elektronikus okiratokra vonatkozó szabályozásnak a jogalkotó álláspontja szerint. „Új elem az ügyleti tulajdonilap-másolat, mely kibővített adattartalommal bír, és az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtójának szolgáltat adatokat.”

  • Joganyag: 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2021/121. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2021. 07. 01., 2023. 02. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó cikkek