Jogszabályfigyelő 2024 – 4. hét


Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/7-9. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent tájékoztatók és közlemények közül válogattunk.

E heti összeállításunkban egy fogyasztóvédelmi kérdés mellett a korlátozott precedensrendszer uniós megítéléséről is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. Nem volt megtévesztő a Ryanair eljárása az extraprofit adóval összefüggésben
  2. A korlátozott precedensrendszerről döntött az EUB

 

Nem volt megtévesztő a Ryanair eljárása az extraprofit adóval összefüggésben

Nem valósult meg a fogyasztók megtévesztése a Ryanair részéről, a tekintetben, hogy az extraprofitadó bevezetésekor tájékoztatót küldött az utasainak az új közteherről és arról, hogy annak összegét az általános szerződési feltételei szerint áthárítja. A tájékoztató kitért arra is, hogy a már lefoglalt jegyek esetében az utasok dönthetnek azok lemondásáról is a tejes befizetett összeg visszatérítése mellett.

A fogyasztóvédelmi hatóság a fenti eljárás okán 300 millió forint bírságot szabott ki a légitársasággal szemben továbbá: „[…] a bírságon kívül kötelezte a felperest, hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatásai során – különös tekintettel a jegyáremelés indokairól szóló tájékoztatásra – tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, továbbá, hogy az eljárás során észlelt fenti félrevezető tájékoztatás megszüntetése érdekében tett intézkedéséről az alperest a határozat véglegesség válását követő 15 napon belül értesítse” – olvasható a Kúria honlapján megjelent tájékoztatóban.

A légitársaság a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát a bíróság előtt megtámadta. A Kúria felülvizsgálati döntése  „[…] az Alkotmánybírósággal összhangban megállapította, hogy a felperes [Ryanair légitársaság] az adó alanya és nem pedig – ahogy az alperes [Budapest Főváros Kormányhivatala] állítja – a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet.” Utal arra is, hogy egyébiránt az extraprofitadó szabályai tartalmazó kormányrendelet vonatkozó fejezetének is az a címe, hogy „A légitársaságok hozzájárulása”.

Így egyértelmű tehát, hogy a felperes az adóalany, aki az általános szerződési feltételei szerinti eljárásával nem valósított meg a fogyasztók megtévesztésére irányuló magatartást. Az eljárásnak ugyanakkor nem volt tárgya az adó áthárításáról szóló általános szerződési feltétel jogszerűségének a vizsgálata.

  • Joganyag:
  • Módosította:
  • Megjelent: https://kuria-birosag.hu
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: kúriai tájékoztató felülvizsgálati döntésről

 

A korlátozott precedensrendszerről döntött az EUB

A Kúria Kommunikációs Osztálya által 2024. január 15-én közzétett közlemény szerint az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-537/22. számú ítélete értelmében a magyarországi korlátozott precedensrendszer összhangban áll az uniós joggal.

Az EUB rámutatott ugyanakkor arra, hogy az európai jog elsőbbségének elve folytán a tagállami felsőbírósági jogértelmezéssel szemben is az EUB jogértelmezést kell követni. A közlemény ezzel összefüggésben kiemeli, hogy: „Az ítélet nem érinti a Kúria tanácsainak azt a kötelezettségét, hogy az EUB új jogértelmezése esetén előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek annak érdekében, hogy a Kúria jogegységi határozattal megszüntesse a korábbi, az EUB jogértelmezésével ellentétes határozatainak kötelező erejét.”

A kúriai közlemény itt olvasható el teljes terjedelemben.

  • Joganyag:
  • Módosította:
  • Megjelent: https://kuria-birosag.hu
  • Hatályos:
  • Megjegyzés: közlemény EUB döntésről

Kapcsolódó cikkek

2024. január 22.

Jogszabályfigyelő 2024 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/5–6. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakma újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján megjelent újdonságok közül válogattunk.