Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én…
Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték.
Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel hiányzik.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság teljes egészében elutasította a felperes keresetét, kimondva a kereset jogalapjának hiányát, hiszen a vitatott közlés valós volt, így nem következhetett be a jóhírnév sérelme már csak azért sem, mert a valós tényt nem tüntették fel hamis színben. Kiemelte, hogy adott esetben a rendfokozat közlése, az érintett személy állásának feltüntetése nem jogsértő. Az alperesi sajtószerv közérdeklődésre tartó ügyről számolt be a valóságnak megfelelően, a hátrányokat pedig nem a valós tények alperes általi közlése, hanem maga a büntetőeljárás ténye váltotta ki.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel az nem volt vitatott, hogy a kérdéses tényközlés valós, érdemben azt vizsgálta, hogy a valós tény hamis színben tüntették-e fel. A perbeli híranyag az adott ügyről számolt be, abban a NÉBIH munkatársai nyilatkoztak, bemutatták a bűncselekménnyel érintett helyszíneket, termékeket, telephelyeket és emellett helyezték el a kifogásolt feliratot. A bíróság kiemelte, hogy a közleményt a maga egészében kell vizsgálni: a feliratot, a képeket és a narrációt együtt kell megítélni. Ennek vizsgálata során pedig egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy tényszerű beszámoló történt a bűncselekmény gyanújáról, a valóságot nem tüntették fel hamis színben, valós helyszíneket mutattak be és a felperes előzetes letartóztatására vonatkozó közlés is valós volt. Önmagában a beazonosíthatóság nem minősül jogsértésnek, ráadásul a közlés időpontjában a felperes érintettsége már ismert volt, mert a Híradó.hu honlapon erre vonatkozó hír már korábban megjelent. A közlésből megállapítható volt, hogy a perbeli eljárás folyamatban van nem került sor bűnösség megállapítására, nem befejezett tényként állapították meg a bűncselekmény elkövetését, így hamis látszatot sem keltettek.
A felülvizsgálati kérelem tartalmat
A felperes továbbra is a tényközlés módját, személyes beazonosíthatóságát kifogásolta. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna jogszerűen, ha „magasabb beosztású rendőrt” vagy „egy” rendőrt említ és nem teszi közzé, hogy az érintett személy a Gy.-i Rendőrőrs parancsnoka, mert ezáltal vált sokak számára beazonosíthatóvá. Úgy ítélte meg, nem fűződött ahhoz közérdek, hogy őt beazonosíthatóvá tegyék. A Ptk. szabályai szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel [2:45. § (2) bekezdés]. A felperes szerint bár maga a tényközlés valós volt, de a közlés módja, illetve személyének beazonosíthatóvá tétele megvalósította a jóhírnévsértést, mivel a gyanúsítás, az őrizetbe vétel, illetve az előzetes letartóztatás valós tényét olyan hamis színben tünteti fel, mintha egy bűnszervezet tagja lenne.
A Kúria megállapításai
A Kúria nem találta alaposnak a felperes kérelmét. Úgy ítélte meg, hogy a körülmény kiemelt közlése nem tekinthető indokolatlannak, hiszen vezető beosztású rendőr esetében ilyen jellegű gyanú felmerülése is közérdeklődésre ad számot, közügynek minősül, mivel közhatalom gyakorlójáról van szó. A Kúria következetes álláspontja az, hogy a gyanú valós fennállása esetén polgári jogi szempontból érdemben nem kifogásolható a gyanúsított személynek beazonosíthatóvá tétele, sem a teljes név feltüntetése, sem pedig a valós beosztás (pozíció) közlése. Nem vitatható, hogy a közlés által a felperes személye, legalábbis szűkebb környezetének beazonosíthatóvá vált, azonban jogi szempontból a lényeges az, hogy a személyét érintő közlés alapvetően való volt.
A bíróságnak a vizsgálata során nem a felperes szubjektív sértettség-érzéséből kell kiindulnia, hanem külső, objektív szemléletmódot kell alkalmaznia. A közlemény egészét szükséges ezért vizsgálni figyelemmel az összefüggésekre is. A sajtószerv jogosult beszámolni egy adott büntetőeljárás aktuális állásáról, a közlésnek összhangban kell állnia az eljárás adott állásával és nem fejezhet ki előzetes ítéletmondást.
A műsorszámból kitűnt, hogy az eljárás nyomozati szakban van, bűnösség megállapítására még nem került sor, objektív, külső szemlélet szerint nem keletkezik a felperesről olyan hamis látszat, hogy bűnszervezet tagja lenne. Így a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy a kereset jogalapja ténylegesen hiányzik, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.035/2017.) a Kúriai Döntések 2018/11. számában 305. szám alatt jelent meg.