Megtévesztő apaság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tartózkodási kártya nem adható, ha a kérelmező a családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a vietnámi állampolgár felperes tartózkodási kártya iránti kérelmet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy gyermeke magyar állampolgár. Kérelmét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elutasította és kötelezte a felperest Magyarország területének elhagyására, mivel magyarországi tartózkodási joga megszűnt.

A fellebbezési eljárás

Az alperes szerint a felperes kizárólag a tartózkodási kártya iránti kérelmének kedvező elbírálása érdekében tett apasági nyilatkozatot, szülői felügyeleti jogát csupán eszközként kívánta használni, kimerítve ezzel a joggal való visszaélés fogalmát. Mindennek alátámasztására a vizsgálat során bizonyításra került, hogy bár a felperes valóban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett egy kiskorú gyermek vonatkozásában, így a gyermek születési anyakönyvi kivonatában a felperes szerepel apaként, valamint hogy 2010-2013 között tényleges anyagi támogatást nyújtott gyermeknek, de a kettejük közti kapcsolat mindössze a rendszeres anyagi támogatásra, eseti ajándékokra, alkalmi jellegű, ritka és rövid, néhány órás látogatásokra korlátozódott. A felperes ezen felül nem vett részt a gyermek nevelésében, nem beszélt vele közös nyelvet, és a gyermek nem a felperest, hanem az anya élettársát szólította apának. Ráadásul az anya is csak a felperes keresztnevét tudta. Mivel a felperes a családi kapcsolatot kizárólag a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette (magatartása nem valósította meg a szülői felügyelet fogalmát), ezért az alperes szerint részére a tartózkodási kártya nem adható meg.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Nem értett egyet azzal a felperesi érveléssel, miszerint a tartózkodási kártyát a „családtagi jogállás” közokirati igazolására tekintettel további vizsgálat nélkül kellett volna kiállítani számára. Álláspontja szerint önmagában az, hogy a felperes teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, még nem jelenti azt, hogy nem kell vizsgálni a szülői felügyeleti jog tényleges gyakorlását. Mivel ez a tényleges gyakorlás nem valósult meg, az anyagi támogatás és az eseti látogatás pedig kizárólag a felperes magyarországi tartózkodásának legalizálását szolgálta, ezért jogszerűnek találta volt az alperes döntését.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint, mivel őt ténylegesen családtagnak kell tekinteni, mérlegelés nélkül kell garantálni részére a tartózkodási jogot, hiszen szülői jogállást a gyermek születési anyakönyvi kivonata igazolja.

A Kúria megállapításai

A Kúria alaptalannak ítélte a felperes felülvizsgálati kérelmét. Meglátása szerint az alperesnek mindenképpen kellett vizsgálnia a szülői felügyelet gyakorlását, valamint a családi kapcsolat létesítésének és gyakorlásának körülményeit, nevezetesen, hogy arra a tartózkodási jog megszerzése érdekében került-e sor, vagy a felperes a szülői felügyeleti jogát ténylegesen gyakorolta. Hangsúlyozta a Kúria, hogy az a körülmény, hogy a felperes teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett és így a gyermek születési anyakönyvi kivonatában apaként szerepel, önmagában a tartózkodási jog jogszerűségét nem eredményezi.

Joggal való visszaélésnek minősül ugyanis, ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak a tartózkodási jog megszerzése érdekében tesznek. Ennek megállapítása keretében a hatóság széles körű bizonyítást folytathat le, és adott esetben megalapozottan juthat arra a következtetésre, hogy a szülői felügyeleti jog gyakorlása csak a tartózkodási jog legalizálása érdekében történt. Mivel valóságos szülő-gyermek kapcsolat a felperes és a kiskorú gyermek között nem állt fenn, és az alkalmi látogatásokon és a pénzbeli támogatásokon kívül semmilyen körülmény nem utalt arra, hogy a gyermekkel bármilyen szorosabb kapcsolata fennállna (ráadásul a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt a gyermekével közös nyelven nem tudott kommunikálni), ezért a Kúria jogszerűnek találta az alperes döntését, amit hatályában fenntartott.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37 574/2014/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2015/4. számában 62. szám alatt jelent meg.

---