Jogszabályfigyelő 2024 – 24. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/61–64. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyelőre elmarad az orosz befektetők offshore holdingjainak pánikszerű menekülése Ciprusról. Ennek ellenére hazai adótanácsadó és ügyvédi irodák szeretnék elérni, hogy vonzó célpont lehessen Magyarország a holdingközpontok költözéséhez.
„Arra számítottunk, hogy az első hullám kiáramlása nagyon gyorsan megtörténik, de egyelőre inkább az látszik, hogy a társaságok kivárnak, és az előzetes várakozásokkal szemben nem indultak el nagy tömegben holdingok Ciprusról” – értékelte a kialakult helyzetet az Adó Online-nak Máthé Dóra, a PwC Magyarország cégtársa.
Magyarországon ugyanis még nem dörömbölnek a Ciprusról elvándorló holdingok, és a hírek szerint más országokban sem.
A kivárásban annak is szerepe lehet, hogy a ciprusiak marketingkommunikációjában erős szerepet kap az az üzenet, hogy a ciprusi holdingstruktúra jogszabályai nem változnak, mindössze a rendszer pénzügyi lábát érintették a megszorító lépések.
Aki a pénzét ott tartotta, az nyilván rosszul járt, de a holdingok pénzeit nem feltétlenül kell abban az országban kezelni. A bankszámláját tarthatja Angliában, Svájcban vagy akár Magyarországon is. Így végül a zömében orosz befektetőkből álló holdingok nem kényszerülnek elrohanni Ciprusról.
Máthé Dóra szerint az orosz célcsoport vezetőivel beszélgetve kiderült, jelenleg olyan célországokban gondolkoznak, mint Hollandia, Luxemburg, illetve időnként Svájc és Anglia.
Mellettük ugyan Magyarország neve is előfordul a legjobb öt ország listáján, de eddig leggyakrabban nem mi nyertük a versenyt.
A holdingok Magyarországra vonzásának két lába van. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogyan lehetne olyan környezetet teremteni, amely vonzó lehet a külföldi holdingok számára, másrészt hogyan lehet az országot marketingeszközökkel „eladni”.
A holdingoknál tipikusan nem a pénzforgalom a lényeg, mert itt legtöbbször csak egyszeri pénzmozgásokról van szó: ekkor osztalékot kapnak a tulajdonosok, vagy részesedéseket adnak el. Ezért nem is marad a számlákon sokáig a pénz, csak egy-két napig, aztán tovább utalják a tulajdonoshoz. Így nem is a pénzforgalom irányítja a struktúrát, sokkal inkább az adózás és egyéb adminisztrációs körülmények kedvező jelenléte.
Magyarország számára leginkább azért érheti meg holdingokat vonzani, mert így belekerülhetünk a cégek körforgásába. Emellett munkát is jelentenének magyar ügyvédeknek, tanácsadóknak, valamint alkalmazottaknak.
Alábbi cikkünkben a 2024/61–64. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!