Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAIH szerint az adatkezelő nem sértette meg a kérelmezők helyesbítéshez, törléshez és tiltakozáshoz való jogát, illetve az átlátható adatkezelés elve sem sérült.
A Kérelmezett 2021. január 7-én elektronikus levél útján tájékoztatta Kérelmező 1-et és Kérelmező 2-t, hogy a […] magazin az idei év során is elkészíti a leggazdagabb magyarok listáját, melyen előzetes becsléseik alapján a Kérelmezők is szerepelnek. A levélhez csatolta a lista szerkesztésének módszertanát és leírását, a becslést tartalmazó táblázatot, valamint a NAIH iránymutatása szerint elkészített tájékoztatást. A levélben a Kérelmezett felhívta a Kérelmezőket arra, hogy 2021. január 14-éig nyilatkozzanak a számítások helyességéről.
A személyes adatok forrása: „Az adatok forrása nyilvánosan elérhető közérdekű adatbázisok (e-beszámoló, Bisnode Partnercontrol, Imedia), sajtóhírek és a szerkesztőségnek küldött közlemények, tájékoztatások.”
Kérelmezett kifejtette, abból a célból kezeli az érintettek adatait, hogy a sajtószabadságból fakadó jogait gyakorolja, valamint a sajtó demokratikus társadalomban betöltött tájékoztatási tevékenységét az adatkezelés által megvalósíthassa. A Kérelmezett minden évben rögzíti és közzéteszi nyilvánosan elérhető adatbázisok alapján Magyarország leggazdagabb személyeit és legértékesebb családi vállalkozásait és családjait. Ennek a listának az alábbi céljai vannak:
A Kérelmezők 2021. január 13-án, jogi képviselőjük útján, postai úton levelet küldtek a Kérelmezettnek, melyben elsősorban kifejezték, hogy a Kérelmezett által megjelentetni kívánt „[…]” lista nyomtatott és online változataiban semmilyen módon nem kívánnak szerepelni, tiltakoznak személyes adataik kezelése ellen, továbbá kifejezetten megtiltják személyes adataik nyilvánosságra hozatalát.
A Kérelmezett 2021. január 15-én elektronikus levélben válaszolt a Kérelmezőknek. Ebben elsődlegesen kifejtette, hogy a szerkesztőség által végzett egyedi érdekmérlegelést követően arra jutott, hogy sem a Hatóság korábbi állásfoglalása alapján, sem egyéb hatályos jogszabályból kifolyólag, sem a tőzsdei kibocsátókra vonatkozó szabályozás, sem pedig újságírói szakmailag nem indokolt, hogy a kérésnek eleget tegyen.
A Kérelmezett álláspontja szerint – a NAIH határozataiban foglaltakat vitatva – az adatkezelés jogalapját képezi az üzleti újságíráshoz fűződő közérdek érvényesítése az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján. A sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-a a sajtó számára közérdekű feladatként írja elő a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről történő tájékoztatást. A 3145/2018. (V. 7.) AB határozat alapján a közéleti vita nem csak a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is.
A Kérelmezett kifejtette, hogy a legsikeresebb magyar vállalkozók jelentős mértékben hozzájárulnak a teljes magyar nemzetgazdaság állapotának alakulásához, és az, hogy egy adott időben egy országban melyek a legnagyobb cégek, egy gazdaság és a társadalom állapotáról sokat elárul. A magyar gazdaság sajátossága, hogy ezek a cégek és tulajdonosaik rendszeresen részesülnek állami megbízásokban, kapnak állami vagy egyéb közpénzből származó támogatásokat. Ez a magyar vállalkozói réteg, valamint az adófizetők számára egyaránt kiemelten fontos, közérdekű információ, különösképp, ha a nemzetgazdaság és nemzetbiztonság szempontjából kiemelkedő súlyú cégekről – […] és […] – van szó. Ennek megfelelően az adatkezeléshez fűződő jogos érdek a közvélemény tájékoztatása, szélesebb értelemben pedig a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása.
A Kérelmezett munkavállalói kizárólag nyilvános adatbázisok alapján állítják össze a listát. Ezen nyilvántartások (ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, a cégek nyilvános közlései, tőzsdei adatközlései, tőzsdei árfolyam) és a bennük található személyes adatok köre közérdekből nyilvános, hogy a gazdasági élet átláthatóan, megismerhetően működjön.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. § alapján a törvény a cégnyilvánosságot közérdekből írja elő, a (2) bekezdés értelmében a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak. Ennek megfelelően a bizalmasság-nyilvánosság közötti érdekmérlegelést a jogalkotó elvégezte, és a felsorolt, Kérelmezett által kezelt adatkörben a nyilvánosság mellett döntött.
