Jogszabályfigyelő 2024 – 18. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/48–49. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Merre tovább közösségi média? – Esetjogi döntések egy aktuális kérdés margójára
A globális közösségimédia-platformok mindent behálózó rendszere jelentős kihívások elé állítja a jogalkotást és -alkalmazást egyaránt. Az adatvédelmi, szerzői jogi, személyiségi jogi, fogyasztóvédelmi és versenyjogi területek különös jelentőséggel bírnak az olyan közösségi oldalak működésével kapcsolatban, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Jelen rövid írás keretei között a szerző a közösségimédia-platformokkal szemben közelmúltban indult peres eljárások tanulságait teszi vizsgálat tárgyává.
Az, hogy a közösségi média működése mennyire áthatja a jogalanyok mindennapi életét, 2024-ben talán feleslegesnek is tűnik hangsúlyozni. Csupán néhány statisztikai adatot áttekintve megállapítható, világszerte 4,95 milliárd használója van az egyes közösségi platformoknak.[1] A hazai adatokat tekintve pedig – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kimutatásait alapul véve – kimutatható, hogy az itthoni internethasználók 99 százaléka aktívan használja valamely közösségi felületet.[2] A jelenleg globális szinten piacvezetőnek tekinthető, a Meta vállalat által üzemeltetett Facebook-platform napjainkban mintegy 7 millió magyar felhasználóval rendelkezik. [3] „Pandora szelencéje” tehát kinyílt, jelentős kihívások elé állítva a jogalkotást és a jogalkalmazást egyaránt.
A közösségi oldalak működése gyakorlatilag a jogrendszer valamennyi ágát érinti, jogi analízisük és a szabályozás átgondolása elengedhetetlen. A koherens szabályozás iránti igény közösségi szinten is manifesztálódott, amelynek „terméke” az Európai Unió égisze alatt elfogadott DSA- (digitális szolgáltatásokról szóló[4]) és DMA- (digitális piacokról szóló[5]) rendelet, e két szabályozás főként fogyasztóvédelmi és versenyjogi célokat megfogalmazva erőteljes fellépést jelent a legnagyobb globális platformok működésével kapcsolatban. A radikálisabb szabályozási törekvésekkel szembe állíthatók a közösségi oldalak üzemeltetői által megfogalmazott ama igények, amelyek a felhasználóknak kínált testreszabott tartalmak folyamatos fejlesztésében, így figyelmük és magánszférájuk üzleti célokra történő használatában ölt testet.
A terület jogi értelmezésében kiemelt szerepe van az egyes államok bíróságai által meghozott ítéleteknek, így jelen írásban egyfajta szubjektív szelekciót alkalmazva mutatok be két peres és egy adatvédelmi eljárást a közelmúltból.
1. Jogvita zeneszámokkal összefüggésben – Az Epidemic Sound, AB v. Meta Platforms, Inc.-ügy[6]
Az eljárás felperese az Epidemic Sound svéd zenei kiadó, amely a Meta Platforms Inc. Facebook- és Instagram-platformjai ellen indított peres eljárást szerzői jogok megsértése miatt Kalifornia szövetségi bírósága előtt. A svéd kiadó keresetlevelébe foglalt állítások szerint a Meta a kiadó több száz zeneszámát tárolta, és lehetővé tette, hogy a portál felhasználói azokat a saját videóik megalkotása céljából felhasználják, letöltsék és streameljék. A kiadó további jogsértésként kérte megállapítani, miszerint a Meta eszközei lehetővé tették a felhasználóknak, hogy egy másik felhasználó videójából származó zenét beépítsenek a saját videójukba, ezzel megsokszorozva a jogosulatlan felhasználások számát. E tevékenységre visszavezethetően – a Meta közreműködésével – a kiadó jogkezelése alatt álló zeneszámok több millió videóban lettek felhasználva. Mindezen indokokra tekintettel a zenei cég 150 ezer dolláros maximális kártérítést követelt minden egyes felhasznált zeneszám után, így az általuk követelt teljes kártérítési összeg nem kevesebb, mint 142 millió dollár volt.[7] A Meta a kereset elutasítását kérte azzal a jogi indokkal való hivatkozással, hogy az Epidemic Sound tényállításai konkrét bizonyítékok nélkül lettek benyújtva, a kereset pedig nem tartalmaz konkrét információkat az állított jogsértésekre vonatkozóan. Jacqueline Scott Corely bíró azonban nem fogadta el a Meta érveit, és elutasította kereseti ellenkérelmét. A bíróság egyúttal megállapította, hogy a benyújtott kereset elég részletes ahhoz, hogy az eljárás folytatása indokolt legyen.[8]
A szövetségi bíróság döntése tehát megnyitotta az igényérvényesítés lehetőségét az Epidemic Sound előtt, amelynek eredménye egy jelentős kártérítés megítélése és a Meta által használt hangok és zenék rendszerének jelentős átalakítása lehet.
