Jogszabályfigyelő 2021 – 3. hét Veszélyhelyzet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2021/9–11. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok válogattunk.

E heti összeállításunkban két veszélyhelyzeti jogszabályról, illetve a Kúriának a végrehajtási záradékok kiállítása ügyében született jogegységi határozatáról olvashatnak. 

 

Tartalom:

1. Közigazgatási perek veszélyhelyzeti szabályozása
2. Polgármesteri feladatok ellátása a veszélyhelyzet ideje alatt

  

Közigazgatási perek veszélyhelyzeti szabályozása

A veszélyhelyzet ideje alatt a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik az a jogvita is, amely a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos. A fenti rendelkezés a jogszabály kihirdetését követő naptól (2021. 01. 23.) alkalmazandó az ezt követően benyújtott keresetlevél alapján induló közigazgatási perekben. 

• Joganyag: 14/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes közigazgatási perekben alkalmazandó illetékességi szabályokról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/11. (I. 22.)
• Hatályos: 2021. 01. 23., 2021. 02. 06.
• Megjegyzés: új jogszabály 

Polgármesteri feladatok ellátása a veszélyhelyzet ideje alatt

Külön kormányrendelet rendezi a polgármesteri feladatok ellátásának a rendjét a polgármester lemondása/tartós akadályoztatása és az alpolgármesteri tisztség megszűnése esetére, a polgármestert/alpolgármester lemondása esetére. Meghatározza továbbá a jogszabály a lemondás veszélyhelyzeti eltérő szabályait is. 

• Joganyag: 15/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a polgármesteri feladatok ellátásának egyes kérdéseiről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/11. (I. 22.)
• Hatályos: 2021. 01. 23., 2021. 02. 06.
• Megjegyzés: új jogszabály

 

Közjegyzői okirat végrehajtási záradékolása tárgyában döntött a Kúria

Kúria összevont polgári-gazdasági-munkaügyi jogegységi tanácsa a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal történő ellátása tárgyában hozott jogegységi határozatot a közelmúltban. Ennek megállapításai szerint: a közjegyző nem vizsgálhatja (és nem folytathat bizonyítás sem erre nézve, hogy) a záradékolni kért, alakilag szabályszerűnek látszó közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség létrejöttét, érvényességét és fennállását; nem képezi a záradékolás akadályát (nem ad okot a kiállított végrehajtási záradék törlésére sem), „ha a záradékolni kért okiratba foglalt kötelezettség jogcímét adó jogviszony egyoldalú jognyilatkozat folytán korábban már megszűnt”; végezetül a végrehajtást kérő „közjegyzői tanúsítvánnyal is igazolhatja, hogy a záradékolni kívánt okiratba foglalt kötelezettséget egyoldalú nyilatkozatával lejárttá tette”.

Határozatának indokolásában a Kúria rámutatott arra, hogy: „A végrehajtási záradék kiállítása során a közjegyző nem vizsgálhatja a tartozás összegét, nem foglalhat állást arról, hogy a tartozás fennáll-e és milyen összegű. Arra viszont ügyelnie kell a közjegyzőnek, hogy a végrehajtási záradékban feltüntetett összeg – még ha a kérelem magasabb összegre is irányul – nem haladhatja meg a záradékolni kért közjegyzői okirat szerinti kötelezettségvállalás mértékét és terjedelmét, az esetleges számítási (szorzási, összeadási és hasonló jellegű) hibákra pedig fel kell hívnia a végrehajtást kérő figyelmét.”

A fentiekből következően a Kúria álláspontja szerint a közjegyző nem vizsgálhatja, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség megszűnt-e vagy sem, így a záradékot akkor is ki kell állítania, ha bejelentés alapján vagy hivatalból a tudomására jut, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló jogviszony megszűnt. A jogegységi határozat kiemeli továbbá, vita esetén polgári perre tartozik annak vizsgálata és eldöntése, hogy az adós egyoldalú nyilatkozata (elállása) megszüntette-e a jogviszonyt. „Amennyiben az adós utóbb, a végrehajtási záradék kiállítását követően a jogviszony megszűnésére hivatkozással kéri a végrehajtási záradék törlését, kérelmének elutasítása mellett tájékoztatni kell arról, hogy vita esetén a kérdés vizsgálata polgári perre tartozik. Ha pedig a per eredményeként a bíróság jogerős ítélete állapítja meg, hogy a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtandó követelés nem állt fenn, a végrehajtás megszüntetésére kerül sor.”

A záradékolással összefüggésben további kérdésként merült fel, hogy kiállítható-e közjegyzői tanúsítvány akkor, ha a jogosult (végrehajtást kérő) magánokiratba foglalta a felmondását, amelyet postai úton küldött meg az adósának (azaz nem a közjegyző előtt tett felmondási nyilatkozat mint hivatalos irat közlésére került sor). Ez esetben a közjegyző a jogosult nyilatkozatáról állíthat ki ún. ténytanúsítványt (felmondásra jogosult felmutatta a felmondás közlésére és kézbesítésére vonatkozó dokumentumot). Probléma adódhat azonban e ténytanúsítvány kiállításával akkor, ha a felmondást tartalmazó (magánokiratnak és nem hivatalos iratnak minősülő okirat) átvételére nem kerül sor. A Kúria döntése értelmében: „A közlés, ezen belül a kézbesítés módjára is iránymutatást adhat a kötelezettségvállalást tartalmazó […] közjegyzői ügyleti okirat (ideértve a kötelezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát is), amelybe befoglalhatók a közlésre, illetve a kézbesítés módjára vonatkozó kikötések (például arra vonatkozóan is, hogy a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett küldeményt szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni). Ha a jogosult nem vagy nem megfelelően dokumentálja, hogy a másik féllel közölte: a kötelezettséget egyoldalú nyilatkozatával lejárttá tette […] e feltétel bekövetkezése nem tanúsítható, s így a végrehajtási záradék sem bocsátható ki.”

Kiemelendő végezetül, hogy a Kúria rámutatott arra is, hogy a közjegyző „[…] egyik esetben sem vizsgálhatja, hogy a jogosultat megillette-e a felmondás joga, a követelés valóban létrejött-e, valóban esedékessé vált-e. Vita esetén mindezek vizsgálata és a vitás kérdések eldöntése kereset alapján, polgári per keretében történhet meg.” 

• Joganyag: 3/2020. PJE határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkalmazásának egyes kérdéseiről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2021/11. (I. 22.)
• Hatályos: 2021. 01. 23., 2021. 02. 06.
• Megjegyzés: új jogszabály

---