A Kérelmezők 2021. február 5-ei keltezéssel, 2021. február 10-én beérkezett, hatósági eljárás megindítására irányuló konkrét kérelmet nyújtottak be a NAIH-hoz, melyben előadták, hogy a […] kiadója, a Kérelmezett kifejezett tiltakozásuk ellenére szerepeltette a Kérelmezőket a […] megjelent „[…]” lista nyomtatott és online változatában. A Kérelmezők a kérelemben arra kérték a NAIH-ot, hogy a kérelemben előadott tényelőadások és a csatolt mellékletek szerint lezajlott levelezések alapján, amennyiben észlel érintetti jogokat sértő cselekményt a Kérelmezett részéről, úgy a jogsértést állapítsa meg és marasztalja miatta a Kérelmezettet.
A NAIH döntése
Hatóság megállapítja, hogy a vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezők teljes neve, családneve, […] és a gazdasági tevékenységükre vonatkozó, számszerűsíthető, objektív információ az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak, az adatokat összegyűjtő, feldolgozó, listába rendező és megjelentető Kérelmezett pedig az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül mind az online, mind a nyomtatott formában megjelentetett tartalmak, kiadványok és az azokban közzétett személyes adatok tekintetében.
Helyesbítéshez való jog
A helyesbítéshez való jog célja, hogy megakadályozza vagy orvosolja azt, hogy az érintettet jogsérelem érje a pontatlanul kezelt adatok miatt. Ehhez az érintettnek nem szükséges megindokolnia kérelmét, azonban az érintettet terheli annak bizonyítása az adatkezelő felé, hogy a kezelt adatok nem felelnek meg a valóságnak, és az új adatok pontosak.
Főszabály szerint minden, az érintettre vonatkozó személyes adat a helyesbítéshez való jog hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy a személyes adatokat közvetlenül az érintettől, vagy más adatkezelőtől, adatalanytól gyűjtötték.
Ennek megfelelően a helyesbítéshez való jog gyakorlásának nem feltétele az, hogy az adatkezelő a személyes adatok forrását illetően „hiteles forrás-megjelöléssel” éljen, a kezelt személyes adatok ismeretében az érintett pontosíthatja a rá vonatkozó adatokat, függetlenül azok forrásától. Ezen felül a Kérelmezők az eljárás során, és azt megelőzően is elmulasztották tisztázni, hogy a Kérelmezett által – több alkalommal is – megjelölt források számukra miért hiteltelenek, azok tekintetében milyen okból nem terjesztettek elő érdemi választ, és így mi alapján várták el azok helyesbítését.
A fentieket figyelembe véve a NAIH megállapította, hogy a Kérelmezett nem sértette meg az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében foglalt helyesbítéshez való jogot.
Törléshez való jog
Személyes adatok törlésére vonatkozó kérelmet az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk szerinti általános szabályai szerint lehet előterjeszteni az adatkezelő felé. Ezt követően adatkezelő felelőssége, hogy a törlési kérelmet a jogszabályi feltételeknek megfelelően minősítse és eldöntse, hogy helyt ad-e a kérelemnek. Az elfeledtetéshez való jog egyrészt az érintett döntésétől függően érvényesíthető jogosultság, másrészt az adatkezelő kötelezettsége, amennyiben a jog gyakorlásának az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott valamely esete fennáll.
A GDPR 17. cikk (1) bekezdése taxatíve felsorolja azon eseteket, amikor az érintett kérheti, hogy az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a kezelésében álló személyes adatokat. A felsorolásból kitűnik, e tekintetben is lényegtelen, hogy mi volt a személyes adatok forrása, így a Kérelmezők által hivatkozott, álláspontjuk szerinti hiteltelen forrásmegjelölés valójában nem akadálya az elfeledtetéshez való jog gyakorlásának, az erre irányuló kérelem Kérelmezett részére történő előterjesztésének, ezáltal az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkének sérelme nem állapítható meg.ű
Tiltakozáshoz való jog, különös tekintettel az egyedi érdekmérlegelés elvére
A tiltakozáshoz való jog funkciója, hogy az adatkezelői és érintetti érdekek között egyensúlyt teremtsen. Egyik oldalon az érintett saját helyzetével kapcsolatos érdekek állnak, amire hivatkozva élni kíván a tiltakozáshoz való jogával, mely indokról, annak személyes jellege folytán az érintett nem köteles nyilatkozni. Az érintett helyzetéből fakadó okokkal szemben pedig az adatkezelő jogos érdeke áll, melyek közül kiemelendő az általános adatvédelmi rendelet által is nevesített adatkezelésen alapuló gazdasági érdek.
A tiltakozáshoz való jog gyakorlása következtében az adatkezelő köteles megszüntetni az adatkezelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, melyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben. Az adatkezelő ezt egy esetről-esetre elvégzett, az adatkezelő és az érintett jogait és érdekeit összevető egyedi érdemérlegelés útján tudja megállapítani. Az adatkezelő által elvégzendő második, egyedi érdekmérlegelésnek feltétele, hogy a tiltakozáshoz való jogát gyakorló érintett pontosan, kellően részletezve kifejtse, milyen okból tiltakozik az adatkezelés ellen.
