Jogszabályfigyelő 2024 – 20. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy édesapa azért fordult a NAIH-hoz, mert a gyermekéről videófelvétel készült, amint tanítási időben az iskola előtti élőláncban vesz részt.
1. Az alapügy
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) részére érkezett beadványban egy édesapa bejelentette, hogy a […] Gimnázium diákjai élőlánc alkotásával kívánták megakadályozni, hogy a tanárok bemenjenek és
tanítsanak. Az élőláncban részt vett a bejelentő 14. életévét be nem töltött gyermeke is, amelyről videófelvétel is készült. A bejelentő nem járult hozzá ahhoz, hogy gyermeke az iskola falain kívül tartózkodjon, a házirendbe ütköző módon viselkedjen, részt vegyen a tiltakozásban, valamint, hogy róla videófelvételek készüljenek. A bejelentő tiltakozott az ellen, hogy gyermekét politikai célokra használják fel.
2. A NAIH döntése
válaszában közölte, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei egy korábban közzétett közös közleményükben a gyermekek jogainak védelmével összefüggésben kifejtették, hogy az Alaptörvény rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a szülőknek pedig joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A gyermeket főszabályként minden olyan alapjog megillet, mint bármely más embert.
A NAIH felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye – amelyet Magyarország 1990-ben írt alá, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki – a gyermekek véleménynyilvánításhoz való jogával összefüggésben kimondja, hogy az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára
biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.
Azt a gyermeket tekintjük az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen véleményt alkotni. A gyermekek véleménynyilvánítási jogához szorosan kapcsolódik a megfelelő tájékoztatáshoz való joguk is. Ez a jog magában foglalja a gyermekek információhoz, ismeretekhez jutásának jogát, de magában foglalja azt az állami kötelezettséget is, hogy biztosítson védelmet a káros hatások ellen.
A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek egyesülési és békés gyülekezési jogával összefüggésben az Egyezmény kimondja, hogy az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészségügy és a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyermek részvétele ezeken a rendezvényeken csak önkéntes lehet, illetve ilyen események szervezője csak 18. életévét betöltött személy lehet.
A NAIH álláspontja szerint, mivel a kifogásolt felvételt pár órán/napon belül törölték, a Hatóság a vizsgálatát – mivel az annak folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn – az Infotv. 53. § (5) b) pontja alapján megszünteti, tekintettel arra, hogy a felvétel készítésének és közzétételének körülményei, indokai a Hatóság nyomozati jogkörének hiányában nem állapíthatóak meg.
A jövőre nézve a NAIH tájékoztatta a bejelentőt, hogy a kifogásolt tartalmakat jelenteni lehet a Facebook felé, illetve lehet kérni azok törlését is. A Facebook (regisztráció és bejelentkezés nélkül is elérhető) súgóközpontjának1 a „Szabályok és jelentések” menüpont „Visszaélés jelentése” alpontjában2 információt talál arról, hogy milyen esetekben és hogyan lehet bejelentést tenni a közösségi oldalhoz. Elsődlegesen az adatkezelőhöz kell tehát fordulni a panasszal.
(naih.hu)
Alábbi cikkünkben a 2024/54–56. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!