Bejelentkezés Hírlevél

Jogszabályfigyelő 2023 – 22. hét


Szakma
2023. június 5. Jogászvilág
, , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Alábbi cikkünkben a 2023/79–81. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Országgyűlés 2023. május 23-ai ülésnapján elfogadott törvénymódosításokról olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Igazságügyi törvénymódosítások
  2. Szövetkezeti szabályok változása
  3. Kormányzati igazgatási szünet
  4. Rágalmazás, becsületsértés – sajtótermék, médiaszolgáltatás útján

 

 

Igazságügyi törvénymódosítások

Közel három tucat igazságügyi tárgyú törvényt módosított a Parlament az alábbiakban hivatkozott törvénycsomagban, amelyek között polgári jogi, büntetőjogi és gazdasági jogi törvények is szerepelnek, így egyebek mellett:

– a közjegyzői törvény (nagyobb terjedelemben), a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény, a fizetési meghagyásról szóló törvény (közepes terjedelemben), a hagyatéki eljárásról szóló törvény, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény, a cégtörvény, a civiltörvény, a Ptké., a Pp., és az Szjt. (nagyobb terjedelemben); valamint

– a rendőrségről szóló törvény, a Btk., a Bvtv. (nagyobb terjedelemben), a Be., a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló és az uniós bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, az áldozatsegítésről szóló törvény, illetve

– a versenytörvény és az adósságrendezési törvény (nagyobb terjedelemben).

E törvénycsomagban szerepel továbbá a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény hatálybalépésének új dátuma is, amely 2026. január 1-je.

  • Joganyag: 2023. évi XXXI. törvény igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2023/81. (VI. 2.)
  • Hatályos: 2023. 06. 05., 2023. 07. 01., 2023. 09. 01., 2023. 10. 01., 2024. 01. 01., 2025. 01.01.
  • Megjegyzés: 34 törvényt módosító törvénycsomag

 


Szövetkezeti szabályok változása

A szövetkezeti törvényt, valamint a cégtörvény és a Ptk. szövetkezeti szabályait érinti az hivatkozott törvénymódosítás az alábbi témaköröket illetően: másodlagos szövetkezet, iskolaszövetkezet, szövetkezeti tagság, létesítő okirat, közgyűlési jegyzőkönyv, igazgatós elnök. Az új előírások a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lépnek hatályba. 

  • Joganyag: 2023. évi XXXIV. törvény a szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2023/81. (VI. 2.)
  • Hatályos: 2023. 07. 02.
  • Megjegyzés: 3 törvényt módosító törvénycsomag

 

Kormányzati igazgatási szünet

A bíróságok működését érintő törvénykezési szünethez hasonló igazgatási szünetet rendelhet el a Kormány a kormányzati igazgatási szervek és a különleges jogállású szervek (valamint a Nemzeti Földügyi Központ) részére az alábbiakban hivatkozott törvény felhatalmazása alapján. A helyi önkormányzatok hivatalai esetében a polgármesteri hivatal, képviselőtestület, fővárosi közgyűlés, vármegyei közgyűlés jogosult e döntés meghozatalára.

A most elfogadott törvény az igazgatási szünet alapvető szabályait és az elrendelésének a határidejét szabályozza, annak konkrét időpontját viszont az elrendelő szerv határozza meg. Átmeneti rendelkezés szerint 2023-ban csak téli igazgatási szünet elrendelésére kerülhet sor.

Részletesebben írtunk a témáról a Jogszabályfigyelő 2023 – 18. heti számában.

  • Joganyag: 2023. évi XXVI. törvény az igazgatási szünetről
  • Módosította: –
  • Megjelent: MK 2023/80. (VI. 1.)
  • Hatályos: 2023. 02. 02.
  • Megjegyzés: új jogszabály 

 

Rágalmazás, becsületsértés – sajtótermék, médiaszolgáltatás útján

Nem büntethető a rágalmazás és a becsületsértés a Btk. legújabb módosítása szerint, ha azt a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követik el, amennyiben e cselekmény nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.

„Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontot képvisel azzal kapcsolatban, hogy a demokratikus közvélemény kialakuláshoz szükséges szabad tájékoztatás jogának gyakorlása során keletkezett közlések miatt a felelősségre vonás lehetősége korlátozott. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehet a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. Általános jogelv, hogy a büntetőjog nem tartalmazhat olyan tilalmakat, amelyek hatása nagyobb hátrányt okoz, mint amelytől vissza kíván tartani, és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak.” (Végső előterjesztői indokolás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló 2023. évi XXX. törvényhez 1-2. §)

Kapcsolódó cikkek