A Kérelmezők álláspontja az I.2. pont alatt kifejtett, a Kérelmezettel folytatott levelezésükre hivatkozva az, hogy mivel a Kérelmezett a Kérelmezők kérdéseire nem, vagy nem kielégítő tartalommal válaszolt, a Kérelmezők el sem juthattak az egyedi érdekmérlegelés elvégzéséhez szükséges jogos érdekeik előadásáig.
A GDPR (46) preambulumbekezdésében, valamint a 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint elvégzett előzetes érdekmérlegelés szükségszerűen általános jellegű, mely az érintettek adatkezelő által előzetesen felismerhető jogos érdekeit tudja számba venni. A GDPR 21. cikk (1) bekezdésének funkciója, hogy az érintettek – az adatkezelés megszüntetése érdekében – saját helyzetükkel kapcsolatos okaikat az adatkezelő tudomására hozzák, aki ezáltal az általa korábban nem ismert egyéni szempontok szerinti érdekmérlegelést is el tudja végezni saját, vagy valamely harmadik fél jogos érdekeivel összevetésben. Amennyiben az érintettek e követelménynek nem tesznek eleget, úgy az egyediesített érdekmérlegelés elvégzése objektív okból nem lehetséges.
A Kérelmezett ugyanakkor a NAIH-2426-4/2021 ügyiratszámú tényállást tisztázó felhívására úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmezők tiltakozását követően, annak elutasítása részeként 2021. január 15-én végzett egyedi érdekmérlegelést.
A NAIH álláspontja szerint az I.2. pont alatt részletezett, a Kérelmezők és Kérelmezett között folyó levelezés alapján megállapítható, hogy a Kérelmezők azon kérdéseire, melyek az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott információk megismerésére irányultak, a Kérelmezett érdemben válaszolt, a személyes adatok kezelésével, céljával és forrásával kapcsolatos valamennyi információt megadta a Kérelmezők részére.
Tekintettel arra, hogy a Kérelmezők a Kérelmezettől a GDPR 14. cikke szerinti, az érintett rendelkezésére bocsátandó információkat tartalmazó tájékoztatást a a GDPR megfelelően megkapták, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is a rendelkezésükre bocsátották, a tiltakozásuk alapjául szolgáló indokok, okok kifejtéséhez szükséges minden ismeret a rendelkezésükre állt. Ebből kifolyólag nem helytálló a Kérelmezők azon érvelése, miszerint a Kérelmezett tájékoztatásának elégtelensége akadályozta meg őket abban, hogy a tiltakozásuk alapjául szolgáló jogos érdekeiket előadják.
A Kérelmezett – a Kérelmezők mulasztására visszavezethető – objektív okból nem végezhette el megfelelően az egyediesített érdekmérlegelést, tekintettel arra, hogy a Kérelmezők az annak alapjául szolgáló, saját helyzetükkel kapcsolatos okaikat nem adták elő. A Kérelmezett ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján megpróbálta mégis végrehajtani az egyedi érdekmérlegelést, figyelembe véve azonban azt, hogy a Kérelmezők mulasztása nem róható fel a Kérelmezett terhére, azt a Hatóság érdemben nem vizsgálta.
A fentiekre tekintettel a GDPR 21. cikkének sérelme nem állapítható meg.
Átlátható adatkezelés elve
Az átláthatóság, transzparencia elve az érintett szempontjából azt a követelményt valósítja meg, hogy az adatalany követni tudja személyes adatai sorsát, megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az adatkezelésről.
A GDPR e tekintetben az adatkezelő kötelezettségeként írja elő, hogy az adatkezelőknek proaktív módon megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára az adatkezelés megkezdése előtt; továbbá az érintettek jogaként határozza meg a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jogot.
Az általános adatvédelmi rendelet (39) preambulumbekezdése alapján az átláthatóság elve megköveteli, hogy az érintett részére nyújtandó tájékoztatás közérthető és könnyen hozzáférhető legyen. Az elv kiemelten vonatkozik az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatásra. Az átláthatóság elve alapján az érintettet továbbá tájékoztatni kell az adatkezeléssel összefüggő kockázatokról, szabályokról és garanciákról.
Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendeletben meghatározottak alapján az adatok forrásának hitelességét az átlátható adatkezelés alapelve nem követeli meg, a NAIH pedig nem rendelkezik hatáskörrel a hitelesség és az újságírói forráseredet minősítésére. A Kérelmezők továbbá nem jelölték meg azt, hogy mire alapítják az átláthatóság hiányát, a Kérelmezett pedig több levelében is megjelölte a kezelt személyes adatok forrását. Az előbbiekre tekintettel a GDPR 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjának sérelme nem állapítható meg.
(naih.hu)
