Jogszabályfigyelő 2023 – 32. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2023/114–116. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az állami építési beruházásokról szóló törvény kihirdetés előtti, előzetes alkotmánybírósági kontrolljáról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Alaptörvény-ellenes az állami építési beruházásokról szóló törvény – a sarkalatos rendelkezésektől nem lehet rendelettel eltérni

 

Alaptörvény-ellenes az állami építési beruházásokról szóló törvény – a sarkalatos rendelkezésektől nem lehet rendelettel eltérni

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy az Országgyűlés a 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677 javaslat) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenesek.

Az eljárásra a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján került sor. Az indítvány szerint ugyanis a fent hivatkozott törvény egyes szabályait sarkaltos rendelkezésekként fogadta el a Parlament, felhatalmazást adva ugyanakkor arra, hogy e sarkaltos rendelkezésektől akár alacsonyabb szintű (ágazati) jogszabály eltérő rendelkezéseket állapítson meg.

„Az indítvány szerint a Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való – érdemi keretek nélküli – eltérés lehetősége kiüresítheti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, illetve a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket […].” {Lásd: 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat Indokolás [2] bekezdés.}

Az AB döntésének indokolásában egyebek mellett rögzítette, hogy: „Mivel a miniszter csak törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján járhat el, nem rendelkezhet az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben akkor sem, ha a szervek jogalkotó hatáskörükkel nem éltek, nem léphet a magasabb szintű jogalkotók helyébe.” {Lásd: 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat Indokolás [28] bekezdés.}

„[A] sarkalatos törvényi rendelkezések miniszteri rendelettel kiegészíthetők, bővíthetők, pontosíthatók, technikai részletszabályokat kidolgozhatnak, de a sarkalatos törvény garanciális rendelkezéseinek alkalmazhatóságát nem szűkíthetik, mivel az a non derogatur-elv sérelmét eredményezi. […] A végrehajtási rendeletek esetén különbséget kell tenni a között, hogy egy törvénynek a Jat. alapján adott felhatalmazása a törvény végrehajtására vonatkozik, tehát az alapintézményeket és garanciális elemeket nem érintő technikai részletszabályok kidolgozására, vagy pedig a törvényi szabályoktól eltérésre. Az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet, hogy sarkalatos törvényhozási tárgykörben a törvény alapvető jogintézményeitől, és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciáitól való eltérésre miniszteri rendeletben alkotmányosan nincs lehetőség.” {Lásd: 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat Indokolás [51]–[51] bekezdés.}

Az AB hivatkozott arra is, hogy törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a jogalkotó a törvényi előírásoktól való eltérésre. „Nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést. Így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők és nem kiszámíthatók. Az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt.” {Lásd: 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat Indokolás [59] bekezdés.}

Az AB az alábbiakban hivatkozott határozat elvi tartalmaként kiemeli: „Sarkalatos törvény az Alaptörvény 18. cikk (3) bekezdése alapján a Kormány tagját felhatalmazhatja jogalkotásra, azonban erre csak a felhatalmazásra vonatkozó alaptörvényi és törvényi keretek között kerülhet sor. A delegált jogalkotás a sarkalatos törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására, bővítésére, kiegészítésére, pontosítására irányulhat, ám a sarkalatos szabályokat nem ronthatja le. A sarkalatos, illetve törvényi tárgykörbe tartozó garanciális fő szabályoktól való eltérést, illetve kivételt nem engedhet. Az ilyen felhatalmazás ugyanis a törvénnyel ellentétes rendeletalkotásra jelentene jogalkotási lehetőséget. Ez a sarkalatos törvény mint jogintézmény céljával, az Alaptörvény jogforrási hierarchiájával, a jogrendszer koherenciájával is ellentétes eredményre vezetne. A jogrendszer koherenciáját sértő norma megalkotását megengedő felhatalmazás az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt, így már önmagában alaptörvény-ellenes.” Lásd: 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat Indokolás [62] bekezdés.}

• Joganyag: 19/2023. (VIII. 7.) AB határozat az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/114. (VIII. 7.)
• Hatályos: 2023. 08. 08.
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

---