2. A brit felhasználók védelmében – A Dr. Liza Lovdahl Gormsen v Meta Platforms Inc. and Others-ügy[9]
Dr. Liza Lovdahl Gormsen, a versenyjog elismert brit szakértője 2022-ben kollektív keresettel indított peres eljárást a Meta-vállalattal szemben az angol versenytörvény erőfölénnyel való visszaélést tilaltó passzusának, valamint az EUMSZ 102. cikkének a megsértése miatt. A kereseti kérelmek a 2016. február 11. és 2019. december 31. közötti időszakra vonatkoznak és 44 millió brit felhasználó adatainak üzleti célra történő felhasználása miatti kártérítési igényt foglalnak magukban, 3,1 milliárd dollár értékben.
A kereseti kérelemben kifejtettek szerint a Facebook a felhasználók összes személyes és magánjellegű adatát begyűjtötte, akik a Meta piaci dominanciája miatt nem használhattak más közösségi platformot. Dr. Lovdahl Gormsen azzal érvel, hogy a közelmúltban Meta névre átkeresztelt Facebook tisztességtelen árat szabott meg az Egyesült Királyság Facebook-felhasználóinak: a közösségi hálózathoz való ingyenes hozzáférésért cserébe begyűjtötte a felhasználók rendkívül értékes személyes adatait. A felhasználók nem kaptak semmilyen kompenzációt, miközben a Facebook milliárdos bevételre tett szert, amelyet az is elősegített, hogy különböző algoritmusokkal követte azok más portálokon való tevékenységét, így mindenkinél pontosabb képet alkothatott a felhasználói szokásairól. A Meta azzal védekezett a csoportos kereset állításaival szemben, hogy az emberek azért vették igénybe a szolgáltatásaikat, mert egyszerűen hasznosnak találják azokat. Ezenfelül arra is lehetőséget adnak, hogy a felhasználók korlátozzák az adataik felhasználását.[10]
Az eljárást hat hónapra felfüggesztették a lehetséges bizonyítékok feltárása érdekében, a bíróság döntése azonban rendkívül jelentős lehet a globális közösségi platformok adatkezelését tekintve. Az eljárás párhuzamba vonható a hazai GVH által kiszabott rekordösszegű (1,2 milliárd forint értékű) bírsággal záródó üggyel, amely alaposan vizsgálta a felhasználók adataiból, személyre szabott hirdetéseket kínáló úgynevezett zéró-áras üzleti modell jogi kérdéseit.[11] A GVH előremutató megállapítását, miszerint a Facebook-felhasználók által szolgáltatott személyes adatok „ellenértékül” szolgálhatnak a portál használatának a fejében, végül az eljáró bíróság nem fogadta el, mégis – a vizsgált angol eljáráshoz hasonlóan – rendkívül előre mutatónak tekinthető.
3. Rekordösszegű bírság az ír adatvédelmi bizottságtól
Egy 2021-ben indult eljárás eredményeként 2023-ban az ír adatvédelmi bizottság (DPC) szerint a Meta megsértette a felhasználók adatait védő szabályokat. Erre tekintettel 1,2 milliárd eurós bírsággal sújtotta a vállalatot, és arra kötelezte, hogy függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba. A bírság összege a legmagasabbnak tekinthető, amelyet ez idáig kiszabtak a globális óriásvállalattal szemben.
A DPC amiatt rótta ki a bírságot, mivel a Meta megszegte azokat a szabályokat, amelyek előírják a platformoknak, hogy az Európából az Egyesült Államokba történő adattovábbítás közben megfelelő biztosítékokat kell alkalmazniuk. A bizottság megállapította, hogy a platformnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatforgalma olyan szerződéses záradékon alapult, amely „nem kezelte a felhasználók alapvető jogait és szabadságait fenyegető kockázatokat”. Tette ezt annak ellenére, hogy az EU bírósága egy korábbi ítéletében arra kötelezte, jobban védje a személyes adatokat az invazív amerikai megfigyelési programokkal szemben.[12]
Az USA és az EU közötti adattovábbítás kérdéseinek szupranacionális szinten történő kezelése rendkívüli jelentőséggel bír, így annak megújult kereteit 2023. július 10-én hozta nyilvánosságra az Európai Unió.[13]
E néhány, a közelmúltból szemlézett eljárás jól mutatja a globális közösségi platformok működésével kapcsolatos problémákat. Az általuk alkalmazott zéró-áras üzleti modell a felhasználók által megosztott, emberi elmével be nem fogadható mennyiségű információt használva, dollármilliárdokat termel a szolgáltató vállalatok számára. A felhasználók által használt felületek egyszerűek, színesek, stimulálóak és az állandó jelenlétre építenek, amelyek mellett az adatvédelmi, személyiségi jogi és fogyasztóvédelmi kérdések sokszor másodlagosak. Éppen ezért van szerepe a jogalkotás mellett, a jogalkalmazásnak is, hiszen egy-egy úttörő ítélet rámutathat a jogellenes gyakorlatra és átgondoltabb eljárásra kötelezheti a globális vállalatokat.
A cikk szerzője dr. Halász Csenge PhD, egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Kereskedelmi Jogi Tanszék
Lábjegyzetek:
[1] Social Media Users And Statistics In 2024. https://www.demandsage.com/social-media-users/ (2024. január 2.)
[2] AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI PIAC FOGYASZTÓINAK VIZSGÁLATA Internetes felmérés – 2022. https://nmhh.hu/dokumentum/237510/nmhh_internetes_felmeres_2022.pdf (2024. január 2.) 23. o.
[3] Number of Facebook users in Hungary from September 2018 to September 2023. https://www.statista.com/statistics/1029770/facebook-users-hungary/ (2024. január 3.)
[4] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet)
[5] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (EGT-vonatkozású szöveg)
[6] Epidemic Sound AB v. Meta Platforms Inc, U.S. District Court for the Northern District of California, No. 3:22-cv-04223. https://www.pacermonitor.com/public/case/45317812/Epidemic_Sound,_AB_v_Meta_Platforms,_Inc
[7] Epidemic Sound AB v. Meta Platforms Inc, U.S. District Court for the Northern District of California, No. 3:22-cv-04223. https://www.pacermonitor.com/public/case/45317812/Epidemic_Sound,_AB_v_Meta_Platforms,_Inc
[8] Meta class action alleges company encourages users to steal music for video creation
[9] 1433/7/7/22. Dr Liza Lovdahl Gormsen v Meta Platforms, Inc. and Others.
https://www.catribunal.org.uk/cases/14337722-dr-liza-lovdahl-gormsen (2024.01.11.)
[10] Competitions Appeal Tribunal – Liza Lovdahl Gormsen v Meta Platforms, Inc. and Others.
https://www.lexology.com/library/detail.aspx?g=44a8d159-ea77-4cc7-8de8-df4df960e572 (2024.01.11.)
[11] 1,2 milliárd Ft bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Facebookra. https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/12-milliard-ft-birsagot-szabott-ki-a-gazdasagi-versenyhivatal-a-facebook-ra (2024.01.11.)
[12] 1.2 billion euro fine for Facebook as a result of EDPB binding decision.
https://edpb.europa.eu/news/news/2023/12-billion-euro-fine-facebook-result-edpb-binding-decision_en (2024.01.12.)
[13] Adequacy decision for the EU-US Data Privacy Framework.
https://commission.europa.eu/document/fa09cbad-dd7d-4684-ae60-be03fcb0fddf_en (2024.01.12.)